Fezejet

 1 I    |   elszaporodnak, hogy nem győzöm őket pusztítani.~– Nem lehetne
 2 I    |           gyakran összetévesztik őket, ami azoknak a testvéri
 3 I    |        hogy a világ nem tiszteli őket eléggé.~– Ez már hasonlít
 4 IV   |         hogy hogyan tuszkolja ki őket. De mikor üti a tizenkettőt,
 5 VI   | rivajához. Hiszen ha meg akarnám őket veretni, nem kellene nekem
 6 VI   | utcacsatornából, s azzal kínálta őket, hogy mind agyonhajigálja.
 7 VII  |  felkelésben részt vettek; látta őket nemcsak a három Rákóczi,
 8 IX   |        Így aztán nem vihették el őket katonának. Nem került elő
 9 X    |           és senki sem dirigálja őket. Decebál előszobájának az
10 XI   |        sehol másutt nem állta ki őket senki. Utoljára összecsapták
11 XI   |     senki. Utoljára összecsapták őket egy üresen maradó fárába,
12 XII  |          urak, hogy hová vezette őket a királyi biztos. Beeresztette
13 XII  |     királyi biztos. Beeresztette őket a kapun; de csak azért,
14 XIV  |   kötőfékénél fogva előhúzogatja őket egyenkint, az utolsó szónak
15 XIV  |        Bizonyosan megriasztották őket a jobbágyok. Sok helyen
16 XIV  |    barkócafa bottal széjjelverem őket.~De bizony nem ment oda,
17 XIV  |          paripa. Várd be hát itt őket; hadd lássa meg a nép, hogy
18 XIV  |          mint ők. Felvilágosítja őket szépen, okosan a törvény
19 XIV  | hazaszerető nép maga kötözze meg őket, s úgy hajtsa láncra verve
20 XV   |        csak a puskaaggyal szabad őket megtaszigálni.~– Kimehet
21 XV   |    kétfelől, de ő széttaszigálta őket maga mellől, s önként odafeküdt
22 XV   |    ősmagyarok őrpatáknak nevezik őket, „Pata” annyit tesz, mint „
23 XVI  |        kor paradicsomába engedte őket betekinteni. A durva parasztnép
24 XVII |         egymás után lenyelegette őket.~Ezért aztán felhúzta az
25 XIX  |     felemelt botjával fenyegetve őket, akkor meg éppen csupa figura!
26 XIX  |      megjöttetek! – dicsérte meg őket odahaza a mama.~Ő azalatt
27 XX   |    elbolondítja, s aztán befogni őket, mint a lovakat, és hajtani
28 XXI  |       Bécsbe feljön, keresse fel őket, ottan majd úriasabb módon
29 XXIV |      vérhullatással siratták meg őket!~Elő is rántotta a csizmaszára
30 XXIV |      ezeknek a tömege sem engedé őket egymástól szerteszét hullani.
31 XXV  |    volnának rejtve, hadd bámulja őket a nagyvilág amott a Temze-parti
32 XXXIV| beszélnek. A múltkor azon kaptam őket (tudja, mikor már híre járt,
33 XXXIV| csontvázak. (Isten nyugtassa meg őket!) Már minek volt azokat
34 XXXIV|         a döbröc verte volna meg őket. Csakhogy a ház tetejét
35 XXXIX|    agárfarkas, ahogy meg szokták őket különböztetni. A mocsárban
36 XXXIX|  szigetén; csak álmélkodva nézte őket, hogy igyekeznek a rekettyebokrok
37 XXXIX|          lövéssel elrezzenthetné őket, van puskája odabenn a gunyhóban,
38 XXXIX|      mégis jobb dolguk van, hogy őket már pusztai barangolásaikban
39 XL   |          halászsas; tán jó volna őket elriasztanod, egypár lövéssel.
40 XL   |        színe elé.~Azzal odavitte őket a nagy, terebély fa kupolája
41 XL   |         kupolája alá, kikérdezte őket: „Szeretik-e egymást?”,
42 XL   |           Akkor aztán megáldotta őket.~Egy üres könyvből matriculát