Fezejet

 1 I     |             mellékzsebébe dugta a két kezét.~A nagyságos úr pedig megállt,
 2 III   |               tudja magát, csak a két kezét veti hátra, ez jelenti nála
 3 IX    |            királyi emberre” ráteszi a kezét, mintha magával a király
 4 X     |           asztal alá nézett. Azután a kezét a szája elé tartá, úgy súgta
 5 XIV   |         szívében.~Mántay megszorítá a kezét.~– Bizony mondom neked,
 6 XIV   |           azzal a rettenetes araszoló kezét a köpcös, tömzsi embernek
 7 XV    |           Pilinkó uram maga sietett a kezét nyújtani a tekintetes deputáció
 8 XV    |                a másikban az Emmácska kezét, s hol az egyiket, hol a
 9 XV    |           sejtett erővel ragadta ki a kezét Horkázi markából, s odarohanva
10 XIX   |          megint békülésre nyújtotta a kezét.)~A forrás mélyen a sziklaodú
11 XX    |         utamra.~Az asszony megfogta a kezét.~– No, te, mondhatom, derék
12 XX    |             az nem „szólásmód”.~Azzal kezét nyújtá Ponthay Adalbert
13 XXI   |          Decebál: megfogta az asszony kezét, s a vonakodót átölelve,
14 XXI   |           megragadta Bakala Petinek a kezét, hogy az szinte megdöbbent
15 XXI   |               más. Már rajta tartja a kezét. Meg foga menteni az ártatlant
16 XXII  |            akkor vette észre, mikor a kezét megcsókolta.~– Hát te ki
17 XXIV  |               a prófétákat.~Decebál a kezét akarta megcsókolni Vakandinak,
18 XXIV  |               megcsókolá annak a jobb kezét, mely a földbe szúrt hosszú
19 XXVII |         alamuszi módon, hogy az egyik kezét leteszi, a másikat felveszi,
20 XXVII |               hirtelen megkapta a két kezét.~A kisbotos ugyan életre-halálra
21 XXVII |          dörmögé Horkázi, beledugva a kezét Manó tógazsebébe; s azzal
22 XXXIII|           ablakból kihajló leánynak a kezét, s halkan suttogott hozzá.~–
23 XXXIV |            Csak azután méltóztatott a kezét nyújtani a hazakerült fiának,
24 XXXIV |            Manó, megcsókolva az atyja kezét.~– Úgy is kellett – szólt
25 XXXIV | szeretetteljesen csókolá meg az anyja kezét, s igaz érzéssel suttogá,
26 XXXIV |                s megfogta a néptanító kezét.~– Servus! Jancsi pajtás!
27 XXXIV |         feltalált régi jó pajtásnak a kezét, s rontott vele előre, ki
28 XXXIV |              szót neki. Kinyújtotta a kezét. Mutatta, hogy felelni akar.~–
29 XXXIV |       összetette könyörgő módra a két kezét.~Manónak az egész arckifejezésében
30 XXXIV |             az öreg, s félve nyújtá a kezét Manónak, s csak azután,
31 XXXIV |              Hanem az öreg megfogta a kezét, s visszatartá.~– Hát igazán
32 XXXIV |              ember zavaros szemébe, s kezét nyújtá neki.~A pópa mind
33 XXXIV |               könnyeit. A páter még a kezét is csókolja neki.~– Mesebeszéd
34 XXXIV |         Decebálhoz, a vállára tette a kezét, s azt mondá neki:~– Hat
35 XXXV  |             Lucifer nyújtotta volna a kezét, hogy kiszabadítson, nem
36 XXXV  |               Még egyszer felemelte a kezét. Talán ismételni akarta?
37 XXXV  |        vasbilincs, úgy tartja fogva a kezét.~– Emlékezzél reá – suttogá
38 XL    |               s egy tüske megszúrta a kezét, amit egy hangos „Hüh! Aki
39 XL    |        szegényke a lábát, megszúrta a kezét, nem tud járni.” Manónak
40 XL    |               s elkapva azt a sebzett kezét, elhalmozá sűrű csókjaival.~
41 XL    |         nagyon nem fogták volna a két kezét.~– Hozzátok már hamar azt
42 XLI   |            főispánt? – szólt, Decebál kezét megragadva. – Közel volt
43 XLI   |              csak nem csókolták meg a kezét.~Ismét rásötétedett a nő
44 XLI   |            hatalmával. Elbocsátá Sára kezét.~– Jól van. Más okod volt