Fezejet
1 I | azon tépelődnek, hogy a világ nem tiszteli őket eléggé.~–
2 II | amelyről a toronyőr hirdeti a világ négy részének az idők mennyiségét;
3 V | magyar férfinak ismer a világ. Valódi dalia. Közel az
4 V | s egyszerre helyreáll a világ szokott rendje.~A nótára
5 IX | hiábavaló fráter, amilyennek a világ hiszi. Hisz ettől tanulni
6 IX | venni?~– Azt majd megtudja a világ, de csak később.~– És megtanulja
7 IX | különben hogy állhatna fenn a világ?~– Hanem erről még álmában
8 X | keresztelték, de az egész világ Anonymusnak nevezi, Béla
9 XI | mintha folyton siratná a világ mulandóságát, felettük egész
10 XII | gyűlésterme volt ezúttal a világ közepe. Az a bizonyos hitregebeli
11 XIV | valami.~Mi az az ismeretlen világ? Mi volna más, mint a parasztnép?~
12 XIV | hadakozott. Haj, de szép világ volt.~Ez édes visszaborongását
13 XIV | Emma nem irigyel most a világ minden potentátjai közül
14 XVI | akkor egyszerre kiesik a világ feneke!)~Ez a téma azonban
15 XVII | Pontaligeten. Az előkelő világ ilyenkor mind vadászik.
16 XIX | azonnal talpon álljon az egész világ, és segítsen neki az eltűnt
17 XIX | folyam túlsó partján már más világ kezdődik. Amennyire a szem
18 XX | szeretnek vagy gyűlölnek, akit a világ hírre emleget, akit az ország
19 XXI | látni. Az én feleségem, mint világ rózsája.~– Hát igen. Ha
20 XXIV | arra való ám, hogy ezt a világ négy részébe elkürtöljék;
21 XXIV | meg becsét. A tudományos világ előtt közönyös kérdés az,
22 XXV | nézve nem volt bedeszkázva a világ, neki voltak összeköttetései
23 XXV | Decebállal keringett a világ.~Hiszen négyszázezer forint
24 XXVI | a dolgot, most az egész világ tudná, hirdetné, szörnyűködnék
25 XXVI | nem is volt igaz. Rossz a világ nyelve! De azért elhiszi
26 XXVI | nekem! Még csúffá tesz a világ előtt! Olvassam, ha tudom!
27 XXVII | ilyen merényletre, de itt a világ háta mögött ki vethet ellene,
28 XXVII | szabadalmairól, amik azt a világ első városává teszik, s
29 XXVIII| Most azonban megbomlott a világ tisztes rendje. Az egyik
30 XXVIII| határoz. Rajtunk függ a világ szeme. A fuvar ára felment
31 XXVIII| Ugyan mit tud bámulni a világ Napóleon hadjáratain, Hannibál
32 XXX | biztosítási végrehajtás. Bolond világ ez nagyon. Máskor három
33 XXXIII| becsület! Ez megszerzi a világ tiszteletét. Szegény leány,
34 XXXIII| könnyű belebolondulni, mint a világ végének a keresésébe. –
35 XXXIV | ifjú úr: de egészen más világ van itten, mint hajdanában
36 XXXIV | magának volnék. Hogy az egész világ hallatára csúffá tegyenek.
37 XXXIV | irántam. Nevetségessé tettél a világ előtt; kikacagtál. Ha én
38 XXXV | szerint kellett volna magamat világ csúfjára kitüntetnem, te
39 XXXV | készültséget, mely mellett a világ bármely civilizált országában
40 XXXV | őseim kincstárát neki?~– A világ jobban megismerné a műemlékeket,
41 XXXV | trónjához.~Most már az egész világ sárgának tetszett Manó szeme
42 XXXV | Sáromberky Lizandra. Nagy a világ, betakar bennünket. Isten
43 XXXVII| vágtatunk, amerre nincs a világ bedeszkázva. Megtanultad
44 XXXVII| szállására fel nem ment. A világ előtt nem ismerték egymást.
45 XXXVII| hogyan akarom megmenteni a világ csábjai ellen, s te magad
46 XXXIX | XXXIX. Az új világ kezdetén~Az Alföldön már
47 XXXIX | nagyon jól ismert föld a világ előtt. Legelőször is az
48 XXXIX | gunyhóban, de ő ugyan a világ minden kincséért meg nem
49 XXXIX | felemelkedhessék; egy más világ lakóját!~A leáldozó napot
50 XL | szívükben egy ismeretlen új világ előérzete.~A távolból még
51 XLI | Nekem az után járj! Az egész világ azt várja, hogy ott legyek.
52 XLII | lesz. Ha elbújik az ember a világ nevetése elől, utánahangzik
53 XLII | ha szembeszáll vele, a világ még jobban nevet; ha szomorkodik
54 XLII | egészen fel volt fordulva a világ tisztes rendje, a házak
55 XLII | kellett neki a megfordított világ. Hajdan a nemesség választotta
56 XLIII | dúdolta: „Minek nekem ez a világ? Ha nem vagyok benne virág?”~
|