Fezejet

 1 II   |             karddal egy szál megyei hajdú, kék mondurban, veressárga
 2 III  |           berobogott tizenkét lovas hajdú; ennyi zajra mégiscsak meg
 3 III  |        kívül az őrszobában csak két hajdú volt még: az egyiket a hideg
 4 III  |        becsületes ember alszik, s a hajdú is becsületes ember), annálfogva
 5 IV   |           keresztül a városbíró egy hajdú kíséretében.~Csak azért
 6 IV   |       egyszerű dolog. Van egy facér hajdú a városházán?~– Az nincs.
 7 XII  |          őexcellenciája egyetlenegy hajdú kíséretében (ahogy szokás
 8 XII  |             be a nagy szálába. Az a hajdú is megnézni való alak volt,
 9 XII  |            martialis, ezüstbe varrt hajdú a széket hátrahúzza, ő a
10 XIII |            hallgatom, hogy püföli a hajdú sorba a delikvenseket; úgy
11 XIV  |       tizenkét szuronypuskás megyei hajdú személyében.~Sára asszonynak
12 XV   |             fel kell szentelni.~Két hajdú meg akarta fogni a Jancsit
13 XV   |           hogy a bot kettétört, s a hajdú meg is fogja azt emlegetni,
14 XXI  |         csak úgy tolta el magától a hajdú által körülhordott tálat.~
15 XXIII|              Kis idő múlva jött két hajdú, aki se kérd, se hall, összepakolja
16 XXIII|            Egyszer megint jön a két hajdú, az egyik hoz két nyalábra
17 XXIII|             ajtót, s megint jön két hajdú. Most meg már egy rengeteg
18 XXVI |             hogy ott megy a fiam?~A hajdú nagyot bámult.~– Micsa fia?~–
19 XXVI |           Ne, te kálvinista Róma!~A hajdú meg a kocsis ezalatt nyugodt
20 XXVI |            a bakra, hogy hajtson. A hajdú ellenben okulva a kenyeres
21 XXVI |       különben én deklinálom meg.~A hajdú öreg legény volt már, sokat
22 XXVI |          aki nem tud írást!~Mikor a hajdú visszaloholt a híres vendégfogadóba,
23 XXVII|             bakon ül a kocsis meg a hajdú, benne a hintóban senki
24 XXVII|            kínálást elfogadni, de a hajdú leugrott a bakról, úgy unszolta,
25 XXVII|           az a másik összeesküvő, a hajdú átnyalábolta vaskarokkal,
26 XXVII| kisasszonyunkat illendő módon.~Erre hajdú és Horkázi hozzáfogtak,
27 XXVII|             kötve), azt mondá Jónás hajdú a visszatérő gubás kocsisnak:~–
28 XXVII|            vigyáznék!~Azzal aztán a hajdú is bement a csárdába ebédelni.~
29 XXVII|     megkínálni vele az Emmácskát.~A hajdú még odabenn mulatott a paraszt
30 XXVII|             disznóságot? Héj Jónás! Hajdú, áruló lictor! Hol tekeregsz?
31 XXVII|            a nagy patáliára aztán a hajdú is előcammogott az ivószobából,
32 XXVII|            kisasszonyunk helyett? A hajdú aztán a maga részéről viszont
33 XXVII|         táltos kergette a hajdút, a hajdú cibálta a kocsist, a kocsis
34 XXVII|             van hozzá egy káromkodó hajdú; egy agyafúrt palóc, akinek
35 XXVII|       szekér nyomában.~Horkázi és a hajdú leszálltak a hintóból, nyilván
36 XXXIV|          Fumigálta őt még az utolsó hajdú is. – Sok is volt a teendő.
37 XXXIV|           urat ment meglátogatni.~A hajdú ezt menten megreferálta
38 XXXIV|        Dorkó elmondta a hajdúnak, a hajdú az uraságoknak. Egy kis
39 XXXV |    csodabolondot, hogy egy brutális hajdú segítségével útonálló módon
40 XLI  |          sallangos szerszámmal, két hajdú díszmagyarban a hátulsó