Fezejet
1 XVII | Juan, Elszler Fanfan és Gil Blas~Ők mind a hárman unokatestvérek,
2 XVII | neve.~A harmadik a kis „Gil Blas”. Igazi nevén Lipót.
3 XVII | sem srétezett meg közülünk Gil Blas öcsénk.~– Ti is mindig
4 XVII | tudtok nevetni – duzzogott Gil Blas.~Grand Mogul védelmére
5 XVII | az? Mi az? – tudakozódék Gil Blas.~– Csitt! – vezényelt
6 XVII | Nézzétek, hogy irigykedik most Gil, hogy nem tud valamit, amit
7 XVII | megbűvölőleg hat.~A kis öccse, a Gil Blas, úgy szeretné ezt a
8 XVII | tehetséghiányra vallanak. Pedig a kis Gil Blasnak sok mindenre van
9 XVII | Mi az? Mi volt? – sürgeté Gil Bas.~– Mikor Párizsban járt
10 XVII | szerette volna tudni Gil Blas.~– Az a Pelinettának
11 XVII | Raffinált gonosztévő.” Gil Blas meg a száját törölgette
12 XVII | szólt bele duzmadtan Gil Blas – a mama mind a legcsúfabb
13 XVII | kérdezé:~– Hát neked, kis Gil Blas, nincs megint valami
14 XVII | várok.~– Ne félj semmit, kis Gil Blas. Ezúttal tisztelni
15 XVII | a naiv gyermeken.~– Hát, Gil Blas pajtás – szólt szivarra
16 XVII | okosan akarta vinni a dolgát Gil Blas. Eltagadott mindent.~–
17 XVII | Ott a „Styx szigetén”.~Gil Blas most már felpattant
18 XVII | azért nyugodt lehetsz, kis Gil, a vadmacska nem nagynénéd.
19 XVII | elmennek innen? – kérdé a Gil Blas.~– Bizony, pajtás,
20 XVII | elnézni, hogy görbülnek Gil Blasnak az ajkszegletei
21 XVIII | konzultációja~– Hisz a kis Gil Blasunk tökéletesen beteg! –
22 XVIII | rajta! – kötődék Fanfan.~Gil Blas ki akart szaladni mérgesen,
23 XVIII | receptet?~– Gyere vissza, Gil – biztatá Fanfan – par les
24 XVIII | kezdhettem vele.~– Igaza van Gil Blasnak! Zsákban macskát,
25 XVIII | hárman.~– Jöjj keblemre, Gil, hisz te az én vérem vagy! –
26 XVIII | mit ijedsz vissza tőle, Gil, ha a káplán serébe bele
27 XVIII | utol a bolondság, s a mi Gil Blasunk szépen járna vele,
28 XVIII | sikoltozásaira siessen oda Gil Blas fegyveres kézzel, futamítsa
29 XVIII | kiálta fel tiltakozó hangon Gil Blas. – Hogyha én egy madarat
30 XIX | szeli keresztül a tó tükrét. Gil Blas úgy evez, mintha regattán
31 XIX | egyszerre az égen.~Ettől azután Gil Blas még nagyobb dühbe jön;
32 XIX | egymást sohasem látták.~Gil Blas tizenhat esztendős
33 XIX | belebukott a tóba.~Szegény Gil Blas e kudarc után alig
34 XIX | a szeme alatt.~– No, te, Gil Blascskám, ugyancsak megjártad
35 XIX | vadmacska ez, hanem mándruc!~Gil Blas még most is fújtatott
36 XIX | semmi alkura.~– Nem! Kedves Gil Blascskám! Kérj tőlem akármi
37 XX | nagybátyjának elmesélhesse a Gil Blas kalandját.) A lovag
38 XX | még nem kelt föl.)~A jó Gil Blast a másik kettőnek úgy
39 XX | egészen helyre volt állítva Gil Blasnak a becsülete, azt
40 XX | nagy szemeiről beszélt, Gil Blas csak úgy meregette
41 XX | borral. Az nem kellett neki. Gil Blas pedig ugyancsak hozzálátott
42 XXXI | csodaleánynál teendő látogatás is. Gil Blasnak csak meg kellett
43 XXXI | értekezésről visszatérő Gil Blas.~Hogy micsoda minden
44 XXXI | hogy engemet a bátyáim Gil Blasnak csúfolnak? Azt mondtam
45 XXXII | Egész quadruple alliance!~Gil Blas azonnal sietett tapasztalásdús
46 XXXII | rokon közötti álláspontokat. Gil Blas nagy, csontos, erős
47 XXXII | Kedves bátyám – mondá Gil Blas, a sakkozó klubba húzva
48 XXXII | hogy én tanuljak valamit a Gil Blas öcsémtől az én tudományomban!
49 XXXVII| Wandlhoz. Ott lakott Ponthay Gil Blas.~Ez volt legindokoltabb
50 XXXVII| Hol van? Adja elő!~Szegény Gil Blas, ha tüzértiszt nem
51 XXXVII| imfámis áruló! – pattogott a Gil Blas.~– Dehát mit keresi
52 XXXVII| elhiszem! – kesergett a Gil Blas. – Kitelik tőle az
53 XXXVII| hallottam volna semmit.~ ~Gil Blas pedig nem restellte
54 XLIII | kenyeres pajtása, Ponthay Gil Blas császári tüzérkapitány
55 XLIII | Többen megsebesültek, de a Gil Blas épen maradt.~– Akkor
56 XLIII | egykor a Styx szigetére a mi Gil Blas barátunk vadgesztenye-lövegeket.
57 XLIV | által copuláltatva. Ponthay Gil Blas pedig nyilvánosan,
|