Fezejet
1 IV | lehet dolgozni. Pedig Mántay Móric urat mindenüvé kíséri a
2 IV | csak ide. Itt van már a Móric. Majd megigazítja.~(Úgy
3 IV | Úgy egymás közt csak „Móric”-nak hítták a honoráciorok
4 IV | annálfogva ki is volt meszelve.~Móric úr éppen akkor lökte ki
5 IV | rohamot ki kellett állni Móric úrnak a városbíró úr részéről,
6 IV | halbírozzuk a differenciát.~Móric úr egészen komolyan vette
7 XIII | Emmácskára nézve pedig az, hogy „Móric bácsi”.~Hogy miféle zsellér
8 XIII | az Emma.~– Hallja maga, Móric bácsi. Mondja csak, mért
9 XIII | fordított rá.~– Hallja maga, Móric bácsi; hát aztán a parasztok
10 XIII | Mennyi idő kellett magának, Móric bácsi, hogy ezt a tudományt
11 XIII | hány órát tanult naponkint, Móric bácsi?~– Délelőtt kettőt,
12 XIII | szükséges.~– Hát azt gondolja Móric bácsi, hogy én nem tudok
13 XIII | látott. De meg ne mondja azt Móric bácsi senkinek, mert ha
14 XIII | lesz itten maradása.~Mántay Móric nem tudott mit tenni, mint
15 XIV | lármát. Tűzzön le Mántay Móric másikat az ellopott helyébe.~
16 XIV | gyermektől.~– Nem. Hisz Móric bácsi sem fut.~– Nekem nem
17 XIV | földesura!~Azzal Mántay Móric nyugodtan leült a keresztlábú
18 XIV | volt a legerősebb.~Mántay Móric a pillanatnyi zűrzavart
19 XIV | egymás hajába kaptak, Mántay Móric elővette a bölcs politikus
20 XIX | józan emberrel össze. Mántay Móric jött le az emeletről, maga
21 XIX | helyrehajdúsodik.~– Kedves Móric bátyám! – kiálta Sára asszony,
22 XX | lett az én barátom, Mántay Móric is tudós emberré.~Adalbert
23 XX | Tehát teelőtted Mántay Móric, a derék inzsellér a legfőbb
24 XXIV | be Decebál, amíg Mántay Móric nekifekszik a háromlábú
25 XXIV | Hahó! – kiálta fel Mántay Móric – ez humbug! Ezt én látom;
26 XXIV | odanyomásával.~Csak Mántay Móric nem volt rábírható, hogy
27 XXV | vármegyében angolul csak Mántay Móric tudott. Ezt sem érti az
28 XXV | mint a kalapácshal.~Mántay Móric tudott volna angolul; de
29 XXV | aztán nem kellett Mántay Móric tolmácsnak, Vakandi és Mr.
30 XXV | dologba. – Itt van Mántay Móric! Ez ért a nyelvén. Ez jártas
31 XXV | tőle kérni akármit.~Mántay Móric fel is használta a kedvező
32 XXV | angolul is elmondta Mántay Móric.~Mr. Snopkinsnak a szája
33 XXV | felhőszínű szemeket.~Mántay Móric pedig a legegyügyűbb ábrázattal
34 XXV | futamodott, hogy Mántay Móric a Decebál teljhatalmazása
35 XXVI | az ő eszményképe, Mántay Móric. Ettől tudta meg az otthon
36 XXVI | adni.~Egyébiránt Mántay Móric az utóbbi idők óta nem volt
37 XXVI | botránkozás köve egyenesen Mántay Móric volt; mert ha ő el nem rontja
38 XXXVIII| arról volt szó, hogy Mántay Móric odaajánlotta a kincseket
39 XXXIX | lepni az urakat. Mántay Móric egészen meg volt elégedve
40 XL | gyerekek! – dörmögé Mántay Móric, kiszedve a ladikból a hosszú
41 XL | asszony! – kiálta fel Mántay Móric.~– Hát mit szörnyűlködöl
42 XL | magasztalkodék Mántay Móric – egész Magyarországon nincs
43 XL | felkötötte a nyakába Mántay Móric.~Aztán fáklyákat gyújtatott.~–
44 XLI | meg a fűzfa alatt, Mántay Móric volt a pap. Dicsérte mindenki
|