Fezejet

 1 I     |        egymással. Ezeknek a harca egymást fölülmúlni a refractariusságban.
 2 I     |    dühösebbel. Így licitálják fel egymást egész a holdig. Aztán mind
 3 I     |           öcs zászlóit követik, s egymást viszonozva „mezítlábos pártnak”
 4 V     |         el az andalgó palotásból, egymást körüljárva, mint ahogy Kinizsi
 5 V     |          dalia már nyalábra kapta egymást, s azután meg nem volt tanácsos
 6 VII   |   dulakodnak, előre-hátra hányják egymást, utoljára is az Emma egy „
 7 XI    |          barátok. De sőt gyűlölik egymást, ahogy csak két philolog-archaeolog
 8 XI    |      ketten folyvást denunciálják egymást a püspökségnél, de minthogy
 9 XIV   |     kardjaikat kezükben felejtve, egymást taszigálva, hátuk mögé tekingetve,
10 XIV   |      földön. Mától fogva tegezzük egymást, híjj pajtásodnak. – Tehát
11 XVI   | áldomásoztak. Olyan emberek, akik egymást, mikor a másik távoli van,
12 XVI   |     hatalmas emberek hogy nyalják egymást! Mintha nemesi mentékbe
13 XVII  |     Adalbert gróf.~Így szokták ők egymást nevezni maguk között.~„Don
14 XVII  |          szorít, zajosan üdvözlik egymást. Ez igen beszédes fiatalember.
15 XIX   |    hortobágyi csárdában várják be egymást, s onnan mennek be együtt
16 XIX   |         fiú ott előre-hátra. Akik egymást sohasem látták.~Gil Blas
17 XX    |        szóba nem állt, csak mikor egymást szidták. Te ahhoz akarsz
18 XX    |           Emmánuel. Öleljétek meg egymást.~Erre aztán egyszerre megváltozott
19 XXI   |       Akkor hát sohasem is látjuk egymást.~Erre a szóra aztán az a
20 XXI   |         mást. Így meg nem bántjuk egymást.~– Eredj már a kutyáidhoz,
21 XXI   |         Bakala Petivel. Köszöntik egymást.~– Hová tetszik menni excellenciádnak?~–
22 XXII  |        sasok összeverekesznek, de egymást be nem vádolják soha. Senki
23 XXII  |       ember „bátyám”-nak szólítja egymást, tekintet nélkül az életkorra,
24 XXIV  |            kölcsönösen elhalmozva egymást jól megérdemlett magasztalásokkal.~–
25 XXV   |    kellett tolmácsul szolgálni az egymást nem értő urak között. Decebál
26 XXV   |           tökéletesen megértették egymást: a többiek bámulhattak rájuk.~
27 XXV   |         úgyhogy az orraik csaknem egymást érték, s így szólt hozzá
28 XXVI  | gyászkíséretet. Futott is a diák, egymást taszigálva a pallón, de
29 XXVII |           a gyülekezet elkészült, egymást részesíték a szent jelvényekben
30 XXVII |       lépésnyi színpadon kergetik egymást, de el nem érik, az egyik
31 XXIX  |  hivatalról, hogy játék közben is egymást vérig bosszantsák, érzékeny
32 XXXIV |         férfiak ismét összevárták egymást a templom székfűtől illatos
33 XXXIV |    asztalnál, folyvást tarthatták egymást francia beszéddel: érteni
34 XXXIV |       halálával a hunnusok tábora egymást öldökölni támadt, akként
35 XXXVII|          világ előtt nem ismerték egymást. Az kereste fel őt a máriahilfi
36 XXXVII|         összeszaladt; azt hitték, egymást ölik.~– Megálljon, madame!
37 XXXIX |       bozót sűrűjébe, s hívogatja egymást nagy trombitaszóval.~Az
38 XL    |      kikérdezte őket: „Szeretik-e egymást?”, egymásba tette a kezeiket,
39 XLI   |           akik szavukban gyűlölik egymást: tettükben pedig jók egymáshoz.
40 XLIII |  ellenfeleket, hogy felismerhetik egymást.~– Ö az, a mi barátunk! –