Fezejet

 1 I     |          nekik valaki, mert megölik érte. Ők egyenesen a hírhedett
 2 IV    |         jött be az ajtón, érdemes-e érte leszállni az ablak hídjáról.~
 3 IV    |         Huszonöt forintot fizettünk érte a minorita barátnak, aki
 4 IV    |         huszonöt forintot fizettünk érte a minoritának.~– Hát az
 5 VII   |             te bóbádat tépem ám meg érte. – No, te szép kis virágszálam,
 6 VII   |   utánacsinált ugrást, s az orrával érte a földet, amin aztán Emma
 7 VII   |             anyád majd kérdőre vesz érte.~– Majd hazudik valamit
 8 X     |              tízezer tallért kapnék érte. De hát minek? Azért a nyolc
 9 X     |         kérték volna, odaadta volna érte cserébe.~– Most menjünk
10 XIV   |             Akkor meg már késő volt érte visszafordulni, mert a lázadó
11 XIV   |           Aztán végül még azzal sem érte be, hogy a felbőszített
12 XV    |              Hiszen én magam megyek érte vissza, csak hadd szedjek
13 XVIII |             akarok elfogni, küldjek érte három macskát, s aztán azoktól
14 XIX   |            az embernek szintúgy fáj érte a lelke, hogy azt a sok
15 XX    |             mondani, hogy megmosdat érte!~Manót nagyon elízetleníté
16 XX    |               Én tettem, én felelek érte!”, és nem keni másra!~Emmánuel
17 XXI   |        többet.~Addig, amíg utol nem érte a vendégtársaságot evésben-ivásban,
18 XXI   |             közepében. Jól megfizet érte! Az uraság maga csak leszálló
19 XXI   |          asztalnál az urak. Szidják érte a kormányt. Hanem azok másnak
20 XXIV  |            kétségessé teszi, bizony érte jön a svalizsérekkel, s
21 XXIV  |         volna, nagyobb ijedtség nem érte volna, mint ezúttal.~– Thonuzóba
22 XXV   |     sterlinges banknótát kínálja is érte cserébe. Hanem hát azt a
23 XXV   |              Mentül többet kínálnak érte, annál kevésbé adom oda! –
24 XXV   |         saját koponyáját itt hagyja érte cserébe.~Ponthay Adalbert
25 XXVI  |         köszönő szóval sem tartozol érte. Itt küldöm a legszükségesebbekre
26 XXVI  |              az utcán végig!~Mégsem érte utol a gyászmenetet, pedig
27 XXVI  |         falhoz, s ha kicsúfolják is érte, nem tehetett róla, de elkezdett
28 XXVII |        betlehemes fiúk, s elfogadja érte a halomra gyűlt krajcárokat!
29 XXVII |            Tánczos uram azonban nem érte be azzal a válasszal, hanem
30 XXVII |           hintó ezalatt olyan közel érte már a szekeret, hogy a vágtató
31 XXVIII|      petákért és legációba járt, az érte küldött Horkázi körme közül
32 XXVIII|      szolgálunk”, a másik ezzel nem érte be; „De osztozunk a papok
33 XXX   |            kérdem, mennyit írok alá érte.~– Akarsz a bécsi nemzeti
34 XXXI  |       igényt tartasz rá?~– Odaadnám érte az egész anyai örökségemet! –
35 XXXI  |       felkacagott.~Az alvó megfeddé érte.~– Ne kacagj, mert az nekem
36 XXXIV |  megvédelmezem, még kardot is húzok érte; de hogy én valakit szemtől
37 XXXIV | meghallhatták, s meg is orrolhattak érte.~– Egy embert azonban mégis
38 XXXIV |         tudom, hogy nem fog megölni érte. Nagy gonoszság ez, amit
39 XL    |          hibám; engem büntetnek meg érte. Mit csinálnak velem? Elcsapnak
40 XLI   |          tulajdonképpen nem is őtet érte, hanem az asszonyát.)~Sára
41 XLI   |            mindig a feleségnek kell érte megszenvednie!~Sára asszony
42 XLIV  |          nevelésű nő nem teszi. Ott érte őt a Ponthay által kilőtt
43 XLIV  |            Il est mort.~Mégis illik érte – két hétig – félgyászt
44 Uto   |            hallgatásra ne ítélje el érte azt a vakmerőt, aki ilyen
45 Uto   |             képviselőnek. Ezt el is érte; hanem a kastélyból gőzmalmot