Fezejet
1 III | III. A homo regius (királyi ember)~A
2 III | Az a két úr odafenn a „homo regius” meg a „homo capituláris”.
3 III | odafenn a „homo regius” meg a „homo capituláris”. Ide vannak
4 III | törvény regulája szerint a homo regiusnak kötelessége a
5 III | visszabukdácsolva, megreferált.~– A homo regius azonnal fogja tenni
6 III | gálát vesz föl, hanem a homo capitularis engedelmet kér,
7 III | fegyverzetét már leírtuk fentebb a homo regiusnak, de az utóbbit
8 III | valami lágyabb volt.~A homo regiusnak az arca – el nem
9 III | egész sokaságon: „Itt jön a homo regius!” Tudják, hogy az
10 VI | meglátják a nyakamban. Itt van a homo regius! A király embere!
11 VI | méltóságteljes léptekkel a homo regius. – Sok lépést nem
12 VI | ki a szemét! Én vagyok a homo regius! Tisztelet ennek
13 VI | horkantott rá Decebál. – Homo regius? Király és filkó
14 IX | hogy ha megmondja, hogy ő a homo regius, hát majd akkor megijednek
15 IX | ügyébe került. Az pedig homo regius ide, homo regius
16 IX | Az pedig homo regius ide, homo regius oda, nem sokat teketóriázott
17 IX | nyakravalója ez, hanem a homo regius Lipót-rendje.~Törődött
18 IX | Sára asszony, hogy mi az a homo regius meg az a Lipót-rend,
19 IX | végeztem el a históriát. Az a homo regiusnak a megütlegelése
20 XII | tegnap éjjel a köztünk időző homo regiusszal történt. Tudni
21 XII | mint a királyt személyesítő homo regius; ki is a múlt éjjel
22 XII | elkövetőjét, a megtámadott homo regius segélyére elősiető
23 XIV | tabuláris fiskálisok, a homo regius és homo capitularis,
24 XIV | fiskálisok, a homo regius és homo capitularis, itt lesznek
25 XIV | keresik, melyik a sajátjuk; a homo regius valahova egy kocsis
26 XV | szobákból Rézkuthy úr is, a homo regius.~Maig is eldöntetlen
27 XV | cseléd! – súgá oda Decebál a homo regiusnak.~– No, csak vedd
28 XVI | ült vele Rézkuthy úr, a homo regius.~És az a Tanussy
29 XXI | regium verberantes”. Aki a homo regiust megüti, fejét és
30 XXI | Elmondhatná, hogyan történt a homo regius ellazsnakolása; még
31 XXI | hinni, hogy ő verte meg a homo regiust. Saját híve pedig
32 XXII| árulva az egész dolgod a homo regiusszal. Ugorj, mert
33 XXII| megmondjam, nem ő inzultálta a homo regiust. Nem is volt az
34 XXII| benevolisáltatni. Mit törődöm én a homo regius „fityegőjével”? Tudom
35 XXII| használják különben kvártélyul a homo regius számára is, mikor
36 XXII| kényelem nélkül, azelőtt a homo regius lakott benne. Még
37 XXIV| amice! Ketté ne vágd a homo regiust; mert biz Isten
|