Fezejet

 1 I      |           ezt a felmentő okiratot miért ne kapja az érdeklett asszonyság
 2 II     |           homályba borul.~De hogy miért borul homályba, azt már
 3 IV     |        egyszerre érthetővé teszi, miért van róla körös-körül lehullva
 4 VII    |        Megállj, cudar!~– Hát most miért szidsz?~– Nem neked mondtam! –
 5 XII    |          kecskeméti kiejtéssel:~– Miért tetszött ide röndölni a
 6 XIII   |           rudat ott a távolban.~– Miért nézi azt azon a csapon keresztül?~–
 7 XIV    |         Mántaytól.~– Szaladnak.~– Miért szaladnak?~– Bizonyosan
 8 XV     |         ami nekem dukál.~– Neked? Miért?~– A testamentomcsinálásért.
 9 XVI    | megkínoztak egy parasztgyermeket.~Miért? Azért, mert paraszt, azért,
10 XVII   |        Hogy magát Adalbert grófot miért híják Grand Mogulnak, azt
11 XVII   |           az egész világnak, hogy miért nem hódol őneki minden ember,
12 XIX    |           akart nyúlni:~– No, hát miért nem eszed? Talán jobbhoz
13 XX     |     szégyenled magadat?~– Hahaha! Miért? A hazudásért? Te talán
14 XX     |       magasabb elérni való fokot. Miért elvesztegetni a fiatalkori
15 XX     | hozzálátott a sherryhez.~– Hát te miért nem iszol bort?~– Azért,
16 XXI    |           el magát igazolni, hogy miért késett el ilyen soká.~–
17 XXI    |        Hát hogy tudjam urát adni, miért maradok ki ebből a házból
18 XXIII  |          egymással szemben. Aztán miért? Egy pár marék nyomorúságos
19 XXV    | kézirattárba. – Hogy aztán később miért nem lett mégis kinyomtatva,
20 XXVI   |  katonatiszti növeldébe lépsz át. Miért engedik a mi magyar előkelő
21 XXVI   |               Mármost tudod, hogy miért nem nyúlok hozzá ehhez a
22 XXVII  |            Azt is megmondta, hogy miért. Mivel a helység határában
23 XXXI   |       kérdeztem tőle, hogy hát én miért maradnék legényfővel? –
24 XXXI   |           s gondolt valamit, hogy miért kell hangosabban beszélnie,
25 XXXII  |      öcsém, mint a fiam? – De hát miért ne inkább én magam, mint
26 XXXIII |         katonatiszttel beszélget. Miért nem mennek be mind a ketten
27 XXXIV  |         lesz sásligeti lelkész!~– Miért nem? – kiabált vissza az
28 XXXIV  |         mindig azt ihatnám.~– Hát miért nem hozat? – kérdezé tőle
29 XXXIV  |        kérdezve:~– És tudja, hogy miért bocsát meg? Nemcsak azért,
30 XXXVI  |       tudja, édes úrficskám, hogy miért ütöttek pofon? Éppen maga
31 XXXVIII|        Thonuzóba-kincsek tárában.~Miért adta a fiának azt az ütést?~
32 XLI    |     hagytam magamat meglágyítani? Miért lettem hűtlen büszkeségemhez?
33 XLI    |     gyökere se szakadjon benne.~– Miért akarsz velem így bánni? –
34 XLIV   |    gyűlhelye. (Már elfelejtettük, miért?)~Sára asszony egészen beletalálta