Fezejet

 1 I      |       nagyságod egészen bizonyos. Mire haza tetszik kerülni Bécsbe,
 2 I      |        tanácsos úr.~– Értem, hogy mire tetszik célozni. Hanem az
 3 V      |          Belizár nevet emlegetni, mire a daruk kiváltak, s az ajtóhoz
 4 VI     |           az ajtóragasztóba, hogy mire felért őexcellenciájához,
 5 VI     |   frekvencia is kereket oldott, s mire a vártaház őrsége előrohant
 6 VII    |           kertésznél állt; de hát mire való az ablak? Az egyikről
 7 VII    |  kastélyban? Majd megtudjuk, hogy mire, hogyan és kik tanítják!~
 8 XI     |            azokat teremti ő maga, mire való a divinátió? Meg az
 9 XII    |   udvariasan üdvözlé az alispánt.~Mire az öreg államférfi megnyugasztalva
10 XIV    |         lóval legutoljára maradt.~Mire aztán ők is kiértek a mezőre,
11 XVIII  |     visszahozta.~– Sacrebleu! Hát mire való ennyi doktor egy rakáson,
12 XVIII  |           meglátjuk a gyűrűit; de mire az feljön, akkor már rendesen
13 XIX    |       megtanultam a hálálkodást.”~Mire a tanusvári népek kijózanodtak,
14 XIX    |           tovább.~Késő este lett, mire ahhoz a leszivárgó patakhoz
15 XIX    |  átalakításához. Gyors keze volt. Mire a hold a délpontot elérte,
16 XX     |      megbolondult. Táncolni kezd.~Mire visszamentek, előbb az ajtón
17 XX     |      másodszor is megreggelizett. Mire nem képes egy kezdő diáknak
18 XXI    |           határa. Nem tudod, hogy mire képes egy asszony, ha elkeserítik?~–
19 XXII   |      gombócot. Ismerjék meg, hogy mire képes.~A fekete kenyér aztán
20 XXIII  |         két ablak közé.~De már ez mire való fényűzés egy fogoly
21 XXIII  |      amennyi csak ráfér.~Decebál, mire magához tért, azon vette
22 XXIII  |            feleljen az róla, hogy mire költötte el? – Ez szép mulatságra
23 XXVI   |          mögé a következő versre, mire a kántus rázendíté:~„A sárból
24 XXVI   | neveletlenkedni, rugdalózni, hogy mire Zuboki uram rákiáltott: „
25 XXVI   |           meg oldalba biztatni, s mire az csakugyan mozgásba hozta
26 XXVI   |        soha. Meggyőződése tiltja.~Mire a temető kapujához ért a
27 XXVI   |          hagyják.~Késő este lett, mire bevergődhettek a hintóval
28 XXVI   |       veresbe”), ez tüzet jelent! Mire nagy riadal támad, kofa,
29 XXVII  |        hogy így is elbánik azzal.~Mire a harmadikat beharangozták,
30 XXVII  |       világi nagy hiba volt. Hisz mire hazamegy a kollégiumba,
31 XXVII  |        ahol a nagy erdő kezdődik, mire a veszedelem kitört.~Horkázi
32 XXVII  |            hogy ezt kitől kaptam, mire kaptam?~– …szt is csak tudj…~–
33 XXVIII |        elporoszkáltak a városbul; mire észrevette valaki a menekülésüket,
34 XXVIII |         rohantak be a városba; de mire beértek, már akkor a Belizár
35 XXXI   |          jöttem én erről?~– Ugyan mire?~– Ez a csodaszűz nem lehet
36 XXXI   |      leskelődve visszakacsintott, mire a nefelejcs szempár is nevetve
37 XXXII  |       lenne?~– Hogyne ismernék? S mire kell neked ez a nagy pénz?~–
38 XXXIV  |     kezébe. Elértette a jó lélek, mire kell az, s lódult ki a szobából.~
39 XXXIV  |      pedig ugyan könnyű a nyitja. Mire való a „szivattyú”?~– Ohó!
40 XXXV   |           az a miniatur festmény, mire a fiának szánt grófkisasszony
41 XXXVI  |      Hogyan tudtad, bátyám?~– Hát mire való az asztronómia? Meg
42 XXXVIII|     szibarita életmódot elhagyni. Mire való volt ez? – Hisz utoljára
43 XXXIX  |    mértföldnyire kellene menni, s mire idehoznák, már akkor az
44 XL     |          hetes csillagképletével, mire vége lett az áhítattal hallgatott