Fezejet

 1 I     | asszonnyal szóba álljanak, mégis mindent megtud. Igazán olyan rajtam,
 2 I     |       számokat nem ismeri, mégis mindent számba tud venni tőlük,
 3 I     |       legjobban el fog igazítani mindent. A nemes urak is szeretnek
 4 III   |      Régi Nap”-nál, csak át kell mindent hordatni. De ha itt nem
 5 VII   |       hogy egy hallásra megtanul mindent. A Jancsi könyvei azok,
 6 VII   |          aztán ismét elrejtettek mindent, s a Vénus-szobrot újra
 7 IX    |      szóhoz jutni.~– Én elmondok mindent úgy igazán, ahogy történt –
 8 IX    |       nagysám irányában.~– Tudok mindent! Minden szót tudok!~– Hanem
 9 X     |         kérdezé Vakandi úr.~– Ha mindent úgy tudnék.~– Hát olvassa
10 XIII  |      utat csinálni. Óh, tudok én mindent. A parasztnak csak kötelessége
11 XIII  |         a három diák classist, s mindent tudtam, ami az előkészületre
12 XIII  |    cirkalmat, quadránst, lineát, mindent a földhöz dobált.~(– Nini!
13 XV    |    mindjárt apróra el fog árulni mindent; – hirtelen kikapta a szájából
14 XVII  |          Nem kell a gyermekeknek mindent megtudni.~A század harmincas
15 XVII  |      dolgát Gil Blas. Eltagadott mindent.~– Nem is tudom, hogy mi
16 XVII  | tapasztalatai előadását.~– Nekem mindent elmondott a jó Hruszkay.
17 XVIII |          doktor.~– Megírtam neki mindent. Hogy láttam. És megszerettem.
18 XX    |      várj sorodra, majd megtudsz mindent. Láttam az úrfit, de csak
19 XX    |        tőle a leány.~– Hallottam mindent.~– Amit az a leány beszélt?
20 XX    |      hogy én mondjak el anyádnak mindent?~– Nem. Nem. De mikor az
21 XX    |        mégis meg kell neki tudni mindent. Mert ezt az itt maradt
22 XX    |          Mi pedig hát együnk meg mindent ma, amink van, holnapra
23 XXI   |         ha igen szépen kérném?~– Mindent, amit csak ember megtehet,
24 XXI   |       engem?~– Tökéletesen értek mindent – lihegé Bakala Peti. Sejté,
25 XXI   |    szóljon többet nagysád; elég: mindent tudok. Úgy bízhatja rám
26 XXII  |          hangon.~– Sokat, de nem mindent.~Azzal előszedegette a tarsolyából
27 XXIII |   szállásán. Vallattak, felírtak mindent, amit mondtam, megfeleltem
28 XXIV  |       amíg én meg nem vizsgáltam mindent! (Pedig már akkor ott kurkászott
29 XXV   |     Olyan sietve mondott el neki mindent, hogy az egyik szavával
30 XXV   |      szót sem, mikor már Decebál mindent előadott.~– No, hát mit
31 XXV   |       feltétlenül reám bízod. Én mindent elvégzek neked, úgy, hogy
32 XXV   |             triumfált Decebál.~– Mindent elhiszek.~– Hát a felveendő
33 XXV   |    legjobb rendben fogsz találni mindent. Kielégítjük a magas kamarát,
34 XXVI  |          ablakot, kidobált rajta mindent, ki a piacra. Nem bánta,
35 XXVIII|          csoportot, összekeresve mindent, ami anatomice valóság;
36 XXIX  |         következtetést.~– Sokat. Mindent. A becsületet.~– Hogy lehetne
37 XXXI  |       orját, de még azonkívül is mindent lerakatnak vele, ami ércféle:
38 XXXII |        Szent célra.~– Szent cél? Mindent tudok. Engem is örökké ilyen
39 XXXIII|      odatalál, de mégsem árul el mindent. Az adott válaszban csípős
40 XXXIV |      feleletre nem hagyott időt; mindent meg akart tudni, ami azóta
41 XXXIV |      füsti nem látszik. Tudok én mindent a kasznár gazdasszonyától. –
42 XXXIV |    fiskálisok, azt mondták, hogy mindent elkótyavetyélnek, még a
43 XXXIV |    leánynak, hogy nem mondunk el mindent, amit igaznak tartunk. De
44 XXXIV |        Lizandrának: „Ne mondj el mindent, ami a nyelvedre akad, csak
45 XXXIV |       úgyis jól tudja! Nem lehet mindent összefoglalni.~– No, jól
46 XXXIV |   maradjon itt még. Én meggyónok mindent. Le is írtam azt levélben.
47 XXXV  |         sem szóltam. Visszavonok mindent. Ezentúl belefoglalom még