Fezejet
1 I | kötéllel felhúzták a ház felé; most is fel volt húzva.~
2 I | Ceccopieri már útban van Tanusvár felé.~– Azok olaszok. Annál jobb.~–
3 II | lehet úgy délután három óra felé az idő.~Hanem ezek a Baedeckerbe
4 V | a római katholika egyház felé hajlik, hogy a hálószobájában
5 VI | kiválva, s a kurta uraság felé közeledett.~Az egy lépést
6 VI | messze fekvő úri kastélya felé az idősebb Tanussy ivadéknak.~ ~
7 VII | Nem megyünk a kertészház felé, ahol a híd van, hanem átugrálunk
8 VIII | annál kedvesebb lett, a vége felé, amikor már más ember régen
9 IX | nem minden szem nagysád felé volt-e fordulva? Nem minden
10 X | Nyomról nyomra közelítettem felé. Mint Kolumbus az újvilághoz.
11 XII | járul eközben az elnöki szék felé, amelyet máskor a főispán
12 XII | gyülekezet egyszerre mind Decebál felé fordítá az arcát.~Egyetlenegy
13 XIII | piros-fehér lobogós rudak felé. Emma odaállt a háta mögé.
14 XIV | miatt. Mind futnak a hintóik felé.~Még az apja is fut!~Az
15 XIV | vágtattak mind a kastély felé, valamennyi mellékúton. –
16 XIV | volt egyedül, aki a sátor felé tartott, hol az Emmácska
17 XIV | felfordít a lábával az ég felé.~El is kotródott az asszonyhad
18 XIV | meg közületek? – kiálta a felé rohanókra, s olyan kannibáli
19 XV | munificentiával nyújtá a Jancsi felé.~A pórsuhanc pedig átalkodva
20 XVIII| csúnya vityillónak a kastély felé forduló oldalán van valami
21 XVIII| róla, s aztán a holdvilág felé fordítva, elolvassa a tartalmát.
22 XIX | elbandukolni Tűzhalomfalva felé.~A kerti kapu őre ellenben
23 XIX | Horkázi fejjel nem áll az ég felé; mert az őt meg akarja ölni.
24 XIX | látta, hogy az a Tanusvár felé vivő úton sietett tova.~
25 XIX | járótávolságban, reggel felé megtelepedett a nagy kukoricaföld
26 XIX | akar érni, arra a füzes felé, csak mindig a patak mentén.
27 XIX | dinnyeföldek; az ősz vége felé tele elkésett terméssel,
28 XIX | jobbra! Arra a fehér nyírfa felé! Keresztül a gyepen! Szaladjunk
29 XIX | léptekkel settenkedik a veranda felé.~Ott a szúnyoghálós nyoszolya;
30 XX | keresztül Manót az istállók felé nyíló ajtóig, s aztán megmagyarázta
31 XXI | Megállj csak!~Az ebéd vége felé Sára asszony asztalt bontott,
32 XXI | ablaka a tágas nagy kert felé nyílik, az udvarra s az
33 XXII | regiae notarius Tűzhalom felé.~Ez is szép intézménye volt
34 XXII | előtt indul a karaván Erdély felé.~A jurátus öcsémet sem eresztették
35 XXII | egyenesen ama nyitott szekrény felé, s az előtt törökösen lekutyorodva,
36 XXIII| fejét a duzzogó menyecske felé, mint mikor a görény a gyöngytyúkra
37 XXIV | cölöpsír bejáratának nyugot felé kell lenni, ahogy a keresztény
38 XXIV | kápolnák szentélye mindig kelet felé esik, a pogányoknál ez nyugotra
39 XXIV | állókat, törte magát a sírüreg felé.~– Hol van az a szent írás?~–
40 XXV | tekintettel fordulva Decebál felé. A férj elérté a kérdést,
41 XXVI | fogsor ragyogott a hintó felé fordulva, hanem az a derült
42 XXVI | talyigából, s indult a temetőajtó felé.~De nagy hirtelen visszahátrált
43 XXVI | abrakot nem kaptak!~Reggel felé mégiscsak el lett oltva
44 XXVII| van, Budapest csak a vége felé kullog (még akkori időben!).
45 XXVII| sandalított félre a legátus felé.~– Hát prédikált kend már
46 XXVII| nagy komolyan a templom felé. A tiszteletes csak a zsoltáréneklés
47 XXVII| Fél szemmel mindig a papja felé sandalított. Az pedig fél
48 XXVII| szemöldökével szinte egyre integet felé, mintha noszogatná, de ő
49 XXVII| két sor fogát mutogatja felé. Csak akkor kapta magát
50 XXVII| adott, hogy hajtson Bagamér felé. Ez nagyon megnyugtató volt
51 XXVII| hogy ne tegye fejjel a ló felé a disztót, mert megd…~A
52 XXVII| kötelességmulasztó cseléd felé. Azoknak volt annyi eszük,
53 XXVII| tekingetett hátra azon porfelleg felé, melyet ha néha hátrahajtott
54 XXXIV| megindult a menet a templom felé gyalog; pedig az jó messze
55 XXXVI| még képpel sem fordulok felé soha többet.~– Hát magának
56 XXXIX| sötétzöld tenger arra kelet felé, rőthamvas hullámaival csak
57 XXXIX| karimája alól a déli láthatár felé. Ott borulni kezd; talán
58 XXXIX| forgatva, s repül az ég felé. De még a számadó juhász
59 XXXIX| százával úszott ki a part felé a vízikígyó, magasra feltartott
60 XXXIX| El-elnéz a nyílt vágás felé, amerre a szabad Tisza látszik.
|