Fezejet
1 I | cselédei előtt azt a biztató szót, hogy ha valaki ennek az
2 I | Seherezádénak, amiből csak egy szót elkapott, ahhoz ő egy egész
3 I | Nem lehet itt egy hangos szót kimondani, hogy azt ez az
4 II | kocsmáikat bezárják. Aki szót nem fogad, vasra fog veretni,
5 IV | jó dolog.~– De nem ám. Ha szót nem fogad az úr, kaszárnyát
6 V | parlamentben fel szokás ugrani: „Szót kérek.” Belizárnak az esett
7 IX | Tudok mindent! Minden szót tudok!~– Hanem azt már nem
8 X | senki sem ismer már; hanem a szót mindennapi használatra nem
9 X | nyájasság volt a lelkemuramhoz. Szót sem tett se az örmény bikálról,
10 XI | ki magát, aki egy idegen szót ki nem enged osonni az ajkán,
11 XII | Azért nem is vesztegetem a szót ezen a helyen. Ha fenntartják
12 XIV | zűrzavart felhasználá, hogy szót intézzen a sokasághoz.~–
13 XIV | szóljunk egymáshoz egy okos szót.~S aztán elkezdett beszélni
14 XIV | magát. Szokása volt minden szót megduplázni.~– Micsoda?
15 XV | vivátozás megvonta a további szót a kellemetlen szónoktól.~
16 XV | hirtelen kikapta a szájából a szót.~– … Igenis, hogy ők is
17 XVI | ülő alispánhoz dicsekedő szót intézve:~– No ugye? Milyen
18 XVI | bírhatta senki, hogy egy jó szót mondjon annak, akit szívében
19 XVI | bizony. Mikor leírtad azt a szót a táblára, én onnan néztem
20 XIX | Erre is hiába vesztegetni a szót.~De végre mégis akadt egy
21 XIX | Nem biz én, hanem egy szót nem tudtam megtanulni még
22 XX | tagjává tenni.~Manó csak pár szót válaszolt rá.~– Nem tudok
23 XXI | megérett, akkor édes.~– Egy szót se szóljon többet nagysád;
24 XXII | de azért az „öcsémuram” szót sehogy sem vette a nyaka.~–
25 XXIV | Decebálhoz intézé e meghívó szót:~– Barátja az erénynek,
26 XXIV | hogy a pap halkan eressze a szót, átmarkolta a torkát, úgy
27 XXV | intézett még néhány nyomatékos szót.~– Ha excellenciád megnyugszik
28 XXV | még azután sem szólt egy szót sem, mikor már Decebál mindent
29 XXVI | uram is ejtett ki ilyen szót az éneklecke alatt: „Hej,
30 XXVI | kéményseprőinas!~A kocsis megfogadta a szót, s közé keveredett a rohanó
31 XXVI | Sámuelből ragassz össze egy szót. Azt mondd neki, hogy én
32 XXVII | nyomják, persze egy árva szót sem tudnak még akkor belőle,
33 XXX | Thonuzóba-kincseket.~Ez utóbbi két szót olyan lassan iparkodott
34 XXXI | se valami szeméremsértő szót ne intézzen hozzá, mert
35 XXXI | suttogásra fordította a szót az ifjú.~– Nem támaszthatom-e
36 XXXII | lövöldöz.~– Csitt! Senkinek egy szót sem!~Amint szétváltak a
37 XXXIII| Minek mondtad ki ezt a szót? – monda bánatos hangon –
38 XXXIV | hazajöttél.~– Te parancsoltad: én szót fogadtam – felelt Manó,
39 XXXIV | magárul, az Emmárul; azt a szót is mondták, hogy „máriás”.
40 XXXIV | nincs igaza, mint ilyen szót odadúdolni egy asztalra,
41 XXXIV | járj eszeden!”~Nem fogadott szót neki. Kinyújtotta a kezét.
42 XXXIV | hogy megbocsát! Nekem ezt a szót kell hallanom. Ezt akarom
43 XXXIV | már valamit?~– Csak néhány szót, de abból sejtem az egészet.~–
44 XXXV | kérek! Bocsáss meg. Egy szót sem szóltam. Visszavonok
45 XXXV | azokkal idegen nyelveken szót váltott, a kis bolognai
46 XL | is mondott valami üdvözlő szót, a maga kevés szótagú idiómáján.~
47 XLI | akarsz, válaszolsz, csak egy szót; ha nem akarsz, hallgatsz.
48 XLII | megteszi Tanussy Decebál.~Szót kért, egészen hangjánál
|