1-500 | 501-1000 | 1001-1097
Fezejet
1 I | alapítva, amikor az ákácot meg a platánt Európában nagy
2 I | fizették, s az amerikai dióhoz meg éppen csak úgy juthatott
3 I | királyi tanácsos úrban, aki meg gyökerestül gyűlöli a fát.
4 I | ősszel szemetel, télen meg az egész veréb-synodusnak
5 I | ha már a bükkfákat is így meg tudja nemesíteni, hát még
6 I | szép pénzébe kerülhetett.~– Meg egy kis furfangba, amit
7 I | ajtaját lehetett látni, meg egy darabot az eszterhéjas
8 I | ne csak a szemnek legyen meg a gyönyörűsége, az egész
9 I | párbajban, vagy maga lőtte meg magát, azt nem tudom bizonyosan.
10 I | boldogult atyám nem engedte meg, hogy a kastélyunkba jöjjön,
11 I | ezen segíteni?~– Minden meg volt már próbálva. Ígértem
12 I | rongyos viskóért; nem válik meg tőle. Aztán megpróbáltam
13 I | tájára, a túlsó oldalon meg gátat húzattam eleibe, hogy
14 I | összeszedi mindenünnen az ürgéket meg a vakondokokat, azokat itt
15 I | ajándékokkal tartják; a parasztokat meg kuruzslással dézsmálja meg,
16 I | meg kuruzslással dézsmálja meg, mindig odajár, itthon alig
17 I | levél, hogy a Belvedere-ben meg az üvegházban kivel találkozott
18 I | mindegy, de azért mégis meg lesz írva. Nem lehet itt
19 I | hogy azt ez az asszony meg ne hallja, s ki ne publikálja.
20 I | megismertetne ezzel az arcanummal.~– Meg kellene neki engedni, hogy
21 I | vezethet. – Csak akkor álltak meg, mikor ismét kijutottak
22 I | Tuhutum vármegyére – szólalt meg a gróf, felhívatlanul, önkéntesen.~–
23 I | nagy Tanussy dominium.~– S meg tudtak az osztályon egyezni
24 I | nevüket viseli, úgy oszlik meg kettőjük között, hogy a
25 I | aztán a szekeres gazdák, meg a sertéshizlalók, a birkások
26 I | a csizmadiák, a gubások, meg a gelencsérek, akik között
27 I | Sziléziából, ez ajándékozta meg a kisebbik fiúval, akit
28 I | sem tudják elkölteni, ha meg akarnák duplázni, csak azt
29 I | a vállára emelte, az öcs meg Brutusra játssza magát.~–
30 I | tudta megtanulni?~– Akkor meg már derogált neki az ábécét
31 I | a vétkest nem lehet, hát meg lehet fogni az ártatlant.
32 I | ügyére esik, hogy a másikat meg belemártsák. Ha anélkül
33 I | elenyésztetésére, s azzal meg van találva, amit kerestünk.~–
34 I | embernek nagy ára van, máskor meg a nagy embernek van kicsiny
35 I | ugyanazzal a postával kapta meg királyi biztossá kineveztetését,
36 I | teljes méltánylatát nyerve meg e gyöngéd figyelme által.~
37 I | sorsfordulatról még ne tudjanak meg semmit a pontaligeti pocsétasziget
38 II | veszendőnek szánva. No, meg aztán az a híres herceg,
39 II | közbe egy-egy szekér cigány meg egy komédiástrupp, az öreg
40 II | városba új konvenciót keresni, meg új kolompot venni a vezérkos
41 II | haladás nem tanácsos; odább meg egy óriás tótszekéren csupa
42 II | fazekas és szitás szekerek, meg a főúri hintó maradnak meg
43 II | meg a főúri hintó maradnak meg a legális téren az országúton;
44 II | az árokba annyi malacot meg birkát, amennyinek a helyén
45 II | kardlappal. Mindez nem történt meg káromkodás nélkül.~No, de
46 II | jön valami nagy porfelleg, meg azon felül is valami füstforma
47 II | féreg, amely ezeredmagával meg tud ölni egy hatalmas tulkot,
48 II | gulya, amit ez meglepett, meg nem áll a vízig.~Néhány
49 II | ostorral az ostorhegyesnek meg a gyeplűsnek, s szerencsésen
50 II | kengyelvasa hiányzott, másiknak meg a sisakja; az azt ráért
51 II | szélrózsát, ábrázat helyett. Azt meg nem tudja, hogy hogyan kell
52 II | köpködjön itten frázisokat meg muslicákat, hanem hagyjon
53 II | fűszerszámos egymás mellett, zöldre meg sárgára festett házak, az
54 II | parancsolatait, hogy csak addig is meg ne tudja a szándékát valaki
55 II | méltóságosok” között – hanem hallja meg, mit mondok. Itt van ez
56 III | hajdú; ennyi zajra mégiscsak meg kellett mozdulni valami
57 III | egyiket a hideg lelte, a másik meg a csizmáját foltozta, azok
58 III | nincs szükségem rá.~– Én meg a rabok szolgálatjára állunk
59 III | bőrrepedésig püfölt öreg dob, meg egy sivító kintorna, ami
60 III | nótáját; egy vak koldus meg egy csonka koldus versenyez
61 III | nagy, egy igen kicsi, aztán meg egy repedt.~Egyszer azonban,
62 III | odafenn a „homo regius” meg a „homo capituláris”. Ide
63 III | tudom a rangját. A nevét meg elfelejtettem.~– Van veres
64 III | Én bizony nem néztem meg. (Karakó uram vastag nyakú
65 III | a két úrhoz, s invitálja meg a nevemben egy pohár borra,
66 III | nevemben egy pohár borra, meg egy kis collatióra.~Karakó
67 III | kapni halat. A másik úr meg ne sokat gálázzon az én
68 III | termete magasságban nem üti meg az öt lábat, de ami elmaradt
69 III | becsukatta vele a redőnyt is, meg az ablakot is.~Ekkor aztán
70 III | ablakot is.~Ekkor aztán meg volt nyugtatva az illustrissimus. –
71 III | nyitott ablakon.~– No, de most meg aztán olyan meleg lesz idebenn –
72 III | király személyét bántja meg.~Rézkuthy úr e hatalmas
73 III | Aztán jött egy harmadik, meg egy negyedik koppanás gyorsan
74 III | legkellemesebb csalódást hozta meg a válasz; nem a perduellis
75 III | ablaktáblákat; hanem most érkezett meg a komornyik meg a szakács
76 III | érkezett meg a komornyik meg a szakács a bagázsiás szekérrel
77 IV | a vakolat; afelől bátran meg lehet vizsgálni, meddig
78 IV | szárítanak, a Nro 3-nak meg beszakadt a plafondja (már
79 IV | istállóiban, ez a fő dolog. Aztán meg a két rengeteg nagy vendégterem
80 IV | uramnak híják. Az apja is, meg az öregapja is mind itt
81 IV | korcsmáros után, hogy neki meg a lovának frissen abrakot!
82 IV | esztendei zabom árát adnád meg.~S hátra sem fordul.~– Van
83 IV | mi van benne?~– Egy ing meg huszonnégy krágli.~A nyalka
84 IV | jártatni a cifra kocsis, meg egy fogadott parasztgyerek.
85 IV | biztos hintaja érkezett meg az átelleni vármegyeházhoz.~
86 IV | nem „két”) cilinder bort, meg harminc csésze feketekávét.
87 IV | egy feketét”! (Az elejét, meg az utolját a mondásnak nem
88 IV | polgárnak kimondani!)~Majd meg a palack fenekével kopogtatnak.~–
89 IV | így kevesebbe kerül. Ha meg atyafi házához száll az
90 IV | tudomány. Ezért rohanja meg egyszerre a szekerét, amint
91 IV | eresztik el, amíg a bajukat meg nem hallgatja. Ő pedig szidja
92 IV | Láttam. Hogy poshadjon meg a maga levében.~– De baj
93 IV | mindjárt üti, a pápistáké meg csak holnap reggel fogja.~–
94 IV | holnap reggel fogja.~– Nézze meg az úr a napórán.~– Éjszaka
95 IV | óra megállt, aztán pedig meg kell tudnom, hogy mikor
96 IV | fel egy porció rostélyost, meg egy fél messzely vinkót,
97 IV | már a lakatost, hogy nézze meg; de azt mondta, hogy nem
98 IV | Hát biz ennek úgy adta meg a módját a praktikus ember,
99 IV | felfordítják is a vendéglőt, meg Tanusvár székvárosát, meg
100 IV | meg Tanusvár székvárosát, meg Tuhutum vármegyét a többi
101 IV | járt, s azt allegálta, hogy meg tudja csinálni az órát.~–
102 IV | Hát aztán nem csinálta meg?~– De igen. Hanem egy tengelyt
103 IV | serkentőre, annak a másik végét meg a rabnak a nyakára kell
104 IV | kalapáccsal a kis harangra meg a nagy harangra, amennyi
105 V | hová telepedjenek a bőgővel meg a cimbalommal, az ablak
106 V | valamelyiket, csak azt próbálja meg, hogy tévessze el a nevét,
107 V | vagy viszont. Ezt soha meg nem bocsátják.)~Hanem mikor
108 V | tart a mágnási parádéjelmez meg a paraszt-népviselet között.
109 V | nótáit elhúzni, annak a fia meg Lavottának ismeri minden
110 V | hogy: „két dudás nem fér meg egy csárdában”. Tudják már
111 V | asztalra dobja a süvegét meg a panyókáját, amit a hívei
112 V | haza a vásárból, az rendeli meg ma a vacsorát az egész frequentiának,
113 V | nehezebb. Belizár nyerte meg a fogadást.~– De nincsen-e
114 V | fognak inni.~Mikor aztán meg voltak töltve a dézsák,
115 V | a pincetokokat. Azokban meg hegyaljaival telt palackok
116 V | dáridó költségét.~– Majd csak meg ne duplázza kend, bátyámuram.~–
117 V | bátyámuram.~– Ne rontsa meg a familiáját! Mit venne
118 V | hogy nőül vegye.~Ekkor meg aztán a darukon van a röhögés
119 V | tulajdonosnéja. – Szent, hogy meg fogja hallani.)~– No, hát
120 V | álmoskönyvben képek is vannak, meg számok, ezeket ismeri, a
121 V | harcolni készek az új Istenért meg a régi Istenért, és kard
122 V | a megbántásra.~– Kövesse meg magát, öcsémuram; engem
123 V | Azért is történhetett az meg, hogy Belizár ilyen szóval
124 V | kapta egymást, s azután meg nem volt tanácsos a közelükbe
125 V | mert akit a dulakodó pár meg talál rúgni, az megsántul
126 V | cigánybanda menekül az ablakon, meg a hátulsó ajtón keresztül;
127 V | zsivajban nem hallatszott meg a kiabálása.~Úgysem lehetett
128 V | gyalázta el.~– Bizony Isten! Meg van halva! – ordítá kétségbeesett
129 V | circumdederum”-ot, míg meg nem bánja a halálát.~A részeg
130 V | engedelmeskednek, a kutya bánja meg.~Decebál éktelen haragba
131 V | volt mindenki tetszését meg nem nyerni vele.~– Hozzátok
132 V | magával. A kalapja nem állt meg a fején, azt, hogy el ne
133 VI | éneklése minden iskolában meg volt tiltva, éppen azért
134 VI | Mi volt az a két varjú? Meg a kereszt, meg a boglya?
135 VI | két varjú? Meg a kereszt, meg a boglya? Ezt csak a sejtelmek
136 VI | csak a sejtelmek közelítik meg, de nem a pozitív adatok.~
137 VI | nyakában, utána a Csunyi Laci meg a Bakala Peti által két
138 VI | pokolbeli szerenádot okvetlenül meg kellett hallani őexcellenciájának
139 VI | ráncba.~– Sose induljunk meg rajta. Nekem a gyülevész
140 VI | Hozzászoktam a rivajához. Hiszen ha meg akarnám őket veretni, nem
141 VI | respectusban tartja az embereket. – Meg fogja látni excellenciád!
142 VI | hogy „Jól van, kísértse meg méltóságod”. (Talán gondolt
143 VI | annál hatalmasabban állt meg.~– Ki meri háborgatni az
144 VI | Csak Decebál maga maradt meg az utcán. A katonák onnan
145 VI | fenyegették, hogy rálőnek, ő meg felszakított két követ az
146 VII | s körülötte a vadaskert, meg mindenféle gazdasági épületek.~
147 VII | szolgált, itt gyújtották meg a „gyulák” az oltártüzeket;
148 VII | pópa énekel benne: magának meg a sekrestyésnek; mert az
149 VII | voltak keveredve, azután meg éppen minden felkelésben
150 VII | udvarára. Csunyi Lacit meg Bakala Petit is vitte magával.~
151 VII | vitte magával.~A csárdában, meg annak az udvarán a juhászok
152 VII | amit semmi mesterkéltség meg nem ront. Magyaros szabású
153 VII | ez az eltérő vonás adja meg éppen az egész arcnak a
154 VII | éjfélig. Akkor a hajdúk meg a bakterek elkergették a
155 VII | kémkedő banya nem tudhatta meg, mi történt tovább. De hisz
156 VII | anyjáénak, csak az orra tartja meg az ősi Thonuzóba formát;
157 VII | hányszor megfogadta, hogy meg sem látja, de mindig odaviszi
158 VII | rám szépen, aztán csókolj meg.~A gyermek azért is hátat
159 VII | hajfonadékaít, úgy tűzte meg.~– Hát csak aztán nagy dáridót
160 VII | törte be magát a Jancsi.~Ez meg egy olyan növendék siheder
161 VII | Vigyázz, hogy a pávakakas meg ne vágja az Emmát. Ezt a
162 VII | s a te bóbádat tépem ám meg érte. – No, te szép kis
163 VII | virágszálam, hát hadd csókoljalak meg szépen.~A nagy gyermek kézzel-lábbal
164 VII | szaladni végig a folyosón, meg a tornác lépcsőin.~– Emma!
165 VII | lépcsőin.~– Emma! Emma! Várjon meg! Nem szabad úgy szaladni!
166 VII | Emmácska!~De biz az Emma meg sem állt addig, míg a gesztenyefák
167 VII | lesz, Emma. Csak-a kertész meg ne lásson.~– Nem megyünk
168 VII | patakon.~– De a szoknyád meg a topányod harmatos lesz,
169 VII | átöleli egyfelől, másfelől meg a Jancsi veti neki a vállát,
170 VII | aztán egy diák grammatika, meg a colloquium, képezik az
171 VIII | beteg is, keljen fel;~Főzze meg a vacsorát:~Úgy várja párját,
172 VIII | szép asszonyát; de amint meg akarta ölelni, az hátat
173 VIII | szép száját.~Erre aztán meg kellett nyílni annak a hét
174 VIII | nagyobb lett volna. Majd meg elragadtatásában nyalábra
175 IX | magával hozott cimborát meg ott hagyja a veszedelemben.~
176 IX | bojnyikok! Hol hurcoltátok meg az uramat megint?~Az úrhölgy
177 IX | kortescimbora annál jobban meg volt ijedve, s a végsőre
178 IX | törvényszék előtt állsz most. Meg kell itt az igazat mondanunk.
179 IX | barátom! Ha minden igazat meg akar mondani, elhallgathatja-e,
180 IX | édes nagysám, hogy senki meg ne lássa, mert a szegény
181 IX | tudom, mi szellet szállta meg? Hisz különben olyan gyáva,
182 IX | hogy mi az a homo regius meg az a Lipót-rend, őtet csak
183 IX | nézzen oda, s aztán ítélje meg, lehet-e valakinek, aki
184 IX | nagysád a nagyvilág előtt meg akarja nyitni szalonjait,
185 IX | minden előkelő családjait meg kell hívni. Ezt, elkezdve
186 IX | Hát hozasson nagysád meg Párizsból.~– Nem tudnám,
187 IX | ákombákot. Én csak a kertből, meg a majorságból pénzelek,
188 IX | majorságból pénzelek, abból meg nem telik a pompa.~– Hát
189 IX | neveit nem tudta, azután meg pénz nem volt a kezén, hogy
190 IX | Menjen! Ugyan kitől tanulná meg? Ehhez nem ért a tiszteletes.~–
191 IX | akváriumnak.~– Verték már meg magát guzsalyszárral?~–
192 IX | embernyi emberré lesz, akkor meg fog házasodni, s egy olyan
193 IX | Barcaságba, kit a Mezőségre, kit meg a Bánságba. Pedig egyik
194 IX | néném pedig, Isten bocsássa meg, valóságos hárpia volt,
195 IX | medvehajtás után. Itt láttam meg legelőször Decebált. Akkor
196 IX | nyalka legény volt. Én meg szép leány voltam. Hasonlítottam
197 IX | szedik, hát akkor maga nagyon meg fogja ütni a bokáját”. S
198 IX | valóban különös – jegyzé meg Bakala Peti. – Az ember
199 IX | görög hercegről, a nevét is meg tudom mondani, Achilles
200 IX | szétmarcangolják a farkasok, meg a hollók…~Tovább nem bírta
201 IX | neveznek, s aztán, hogy meg ne terhelje a fejét valami
202 IX | maga kastélyában hálhat meg.~– De utoljára is – ne haragudjék,
203 IX | biz ez erős fantázia; de meg kell vallani, hogy szisztéma
204 IX | Lássa! Így védelmezi meg egy magyar asszony a maga
205 IX | gazdagságot, a másiknak meg az észt, különben hogy állhatna
206 IX | szín alatt mégiscsak majd meg lesz hát felezve az a nem
207 X | emlegetett, de még soha meg nem talált „jász kép” az
208 X | szája elé tartá, úgy súgta meg a titkot:~– Ott!~– Ott? –
209 X | tudomány bacilusai lepték meg, ő a nagyravágyás spóráitól
210 X | dicsekedik.~– Ezt énnekem meg kell öntől vennem.~– Átengedem.
211 X | senkinek, amit most mutatok meg. Nézze, barátja az erénynek.~
212 X | vas, mert nem rozsdásodik meg. Ilyenből készült a vezérek
213 X | két kézre fogva csókolta meg a drága ereklyét. Ha a házát
214 X | annyi ész még mindig maradt meg a fejében, hogy számítani
215 X | dédapja olyan olcsón szerzett meg Szvatopluktól, visszabocsássa-e
216 X | kiküldött királyi biztosnak meg kell mutatnia a legharapósabb
217 X | fogait. A párt éppen őt bízta meg azzal, hogy legyen a királyi
218 X | dörömbölnek, mert az ezt most meg nem hallja. Sára asszony
219 X | Nagyon kellemesen lepte meg aztán, mikor az étkezőbe
220 X | legnagyobb akkurátussággal meg is felelt.~A társaság ezalatt
221 X | asszony –, mert nem tanulta meg a leckéjét, amit a tisztelendő
222 X | megkapja.~Ebben az ítéletben meg kellett nyugodni.~Az urak
223 X | s egyiken sem látszott meg, hogy ez csak a folytatása
224 XI | arra, hogy az ősapja hozta meg a vizet, földet és füvet
225 XI | viszont az ő üke áldozta meg a dési tűzhalmon a „Deus,
226 XI | mire való a divinátió? Meg az összehasonlító nyelvészet?
227 XI | tót hangzású név, a másik meg latin. Van is mit szenvedni
228 XI | akinél a liturgia oroszul meg görögül megy; ő azt mind
229 XI | Kyrie eleison” mégis csak meg kell tartani, hát azt ezen
230 XI | a másik neve „Él”, az meg éppen ideillik. És végtére,
231 XI | régi magyar pogány vallás, meg az ős Mózes-vallás tökéletesen
232 XI | lenni a pap oldalánál. Ezt meg Ocsu Spiridionnak híják.
233 XI | veszekedjenek egymással.~Azt meg is teszik. Spiridion csak
234 XI | Spiridion csak azért is oroszul meg görögül válaszol a magyarul
235 XI | csizmát kezd húzni: Spiridion meg lehúzza. „Az nem való! Tagadok
236 XI | kiképeztetése.~Nem tanulta meg a leckéjét? Jó. Nem kap
237 XI | azonban azért okvetlenül meg kell történni.~A mama, híven
238 XI | tudja olvasni. Gondoljuk meg, hogy azok szittya betűk.~
239 XI | felolvasást is a turulmadárról meg a táltoslovakról, amik arról
240 XI | könyökét az asztalra, az állát meg a két tenyerébe fektetve,
241 XII | gerjedésnek, mert úgy sem értené meg: „a diarium kérdés”. Tuhutum
242 XII | az ellenzéki szerkesztők meg a kormánypártiéval cselekesznek
243 XII | lelkesülni. Ha nem engedték meg, hogy a szép szónoklatokat
244 XII | alkalmazni. Ne jelenjen meg senki a nemességből a vármegyeház
245 XII | magukat, s az egész taktika meg lett állapítva a múlt héti
246 XII | főparancsnoktiszthez, és hagyja meg neki a megyei hatalom nevében,
247 XII | nevében, hogy azonnal jelenjen meg a generális gyűlés színe
248 XII | királyi biztos, vagy nem teszi meg.~Ha megteszi, akkor már
249 XII | tekintélye.~Ha pedig nem teszi meg, akkor a karok és rendek
250 XII | Ez közös beleegyezéssel meg fog történni.~Ekkor a királyi
251 XII | vasas német magyarul szólalt meg, s azt kérdezte, igen jó
252 XII | távolítja el a katonaságot, meg hogyha az alispán egyszerű
253 XII | vétetni a testét.~Hát ez is meg lett hazudtolva.~Mikor a
254 XII | fél vállára vetve; alatta meg a sötét gránátszín bársonydolmány,
255 XII | ez így? De hát mindenki meg volt vele elégedve a szíve
256 XII | állok a veszedelemnek!”~Ez meg azzal akar tündökölni, hogy
257 XIII | emeleti szobába, nappal meg egész nap lót-fut mezőn-réten,
258 XIII | póznákat tűzetve le ide meg amoda, mintha most akarná
259 XIII | asztalhoz, amíg az inzsellér meg nem érkezik, a hely is ott
260 XIII | segíteni a lánchúzásnál meg a póznakitűzésnél; mint
261 XIII | lekérezkedett a mamától, hadd nézze meg, mit csinál ott az inzsellér
262 XIII | csacsi, úgysem érted te azt meg.~Mántay úr éppen erősen
263 XIII | Az ám, a Jancsi.~– Mondja meg neki, hogy jöjjön már haza
264 XIII | labdázni.~– Nem hallja ám meg odáig.~– Hátha az a bolondság
265 XIII | Hát aztán hogy történik meg az a földmérés?~Mántay úrnak
266 XIII | elébb az ábécét tanuld meg, azután kapj a trigonometriába!”
267 XIII | lánccal, s aztán ebből, meg a háromszög két szögletéből
268 XIII | országban az urak, a parasztok meg a szolgák, mert a mi ősünk,
269 XIII | mi ősünk, Kusidkun hozta meg a földet, füvet és vizet
270 XIII | lóért. Azért a mienk a föld, meg ami rajta terem; a víz is,
271 XIII | ami rajta terem; a víz is, meg ami benne lakik.~Mántay
272 XIII | ítéljük el, mi csapatjuk meg. Óh, sokszor látom én az
273 XIII | választjuk a vármegyét, meg a diétát! Mink hozzuk a
274 XIII | kisasszonyunkat, s aztán meg a zsebkendőjével törli a
275 XIII | keze ügyébe rakni. Majd meg tovább kérdezősködött tőle.~–
276 XIII | igazán meggubahodott! Már meg táncol.)~Nem volt rá nézve
277 XIII | Mikor senki sem látott. De meg ne mondja azt Móric bácsi
278 XIV | akartak beleegyezni, azután meg a kisbirtokosok (a nemesek),
279 XIV | conventiója. A harmadik meg egy tyúkprókátor, akinek
280 XIV | cserébe a homokdombokat meg a csincsést adják a jobbágyoknak,
281 XIV | császár akarata ellen, – ezt meg kell akasztani.~A forrongás
282 XIV | sor Belizár uradalmára, meg a Tanussy és Ponthay családok
283 XIV | személyében.~Sára asszonynak gyűlt meg ezzel csak a baja. Neki
284 XIV | állni. Őrajta fordult most a meg Tanussy család sorsa. Ki
285 XIV | az „egzámentet”. Lássák meg azok, hogy az Emmácska olyan
286 XIV | móres, markó füles”1 – aztán meg „itipiti koppensus!”2 De
287 XIV | kutya” mindenik. Haszonra meg egyik se való. Majd milyen
288 XIV | elolvasni. Csak éppen Decebál, meg tisztelendő Horkázi úr. –
289 XIV | tudnak kalatyolni (verje meg a csoda!). Tessék nekik
290 XIV | jól van; fölségesen volt!” Meg lesznek azzal az urak szörnyen
291 XIV | a kulcsárné révén tudta meg, mikor a vendégágyakat tiszta
292 XIV | birtokosokat a határjárásra meg kell híni! – Sára asszony
293 XIV | Végre azzal nyugtatá meg a férje, hogy úgysem fog
294 XIV | mentette. Az utolsó estén hozta meg az izenetét a gyalogposta,
295 XIV | parasztlakodalomba. – Ekkor meg aztán a mentség volt igen
296 XIV | ruhát fognak kapni, ő is, meg a Jancsi is. Emmácska természetesen
297 XIV | angyal! Csókolni való.~Énnek meg mehetnékje volt már a Mántay
298 XIV | azon föltétel alatt engedte meg neki, hogy ő is kimenjen
299 XIV | színére, ahol a hitelesítésnek meg kellett történni, a közbirtokosság
300 XIV | befolyása nélkül vizsgálják meg, hogy pontosak-e a papírlapra
301 XIV | Móricnak az arcán azonban meg sem látszott, hogy most
302 XIV | valami dolgot a léniával meg a cirkalommal, s nem hagyta
303 XIV | egy birtoknak a határát meg akarták szabni, azt tették,
304 XIV | tele volt iszappal, a haja meg békalencsével olyan volt,
305 XIV | csendbiztos nem kísértette meg a csatorna átugrását, hanem
306 XIV | úgy gázolt át a sömlyéken meg az éren, s aztán szerencsésen
307 XIV | soha semmi hatalom előtt meg nem hunyászkodott, még az
308 XIV | hát itt őket; hadd lássa meg a nép, hogy milyen ember
309 XIV | daliás hunnusok. Mentsük meg magunkat az utókor számára!
310 XIV | bosszúállás napja!~A kiabálástól meg a lobogó palástjától aztán
311 XIV | buzdítón lihegve:~– Mentsük meg a szabadságot, – lábaink
312 XIV | erejével!~Csak amidőn végre meg lehetett állítani a két
313 XIV | hanem a pincetokot. Akkor meg már késő volt érte visszafordulni,
314 XIV | ott más, csak az Emmácska meg a hityimatyimókus, egyszerre
315 XIV | állt más, mint egy férfi meg egy gyermek. Az egyiknek
316 XIV | attól a látványtól, hogy áll meg egy igazi férfi, nyugodtan
317 XIV | érnének.~– No, hát kit egyek meg közületek? – kiálta a felé
318 XIV | képet csinált, mint aki azt meg is tudja tenni. Lehetetlen
319 XIV | kitörik a fogad. Majd én eszem meg ezt a te mappádat!~S ezt
320 XIV | hazaszerető nép maga kötözze meg őket, s úgy hajtsa láncra
321 XIV | Itt most mindjárt én iszom meg a levét! – Sietett is első
322 XV | se lovon járó hírmondó meg nem előzte Csajkost a futásban.
323 XV | maga agyagburkolatában, meg nem állhatta, hogy el ne
324 XV | kiseprűzöm innen!~S a hintóknak meg kellett állni a kastély
325 XV | férje kezéből a süveget is, meg a kardot is; s azzal odanyomva
326 XV | mi, hogy férfiak vagyunk.~Meg is mutatták. A lovászok
327 XV | talán sohasem is tudjuk meg?) Megtudták hamarosan, hogy
328 XV | közölt, hogy a jobbágyok meg vannak nyugtatva, beleegyeznek
329 XV | az urakhoz, amely nyomban meg fog érkezni, s a félreértést
330 XV | leereszkedéssel Rézkuthy úr, mint aki meg van felőle győződve, hogy
331 XV | ezzel az úrbéresek felettébb meg vannak elégedve, ahogy képviselő
332 XV | adatott át a szó.~– Valljuk meg az igazat – kezdé a becsületes
333 XV | ember –, mink mindétig is meg voltunk azzal elégedve,
334 XV | hanem hát a nótárus uram, meg a fiskárius uram egészen
335 XV | beszélték ám akkor. Valljuk meg az igazat.~– Jól van, jól! –
336 XV | bíró.~– Hát bizony, valljuk meg az igazat; nótárus uram,
337 XV | az igazat; nótárus uram, meg fiskárus uram azt mondták,
338 XV | lövetett a nép közé; most meg azért, hogy minek használta
339 XV | egész coetus!~– Valljuk meg az igazat, hogy … – dadogott
340 XV | a nyílhúzás, a jobbágyok meg voltak elégedve a rájuk
341 XV | zsíros markából, mintha meg akarná őt áldozni, ahogy
342 XV | beszélt, amit senki sem értett meg. Az egyik kezében szorította
343 XV | kell szentelni.~Két hajdú meg akarta fogni a Jancsit kétfelől,
344 XV | bot kettétört, s a hajdú meg is fogja azt emlegetni,
345 XV | selyemkendőjével törölgeté meg annak a könnytől és portól
346 XV | bizonyoztak a menyecskék. – Meg lehet azt arról tudni, hogy
347 XV | négy ló húzza, a tollat meg magának kell az embernek
348 XV | hogy ne lógázza a lábait, meg hogy különösen ne tegye
349 XV | bizony úgy kellett a mamának meg Horkázi úrnak két könyökénél
350 XV | Z, I, Horkázi. Megvan?~– Meg. – Dörmögé az Emma, s letakarta
351 XV | asszony maga nem értette meg, hogy mi itt az igazi tréfa.
352 XVI | jönnek az úrasszonyok. (Meg volt rettenve, hogy ha valaki
353 XVI | körülveszi. Ettől pedig meg volt csömörölve.~Hisz a
354 XVI | keresetlen szavakban száz meg száz év óta hegyekké nőtt
355 XVI | gyermeké ne értette volna-e meg?~Aztán milyen nagy hatalma
356 XVI | amit fegyveres csapatok meg nem állítottak volna.~A
357 XVI | mindenkinek.~Az ő gyermeki ajkán meg nem jelent a hazugság soha.
358 XVI | a hazugság soha. Inkább meg hagyta magát veretni, mint
359 XVI | tőle, hogy nem került-e meg őnagyságának az akkor gonoszul
360 XVI | Dorkó nénőnek, Dorkó nénő meg aztán rendes módon az ő
361 XVI | egyszerre kitalálja, ki tanított meg téged erre a szép tudományra.
362 XVI | új ruhával ajándékoztak meg a mai dicső napra, s aztán
363 XVI | elfutottál, utánad a táltos; én meg az anyám kívánatára a magam
364 XVI | apám vállat vont, de nagyon meg volt döbbenve, sietett az
365 XVI | a kályhalyukban, nyáron meg a kapu alatt sorban egymás
366 XVI | egyik fülére, s a másikkal meg betakaródzik.~– Hahaha!
367 XVI | felrugdossa az álmából: „Itass meg, skalapca!”.~– Hahaha! „
368 XVI | egy tányérral mindennap; meg egy „pikó” hozzá. Aztán
369 XVI | bennünket.~– Hát lásson meg. Jöjjön ide.~(A lugasban
370 XVII | a fia Grand Mogulnak. Ez meg Ponthay Adalbert gróf.~Így
371 XVII | pontaligeti kastélyban, annál meg a nyarat tölti, s ahhoz
372 XVII | ma senkit sem srétezett meg közülünk Gil Blas öcsénk.~–
373 XVII | kocsiba reggel, amíg etetni meg nem állnak délben, mindig
374 XVII | elébbi csodálkozva jegyzi meg:~– Ah, hát te már megint
375 XVII | elszöktette, s csak akkor tudta meg, hogy az nem leány, hanem
376 XVII | állva, lejt előre, a másikat meg a bal karjára emeli fel,
377 XVII | miután három angol lordot, meg két orosz herceget tökéletesen
378 XVII | kísértő alakban jelenjen is meg előtte: erényes marad, és
379 XVII | Raffinált gonosztévő.” Gil Blas meg a száját törölgette utána.~
380 XVII | Ennek az úrhölgynek, meg amannak van-e szebb szobacicusa! –
381 XVII | Hát ezt már kitől tudtad meg?~– Megsúgta a kisujjam.~
382 XVII | lesbe szoktál állni. Neki meg a papa mondta. A nagymogul
383 XVII | módját, hogy szabaduljon meg ez alkalmatlan ragadozó
384 XVIII | kedves páciensünk, felelj meg a te doktoraidnak a kérdéseire
385 XVIII | mindenekelőtt azt gyónd meg, hogy hol kaptad ezt meg?~–
386 XVIII | meg, hogy hol kaptad ezt meg?~– Elmondom. Hát legelőször
387 XVIII | fedeztem fel, aki a fácányokat meg a pávákat pusztítja, azt
388 XVIII | van felfuttatva; előtte meg egy kis kert, aminek a szélessége
389 XVIII | füstöléséből sem tudtam meg, hogy él-e ott valaki. Ezek
390 XVIII | sohasem esznek főttet, télen meg valószínűleg a fűzfáikról
391 XVIII | arca be volt bugyolálva, meg nem tudnám mondani, hogy
392 XVIII | Lizandra!”.~– Ekkor tudtad meg a tündérkének a nevét.~–
393 XVIII | Dehogynem. A káplánnak meg lett hagyva, hogy mindig
394 XVIII | az incubationak – jegyzé meg Fanfan doktor.~– Megírtam
395 XVIII | becsületszavamra. Ha pedig meg nem hallgat, ha kegyetlen
396 XVIII | mondtam, hogy egy méh csípte meg. A mama rögtön megparancsolta
397 XVIII | úrnak, hogy determinálja: meg a botanikus könyvből, azt
398 XVIII | magunkat rablóknak, rohanjuk meg a Styx-szigeti házat, akkor
399 XVIII | fegyveres kézzel, futamítsa meg a rablókat, tüntesse ki
400 XVIII | genre, ami a szobalányok meg a parasztmenyecskék; ezt
401 XVIII | egy bálkirályné, a szőke meg egy bérmálásra készülő bakfis:
402 XVIII | véleményezé Fanfan –, de hát mondd meg, mi akadályoz ebben a regényes
403 XVIII | ment el: a Böske most súgta meg a kertben. Egy horgacsolt
404 XVIII | íven mind a kilencven szám meg lesz rakva, eltelik három
405 XVIII | dupla késheggyel fűszerezd meg a káplán úr seradagját.~
406 XIX | vissza a szobába, s úgy meg volt ijedve, hogy nem tudta
407 XIX | tudva képzelni, mi rettenté meg Dorkót, maga futott át a
408 XIX | tisztelendő úr puskával keresi, meg akarja lőni: valami rossz
409 XIX | Előidézték a főkapunál meg a kertkapunál felállított
410 XIX | áll az ég felé; mert az őt meg akarja ölni. Ő aztán még
411 XIX | hogy leánynak volt nevelve; meg kell őrizni a hajadoni jó
412 XIX | ki nem törött, a két keze meg a két lába úgy járt, mintha
413 XIX | hityimatyimókus.~A többi részeg, ez meg bolond.~Akármit el lehetett
414 XIX | ami igaz. Azért mondta meg neki a mérnök. Ő pedig tudta,
415 XIX | pedig tudta, hogy úgy van. Meg sem lepte az egész dolog.
416 XIX | erdőn most érik a mogyoró meg a som, az is jó táplálék,
417 XIX | sem megvetni való, csak só meg egy kis tűz kell hozzá.
418 XIX | Csupa leányok, menyecskék, meg gyerekek voltak; a vándordiákkal
419 XIX | parasztgazda a feleségével meg a kisfiával).~A menyecske
420 XIX | gazda. – Elébb még azt mondd meg, szógám, ha igaz mengyikás
421 XIX | vállára vetette, a batyut meg a szilkét annak a végére
422 XIX | négyökrös szekereken a sarjút meg a tengerit.~Manó nekibiztatta
423 XIX | egyre cserélgeti a botot meg az iszákot; a pájdli fekete
424 XIX | lerázza a nyakáról, s mikor meg visszafordul, hol erre,
425 XIX | botjával fenyegetve őket, akkor meg éppen csupa figura! A capuchonjára
426 XIX | szegény öregasszonyt hajigálni meg a labdával, aki titeket
427 XIX | még eddig a másik karját meg sem mozdította, amivel a
428 XIX | karjára. Nem is köszönte meg a fiúnak a jó szolgálatot.~
429 XIX | Pontaligethy gróf kastélya.~– Akkor meg éppen… (Csakhogy a szó közepén
430 XIX | meglátogatja; megtréfálják, de meg is ajándékozzák. No, hát
431 XIX | valamit csak úgy kaphatok meg, ha kérni kell, hát azt
432 XIX | hát azt én sohasem kapom meg. Próbálták ezt már velem
433 XIX | pájdlimat.~– Szívesen.~– Én meg, hogy könnyítsek rajtad,
434 XIX | ingnek a csücskéjét látta meg a batyuból kikandikálni,
435 XIX | a szamóca terem, másutt meg a som, tavasszal a baraboly,
436 XIX | eső után a tinóru-gomba meg az úrigomba, ősszel a vargánya:
437 XIX | szokja azt le soha.)~De meg más dolognak is meg kellett
438 XIX | De meg más dolognak is meg kellett előzni a vendégfogadást.
439 XIX | öltözetét is rendbe hozta; meg a leányáét is. Amint az
440 XIX | alacsony ajtón, a fejét is meg kellett hajtania, hogy a
441 XIX | varr a te ingeid nyakára, meg a kézelőire, kitelik ez
442 XIX | kenyértorta-darabkák, szélpaszuly, meg – gyenge kukorica (úri asztalok
443 XIX | legutolsó csemegének örült meg legjobban.~– Hisz ebből
444 XIX | volna egy kis cipó, még meg sincsen kezdve. Azt bizony
445 XIX | ebben a mázos szilkében meg töltött káposzta van.~Lizandra
446 XIX | szememet, csak osztozzatok meg ti ketten a Lizával rajta.~–
447 XIX | Ketten csak nem ijedtek meg?~– De a tüzes sárkánytól
448 XIX | bele a forrásba! – feddé meg a leány, kikapva a kezéből
449 XIX | hogy igyam, ha a forráshoz meg nem eresztesz?~– Hát majd
450 XIX | fel a fiúnak: abból itatta meg.~Ugyan Belzázár királynak
451 XIX | ennél!~Aztán még egyszer, meg még egyszer! Mert hiszen
452 XIX | megjöttetek! – dicsérte meg őket odahaza a mama.~Ő azalatt
453 XIX | szeretek tanulni. Mondja meg kegyelmed, honnan tudja
454 XIX | nyelem az éhkoppot. Mondja meg kegyelmed igaz lelkére,
455 XIX | mintha tűz égette volna meg.~– Ne szaladj, hanem ülj.
456 XIX | kígyót találsz a lábadnál, meg ne ijedj tőle, nem bánt
457 XIX | körmeim vannak! Vigyázz, hogy meg ne karmoljalak velük.~–
458 XIX | Ugyan már mért karmolnál meg?~– Ha bántani akarnál.~–
459 XIX | bántanálak – téged?~– No, ha meg akarnál csókolni.~Manó fülig
460 XIX | keverve diófalevéllel, meg kakukkfűvel, fehér ürömmel,
461 XIX | kastélyból elszökött. Nem bánta meg, hogy azt tette, nem érzett
462 XIX | a parti bozótnál törnek meg. A denevérek tízével repkednek
463 XIX | álomvilágból áthangzó zene.~Majd meg a házban is megszólal valami.
464 XIX | magányének. Manó nem állhatja meg, hogy be ne leskelődjék
465 XIX | álláig, és azt teszi újra meg újra, míg végre az öregasszony
466 XIX | teljes fényével világítá meg a fiúnak az arcát. Így altában
467 XIX | valami szokatlan nesz üti meg a füleit. A kőrisfák erdejében
468 XIX | vigyorgás rajta! Mit akar ez? Meg akarja enni?~Olvasott ő
469 XIX | átölelni siet.~„E bizony meg akar harapni!” gondolja
470 XIX | a fának vetette a hátát, meg hanyatt vagdosta magát,
471 XIX | magát, úgy kacagott rajta. Ő meg, nyavalyás, csak prüszkölte
472 XIX | szedje ki a sulymot. Sírt is, meg káromkodott is.~Megszánták
473 XIX | dühtől, az ijedtségtől, meg az akaratlan sporttul.~–
474 XX | nem tehetek róla. Idejött, meg akart harapni.~– Nem téged,
475 XX | ha egyszer az egyik is, meg a másik is fel tudott hágni
476 XX | leányhang danája szólalt meg, az idei népdalt cifrázgatva.~–
477 XX | Tyühühüj! Kisasszony! – ereszté meg a lány a nyelvprittyét,
478 XX | ha ezt a méltóságos gróf meg a kegyelmes grófné megtudja.~–
479 XX | Hát te honnan tudtad meg olyan hamar?~– Oda jöttek
480 XX | lemosni. Maga még talán meg is ütötte?~Lizandra még
481 XX | fülemet. Azok most magának meg a mamájának nyugtot nem
482 XX | én sietek vissza, hogy meg ne lássanak itten. Az a
483 XX | védelmezem magam az ellen, aki meg akar csókolni, az övé, amit
484 XX | kívánt, csak úgy szólítá meg:~– Beszélhetek-e Ponthay
485 XX | vele magát, csak mutassa meg, merre az ajtaja.~– A mennykőbe!
486 XX | Gondoskodom arról, hogy mindenki meg legyen elégedve, s az egész
487 XX | Azt nem kérdezhettem meg.~– Helyes. Sáromberkynének
488 XX | felköltetem. Ismerkedjetek meg fényes napvilágnál is.~Manó
489 XX | motyóm.~– Csak nem jártad meg azóta a kastélyt?~– De bizony
490 XX | kaptam.~– Hát nem haragudott meg rád?~– Nem. Feldicsért.
491 XX | te reggelig aludtál, én meg varrtam. Te is azt mondd.~–
492 XX | De mikor az őtet nagyon meg fogja ijeszteni. Haragba
493 XX | meggondolta magát.~– De mégis meg kell neki tudni mindent.
494 XX | Na, csak bátran! Próbáld meg. Ha egyszer sikerül, majd
495 XX | tartott levél szövegét. Azután meg, hogy a két gyermeket megpillantá,
496 XX | kéményről. – Nem siratjuk ám meg! – E rongyos házikóért nekem
497 XX | szerződéssel.~– Isten áldjon meg. Nem tartóztatlak. Tudom,
498 XX | osztotta a kávét, tejet, meg a kuglófdarabkákat. Manó
499 XX | kívánságra.~– Mi pedig hát együnk meg mindent ma, amink van, holnapra
500 XX | jól kedvük szerint. Ami meg is történt. Drága gyermekkor,
1-500 | 501-1000 | 1001-1097 |