1-500 | 501-1000 | 1001-1097
Fezejet
501 XX | jól először igazán – vallá meg Manó.~– Neked csak adtak
502 XX | el a kezéből a kefét is, meg a csizmát is, s maga végezte
503 XX | fényes csizmával megjelenni, meg volt előtte magyarázva a
504 XX | akarok lenni. A fejemet meg akarták tölteni ostobasággal,
505 XX | népek élő nyelve nyitja meg előttünk a világot, anélkül
506 XX | keresztül abban a pusztában, meg a csárdájában, amíg a pajtásom
507 XX | gróf – volt benne ész is, meg szív is. S ezzel szépen
508 XX | Tanussy Emmánuel. Öleljétek meg egymást.~Erre aztán egyszerre
509 XX | Elképzelheted, hogy ez nagyon jól meg van fizetve. A szállásadó
510 XX | a szeleburdik ne tudják meg eltávozásodat. Amint te
511 XX | hírüket. Az én fiacskám meg a két bolond nagybátya csak
512 XX | alatt – a nagyszemű baglyot meg a vedlett anyját.~A gróf
513 XX | lakáshoz, hogy a verandán ülők meg ne lássák.~Azok vígan csördíték
514 XXI | XXI. Ami meg volt érdemelve~Mikor Manó
515 XXI | rossz emberek, állatok meg ne riasszák; hozzászegődöl,
516 XXI | fizethette ki! Azzal biztatta meg, hogy majd ha egyszer Bécsbe
517 XXI | a fiúnak adni, amivel az meg legyen jutalmazva.~– No,
518 XXI | ezt a zöld tavat többet, meg az ümmögő békákat, a gólyát
519 XXI | asszony hajszolta a férjét, meg valamennyi házibarátot,
520 XXI | felszabadítani; harmadszor meg egy komédiásleány után szöktem
521 XXI | Kis-Pécsre prédikálni; meg énekel a temetéseken petákért.~–
522 XXI | Halaszd későbbre. Elébb járd meg Debrecent.~– Jaj galambocskám,
523 XXI | is olyan pénzzel fizetnék meg férjem uramnak, mint amilyennel
524 XXI | kacagott Decebál. – Ugyan, tedd meg azt egyszer, kedves galambocskám!
525 XXI | az Emma is azért szökött meg tőled, mert agyon bosszantottad
526 XXI | megeszi is a medve, a másikat meg a féreg.~Decebál kiszabadult
527 XXI | a szép asszonyára. Annak meg tüzes nyilakat szórtak a
528 XXI | uramnak a hátára, talán meg is lehetett volna alkudni
529 XXI | hékám. Adj egy csókot, én meg mást. Így meg nem bántjuk
530 XXI | csókot, én meg mást. Így meg nem bántjuk egymást.~– Eredj
531 XXI | nagysád kedvéért.~– Hát tegye meg azt, hogy menjen vissza
532 XXI | kormánybiztost, s mondja meg neki, hogy én szeretnék
533 XXI | árulásról van szó, amiben Medea meg Jázon meg az aranygyapjú
534 XXI | amiben Medea meg Jázon meg az aranygyapjú még egyszer
535 XXI | egy asszony sem bocsátaná meg; hát még akit a féltékenység
536 XXI | szája mosolygott, a szemei meg szikráztak.~– No, hát tartsa!~
537 XXI | megcsendült bele a füle. Igazán meg volt vele elégedve.~De még
538 XXI | azt a rajtam ütött sebet meg is gyógyíthatná – mondta
539 XXI | akarja a fizetést. Majd ha meg lesz szolgálva. Majd egyszerre!~
540 XXI | magára vigyázzon; a medve meg ne tépje. Gombostűt vigyen
541 XXI | körme közül.~Abban egyeztek meg, hogy Sára asszony holnap
542 XXI | Másnap későn is virradt meg a tűzhalmi kastélyban, ami
543 XXI | asszonnyal, hogy azt senki meg ne tudja.~Mert Tanusvár
544 XXI | egy pillanatra. Nem látja meg senki, csak a zsidóasszonyok.
545 XXI | szó, hogy ki szenvedjen meg, inkább a férjét szolgáltatja
546 XXI | nálamnál. Ne szökhessen meg tőlem sehova. Legyen a láncnak
547 XXI | ő lábára verve, a másik meg az enyémre. Akkor aztán
548 XXI | Debrecenbe a fiamat keresni, maga meg azalatt a kortyondi pajtásaival
549 XXI | nek odaadja magát? Akit meg idegen helyről küldtek ide,
550 XXI | nagy betűkkel: „spicli”, meg is verték, ki is dobták.
551 XXI | Ezt a parancsolatot még ma meg kell neki kapni; mert holnap
552 XXI | mondani, hogy úgy áldja meg az Isten, mint a suhai malmot!
553 XXI | Tetszik tudni, hogy áldotta meg a suhai malmot? Hétszer
554 XXI | már hinni, hogy ő verte meg a homo regiust. Saját híve
555 XXI | Ponthay Adalbert tehát meg fogja neki mutatni a bíróság
556 XXI | Már rajta tartja a kezét. Meg foga menteni az ártatlant
557 XXI | arra kéri, hogy emlékezzék meg rá, hogy van igazság a földön,
558 XXI | következése? Azt véges elme előre meg nem jósolhatja. Hogy Decebál
559 XXI | királyi biztossal; másért meg, hogy bekasszálja a Kohntól
560 XXII | kézbesíthetett, s zörgetésére meg kellett nyílni minden nemesi
561 XXII | nemesi kapunak: mert ha meg nem nyílt, odaszegezhette
562 XXII | együtt felhozták a pipákat, meg a dohánybörböncéket, ürömtaplóval
563 XXII | Egy cseppet se zavarjon ez meg benneteket – szólt Decebál
564 XXII | kedves urambátyám – jegyzé meg a fiatal joggyakornok, akinél
565 XXII | bracchialis erőszakkal gátolja meg a hazulról elvonulást. Elszöknie
566 XXII | kell sietnem. Kérlek, mondd meg neki reggel.” – Aztán jött
567 XXII | felzavarni Decebált. Mondd meg neki reggel.” – Negyedóra
568 XXII | elnyargalok. Kérlek, majd mondd meg reggel Decebálnak.” Utoljára
569 XXII | megyek. Becsukhatnak, de meg nem juhászíthatnak. Hadd
570 XXII | neki. Hanem azért ennyit meg lehetett belőle érteni~„
571 XXII | elcsípnek! Belizár.”~Ez meg már éppen dühbe hozta Decebált.~–
572 XXII | pihenőket tart útközben. Mondja meg neki, hogy rögtön forduljon
573 XXII | De hát akkor ki ütötte meg a király emberét?~– Senki
574 XXII | álló helyemben sem fordulok meg.~Ponthay Adalbert egyszerre
575 XXII | kabátnak, bundának, csutorának, meg aztán egy nagy rengeteg
576 XXII | poros iratcsomagokkal (verje meg a csoda!). Az még rosszabb
577 XXII | ahogy kívánta. Egészen meg volt a dolgával elégedve.
578 XXII | abban az esztendőben jelent meg. Azt elszavalta Decebál,
579 XXII | gölödényt, hagymás lélöttyben, meg egy egész prófuntot; cinkanalat
580 XXII | a hat gombócot. Ismerjék meg, hogy mire képes.~A fekete
581 XXII | rendes törvényes bírák elé, meg fogok nekik felelni emberül,
582 XXII | forintot Rézkuthynak, s ígérd meg neki, hogy a jövő restauratiókor
583 XXII | beleavatkozzék. Különösen meg ne próbálja énértem kegyelmet
584 XXII | is megmondom előre, hogy meg ne próbálják velem azt a
585 XXII | úr a háznál.~A fiskális meg a porkoláb egymás szeme
586 XXII | hogy lépteinek hangját meg kell hallani a királyi biztosnak
587 XXII | Vakandi Decebált.~Még aznap meg is találtak egy leszármazási
588 XXII | búvárlatnak.~Decebál egészen meg volt elégedve. A sors intéző
589 XXII | dicsvágy ábrándjaitól, no meg az egerektől.~Reggel újra
590 XXII | jó lenne belenézni ebbe meg amabba a mai korbul kelt
591 XXII | amellett, hogy nem jelen meg a bírái előtt; ítéljék el
592 XXII | jurátusból prókátor. Nincs ez meg Buffonban! – Azonban voltak
593 XXII | értek benne. Ami úgy történt meg, hogy minden esztendőben „
594 XXII | aki ott rekedt, ott őszült meg jurátusi minőségben, s a
595 XXII | kiszegezni, mert az ott ezt meg nem láthatja; tehát annak,
596 XXII | messziről a rubintos orra, meg a fekete két szeme! A nyert
597 XXII | ahol a hártyapapírnak épen meg kellett maradni. Azonban
598 XXII | magyar lexikonban, aki azt meg akarta tudni, mi van a Szár
599 XXIII | tábor! hanem a fiskálisaik meg a sedriák jobban ismerték
600 XXIII | Így történhetett aztán meg, hogy a bírói osztoztatásnál
601 XXIII | az áldott Kanahán-vidék meg a Tanussyaké lett.~Mikor
602 XXIII | dúskálkodnak; neki jutott a makk meg a gubics; ezeknek a bor
603 XXIII | keresztben vágják kétfelé: kapják meg azok az ő makkjának és gubicsának
604 XXIII | részébe esnek a folyóvizek, meg a sík földek, a másik részébe
605 XXIII | még nem adta be a derekát; meg volt ugyan már rendítve;
606 XXIII | élelmeztetni”.~Erre a szóra meg már éppen elkacagta magát
607 XXIII | pánizáljak. Nekem társaság kell. Meg vannak híva hozzám az urak,
608 XXIII | pofáját, s az a gúnyvigyorgás meg is maradt a múmiavonásain,
609 XXIII | helyébe egy díszes almáriumot, meg egy politúros pohárszéket
610 XXIII | sárgaviolás virágcserepet, a másik meg egy zöld kalickát kanárimadárral.~
611 XXIII | micsoda szellet szállta meg őnagyméltóságát, hogy így
612 XXIII | készültek.~– De biz éntőlem meg nem szabadultok! – hatalmaskodott
613 XXIII | szobába tévedt sárga ibolyákra meg a kanárimadárra.~– A szegény
614 XXIII | Az ő kedvenc virágai, meg az ő kedvenc madara. Csodálom,
615 XXIII | Mert csak akkor tudja ám meg az ember, hogy micsoda nagy
616 XXIII | megint jön két hajdú. Most meg már egy rengeteg nagy rézveretes
617 XXIII | én ingeim, alsószoknyáim meg harisnyáim.~– De hát mit
618 XXIII | erre a szóra.~– No, azt én meg nem engedem.~– Hjaj, szerelmem!
619 XXIII | a tiszttartótól értettem meg, hogy le vagy tartóztatva
620 XXIII | a keresztvíz sem maradt meg.~Decebál felugrott, összevissza
621 XXIII | öcsém, akkor én fordítom meg a botnak a boldog végit
622 XXIII | házunkhoz. Mivel hazudtolhatnám meg? Nem! Ha te engemet szeretsz,
623 XXIII | kerekedtek; most is élnek, ha meg nem haltak”, s hozzágondolta,
624 XXIII | királyi biztoshoz, s mondd meg neki, hogy kész vagyok arra
625 XXIV | mennél későbben találják meg: de az ősapának a csontjai
626 XXIV | oldala nagy fáradsággal meg lett szabadítva az akadályoktul.
627 XXIV | kívül senki ezen a világon meg nem érti.~Decebál is tudott
628 XXIV | azt mondja: „nix”, a másik meg „nüscht”, hát akkor meg
629 XXIV | meg „nüscht”, hát akkor meg a „semmi”-nél is innen maradnak.~–
630 XXIV | hogy Decebál nem értett meg belőle többet, mint hogy
631 XXIV | hogy eredetileg a tiszafa meg volt pörkölve, a melegtül
632 XXIV | úri társaság jelenlétében meg lett adva az utolsó fejszecsapás
633 XXIV | dűltek volna.~– A vizsgálat meg fogja azt fejteni, barátja
634 XXIV | empirikus tapasztalat.~Azonnal meg lesz magyarázva az egész
635 XXIV | is a cölöpsírt illetőleg meg kell állapítani, hogy az
636 XXIV | nedvet, csoportostul rohanták meg lelkét ez ünnepélyes pillanatban:
637 XXIV | vérhullatással siratták meg őket!~Elő is rántotta a
638 XXIV | az orcáinkat, ellenben az meg lett neki engedve, hogy
639 XXIV | lábát az üregbe, amíg én meg nem vizsgáltam mindent! (
640 XXIV | valóban temetkezni. Száz meg száz nyilat lőttek a sírba,
641 XXIV | nevezteti magát! Találjuk meg csak az ő csontjait is egyszer! –
642 XXIV | tagadhatná el, hogy ez mind száz meg száz év óta hever itten?~
643 XXIV | szellem lakik! S tagadja meg valaki a prófétákat.~Decebál
644 XXIV | írott betűsort meglátta.~– Meg vagyok szégyenülve! – hebegé. –
645 XXIV | aztán Decebál nem teszi meg azt, hogy nyolcszáz esztendeig
646 XXIV | akadémikus is.~– Urak! Nektek meg kell esküdnötök arra, hogy
647 XXIV | hozzanak mázsálót, mérjék meg, hány font az arany, az
648 XXIV | ellátottnak, hogy a régiségeket meg tudjam becsülni. Én senkit
649 XXIV | sisak, amit látok.~De ez meg már éppen érzékeny részén
650 XXIV | melyből származott, határozza meg becsét. A tudományos világ
651 XXIV | elméletek korszakát világíthatja meg.~– Legjobb lenne – indítványozá
652 XXIV | becsmesterét, hogy határozza meg az értéket: addig pedig
653 XXIV | Decebál restelkedve. (Az ember meg lehet arról győződve, hogy
654 XXIV | helyére; ha a külföldiek meg akarják látni, jöjjenek
655 XXIV | aztán kicsiny híja, hogy meg nem verték. Különösen a
656 XXV | mai napság történt volna meg ez a nevezetes régészeti
657 XXV | van: akkor még nem volt meg mindaz, ami a hír gyertyáinak
658 XXV | hogy mi volt a „koppantó”, meg a „cenzor”. Egy dolog volt
659 XXV | csak a címét sem hagyta meg. Az egyetlen „Jelenkor”-
660 XXV | hogy mi a tatárnak tanulta meg? Kinn is járt Londonban.
661 XXV | szépen, hogy magyarázza meg, mi van abban a levélben?~
662 XXV | vele, hogy amidőn valaki meg akarja venni a talált kincseket,
663 XXV | egy nagy darab nyers hús, meg burgonya.” Hogy tudja megenni? (
664 XXV | egyes tárgy figyelmesen meg lett vizsgálva, titkos jelek
665 XXV | Adalbert gróf.~– Bomolj meg! Bifsztekevő anglussa! Ne
666 XXV | Ugyan, kérem, magyarázza meg neki excellenciád, hogy
667 XXV | jelent, hogy „füge”.~Ezt meg is értette az ügynök, s
668 XXV | én, a kuruc, nem csalok meg senkit, még az ellenségemet
669 XXV | a kormányt sem. Ismerjen meg az úr!~Rézkuthy a két füle
670 XXV | Pénze van a váradi püspöknek meg a káptalannak, de abból
671 XXV | Tafel, és az Attila-leletek, meg Priamus gazdagsága. Erre
672 XXV | vágtatott be a városba; ott állt meg a „Régi Nap” előtt. Szerencséje
673 XXV | rám! Hat ökörnek kötele meg egy vasvilla nyele!”~– Ne
674 XXV | elvégzek neked, úgy, hogy meg fogsz vele elégedve lenni.~
675 XXV | medvédbé.~– Jó lesz. Aztán én meg veled járok sorra látogatni
676 XXV | mozgott alá is, fel is a feje meg az álla (külön) minden egyes
677 XXV | szemrehányás volt olvasható: „Meg kellett volna a kisebbik
678 XXV | tessék utána fáradni. Én meg vagyok ez ügyben hatalmazva
679 XXV | gazemberezték úton-útfélen, meg is verték, de csak olyankor,
680 XXVI | contrascribát, hogy győződjék meg a tényállás valódisága felől;
681 XXVI | a levelet, s aztán mondd meg, hogy tehetem-e azt?~A levelet
682 XXVI | adjon:~– Biz azt tartsd meg, hátha hasznát veszed még? –
683 XXVI | Mántay Móric. Ettől tudta meg az otthon történt sűrű változásokat;
684 XXVI | idők nyomorú sorsának veti meg az ágyát.~Manó elküldte
685 XXVI | azért, hogy „ingyen” kapta meg a talált kincseit, hogy
686 XXVI | feleségeé, hanem Zöld Marcinak meg a szeretőjének a maradványai.
687 XXVI | iszákos, kinek verekedő, ki meg mindazt egyesíté magában;
688 XXVI | a házat is ő vette ennek meg annak a menyecskének. Valószínű,
689 XXVI | mindennap újra fésülheti, meg is cibálhatja, a földre
690 XXVI | forintba kerül. Ki fizeti azt meg?~Sára asszony nagyot lihegett
691 XXVI | halottvivők fehér köténye, de meg a szép festett koporsó is,
692 XXVI | bakján megismerte a kocsist meg a hajdút. Azok az ő cselédjeik.~
693 XXVI | Én? Hogy találjak én meg egy Emma kisasszonyt, tizenkét
694 XXVI | Héj, Simkó! Rögtön fordulj meg.~A vén kocsis rideg nyugalommal
695 XXVI | Dehogy mozdította volna meg a kisujját, hogy a bajba
696 XXVI | ülésdeszkán.~– Aztán csak jól meg kell fogózni kétfelül a
697 XXVI | agyba-főbe, a két csizmasarokkal meg oldalba biztatni, s mire
698 XXVI | állását; síró szóval felelt meg a kérdésre:~– Istenben boldogult
699 XXVI | henteslegényt, himlőben halt meg szegény, isten nyugtassa
700 XXVI | szegény, isten nyugtassa meg.~– Himlőben! – kiálta fel
701 XXVI | ebben a nyavalyában halt meg.~Sára asszony kívül maradt,
702 XXVI | Emmánuel petákot szolgál meg halott temetésénél! Ez kétségbeejtő!~
703 XXVI | hanem másfelé indultak meg.~– Nem jönnek vissza? –
704 XXVI | marabutollakkal. Ezt bizony meg lehetett látni messziről.~
705 XXVI | Maga a kántor? – szólítá meg Sára asszony az énekek fejedelmét.~
706 XXVI | a két kezébe a pálcáját meg a kalapját, s úgy eliramodott,
707 XXVI | lett volna már, hanem most meg a hátulsó kerékről esett
708 XXVI | uramnak az öreganyja halt meg; az eklézsiának is testált,
709 XXVI | domine „Mitugrálsz”!~Ennek meg ez a latinus neve. Ő az
710 XXVI | gerundiumnak van egy apja, meg egy öregapja. A botok apja
711 XXVI | közel eső ház tisztára, azok meg nem gyulladhatnak. Valóságos
712 XXVI | Az adoma szerint egyszer meg is sokallták ezt a barátságot
713 XXVI | selyem kisasszonynak! Kutya meg a mája! A füstfaragó dolga
714 XXVI | kálvinista Róma!~A hajdú meg a kocsis ezalatt nyugodt
715 XXVI | ahogy szokás.~– Fogjátok meg nekem rögtön azt a kölyket! –
716 XXVI | fecskendő elé, a kocsist meg feltolták a bakra, hogy
717 XXVI | ráhullott szikráktól, a lovaknak meg csak itt-amott maradt a
718 XXVI | forró kása volna benne. Rágd meg jól: „Em-má-nu-el!” Emmábul,
719 XXVI | Mert különben én deklinálom meg.~A hajdú öreg legény volt
720 XXVI | azt az egyet nem tanulta meg, hogy valami izenetet úgy
721 XXVI | Az a! A kakas csípje meg a cifra tituláját! Hát,
722 XXVI | hintóban az édesanyja érkezett meg; de a borbély nem engedte
723 XXVI | megköszönöm, s egy pohár borral meg is honorálom; hanem ha netalántán
724 XXVII | tapasztal, emberekkel ismerkedik meg; némelyik legáció célja
725 XXVII | ráfizetéssel. A virement meg van engedve. Akad gazdája
726 XXVII | Kinek kell Mike-Pércs, meg a filiái?” A Jancsi majd
727 XXVII | prédikációt leírni, azután meg valamelyik öregdiáktól,
728 XXVII | Akkor azonban magát csalta meg, amikor azt hitte, hogy
729 XXVII | hogy majd ő az úton tanulja meg a prédikációt, mert amint
730 XXVII | no majd estefelé! Akkor meg éppen gyönyörű szép vidékbe
731 XXVII | Biharország erdős tájékába. Itt meg már éppen nem volt kedve
732 XXVII | megkívánta. De ritkán kívánta meg. Ugyanazt a kabátot viselte,
733 XXVII | hogy jött be ide? – szólítá meg a betörő látogatót. (Még
734 XXVII | jutottam, hogy „bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen” …
735 XXVII | kerítésmászással a ruháját; tanulja meg, hogy mi az igazi „magyar
736 XXVII | becsületes ember találta meg a metszőkést, adja be a
737 XXVII | Volt lágy tojás, brinza, meg érett túró és hozzá savanyúvíz
738 XXVII | ollójával. Aha! Most értette már meg! A metszőkést kihirdetni!
739 XXVII | subscuson.~Azt hitte, hogy most meg a kathedra süllyed el vele
740 XXVII | Mondtam, ugye – feddé meg a tiszteletes –, hogy legnehezebb
741 XXVII | pénze, a rektor is ma kapta meg a húsz iskolásgyerek után
742 XXVII | utoléri; a bakon ül a kocsis meg a hajdú, benne a hintóban
743 XXVII | megyek-e Ikafalvára? – szólítá meg Manó a hajdút.~– Dehogy
744 XXVII | elvagdalhatná vele a kezéről meg a lábáról a zsinegeket.
745 XXVII | dühös rugkapálás szállta meg Manót, hogy majd szétbontotta
746 XXVII | maradni, amíg csak az esze meg nem jön. Penitenciát fog
747 XXVII | előhúzta a dohányzacskóját meg a tajtékpipáját, s rágyújtott,
748 XXVII | Manó utoljára kísértette meg, hogy szétszakíthatná-e
749 XXVII | asszonyi burnuszba, a fejére meg feltettek egy roppant nagy
750 XXVII | láthatá, hogy a két első lovat meg az a fürtösgubás, rojtosgatyás
751 XXVII | rá, hogy a kisasszonyka meg ne szökjék innen a hintóból.
752 XXVII | szökjék innen a hintóból. Meg ne nézze kee, mert harap.
753 XXVII | ebédelni.~A gubás kocsis meg nekivetette a hátát a hintó
754 XXVII | Hallja ni, bácsi! – szólítja meg a gubás kocsis – micsoda
755 XXVII | büszkeséggel.~– Vakuljon meg a két szemed! Nem látod,
756 XXVII | ketten fizessenek.~– …nk meg addig néznénk bele a tarisznyába,
757 XXVII | kolbász, fehér pecsenye, meg fonatos két emberre való. –
758 XXVII | fülét a sertés állatnak. Az meg sem nyikkant. Próbálta emelni.
759 XXVII | nyikkant. Próbálta emelni. Meg sem moccant.~– No, most
760 XXVII | most hitte el egészen, hogy meg van szabadulva.~– Csak utol
761 XXVII | szekér is Horkázié.~– …zt meg se eszem, csak megpipálom…~
762 XXVII | mellett, csak a zúzáját hagyta meg; azt ki nem állhatta. Ezt
763 XXVII | felkantározni; a Matyó kocsis meg odakönyökölt a kocsiajtóra,
764 XXVII | feleleteket adni, aztán meg egy kocsis, kinek feladata
765 XXVII | másik jajgat, bár nem kapta meg az ütleget, s ahol „hahaha”
766 XXVII | nyilas); – nagy messziről meg lehet látni egyik szekérről
767 XXVII | te Pajkos! Bécs városáig meg sem állsz!~S azzal közibe
768 XXVIII | szedni, mert mindennap más meg más történeteket fundált
769 XXVIII | ráismert Kakambuki hercegben, meg is szólította, az mindjárt
770 XXVIII | tűztek ki, hogy Törökországot meg lehetett volna vele hódítani,
771 XXVIII | véletlenül elcserélt kalap, meg egy jelentéktelen levélbül
772 XXVIII | azt, hogy oláh, Belizárra meg azt, hogy német. Decebál
773 XXVIII | Nagyváradra gyónni jár; Belizár meg a bátyjárul, hogy az zsidó:
774 XXVIII | másiknak hadat izent, azt meg is harcolta; egymásnak a
775 XXVIII | személye körül csoportosulni. Meg van teremtve egy párt, ami
776 XXVIII | erdőaljai oláh nemesurak is meg lettek nyerve (ami a Horkázi
777 XXVIII | pénzcsinálás. A váltótörvény meg volt már hozva, de istenfélő
778 XXVIII | helyett kétszázat íratnak alá. Meg is újítják szívesen a váltót,
779 XXVIII | szívesen a váltót, akkor meg kétszáz helyett négyszázat
780 XXVIII | természetes, hogy Belizárnak meg az ellenlábasokhoz kellett
781 XXVIII | folyamodni, a szentekhez; ő meg a káptalanhoz fordult kölcsönért.
782 XXVIII | bora mind ott pimpósodik meg a pincében.~A követválasztás
783 XXVIII | elcsábítani, leitatni, másutt meg kőzáporral fogadják, minden
784 XXVIII | csak hajnalban indultak meg a két ellenjelölt kastélyaiból,
785 XXVIII | Belizárhoz. A kulacs-arckép meg volt tisztelve egy püspöki
786 XXVIII | sem maradtak adósak, ők meg egy póznára függesztett
787 XXVIII | szavazónak? Ha a hangot meg lehetne mázsálni, úgy a
788 XXVIII | Erre aztán lelkesedés lepi meg a diadalérző pártot, ellenben
789 XXVIII | azt ígérték titokban, hogy meg fogják csalni, s Decebálra
790 XXVIII | szavaznak. S nem csalták meg! Az árulók! Igen, mert Horkázi
791 XXVIII | Horkázi csak pópáikat nyerte meg, de Bakala Peti megvesztegette
792 XXVIII | esőt, szárazságot jövendöl meg. S ennek a szava hatalmasabb,
793 XXVIII | Belizár csak úgy menekült meg, hogy a kertben levő vízvezeték
794 XXVIII | vízvezeték kádjában húzta meg magát.~Bakala Peti kiugrott
795 XXVIII | lerontottátok a mi urunk házát, mi meg lerontjuk a tietekét! S
796 XXVIII | volt olyan olcsó a karton meg a selyem. Utoljára aztán
797 XXVIII | tetejére, úgy menekültek meg a csúnya haláltól.~És azalatt,
798 XXVIII | Egyesegyedül a vármegyeháza maradt meg; annak cserepes volt a teteje.~
799 XXVIII | ember, az igaz.~Hanem a haza meg volt mentve.~Tanussy Decebál
800 XXVIII | tizenhárom szótöbbséggel meg lett választva Tuhutum vármegye
801 XXIX | sem maradhatott hátra, ő meg a pápista templomot emelteté
802 XXIX | bámulatos dolgokat tanult meg tőle.~Szerencséje volt a
803 XXIX | kerületi gyűlésekben vívattak meg. Erdély még akkor nem tartozott
804 XXIX | sérelemért. Ezt mégis nem tette meg, nem találván elég magasnak,
805 XXIX | mert Tuhutum vármegyében, meg az egész Tiszántúl az volt.
806 XXIX | idekerülni! Majd itt mutatják meg, hogy micsoda hegedű az
807 XXIX | édes Decebál – szólalt meg erre a társaságból egy főispáni
808 XXIX | végtére megszánta, s hogy meg ne fagyjon, belegöngyölgette
809 XXX | pecsételte le?~– A fiskális meg a szolgabíró, Tanusvárról.~
810 XXX | fel. A sok országos ülés meg a konferenciák! No, csak
811 XXX | liquidum debitumot; most meg mindjárt az executión kezdik.~–
812 XXX | nálam?~– A tanyákon a gulyát meg a ménest; idefenn a kastélyban
813 XXX | ménest; idefenn a kastélyban meg – a Thonuzóba-kincseket.~
814 XXX | Thonuzóba-kincseket! Ki engedte ezt meg?~– Nem kértek rá engedelmet,
815 XXX | sisakot, az áldozatüstöt, meg a hártyára írott szerződést!~
816 XXX | dolgomon. Az én kastélyomnak meg kell tisztulni a bírói pecsétektől
817 XXX | valamit.~– Hiszen találtam, meg is írtam; ha nem olvastad
818 XXX | van Véreskő. A mezőváros meg akarja magát váltani az
819 XXX | üljön.~De majd a guta ütötte meg annak a tartalmától.~A pozsonyi
820 XXX | kigolyózzák a kaszinóból.~Ez meg már éppen kétségbeejtő állapot.~
821 XXX | másodszor pedig nem értené meg, hogy mi veszedelem támad
822 XXX | távollétedben kiegyenlíteni. Meg vagyok felőle győződve,
823 XXXI | Házasságok úgy történtek meg, ahogy ő megjövendölte,
824 XXXI | pedig aranyat, ezüstöt érez meg a látogatón, ellenszenves
825 XXXI | alvóhoz, mert az különben meg nem hallja. A válaszolásra
826 XXXI | az itt Bécsben. Kérdezd meg csak a fiamtól. Az háromezer
827 XXXI | látogatás is. Gil Blasnak csak meg kellett tudni, hogy mi lesz
828 XXXI | tud élceket mondani, ennek meg általában is minden szava
829 XXXI | intéztem hozzá, hogy mondja hát meg, ha már keresztüllát a falon,
830 XXXI | Kézszorításos parola erősíté meg a baráti fogadást. Másnap
831 XXXI | sodronyfüggönyös fülkében, a herceg meg a nagy rézpántos karszékben (
832 XXXI | Az alvó alak sem mozdult meg. Csak keble szállt és emelkedett
833 XXXI | válik el.~– Az apám hal meg?~– Nem hal meg.~– Hát hogy
834 XXXI | apám hal meg?~– Nem hal meg.~– Hát hogy lehet ez?~–
835 XXXII | lesz. Ezt én nem engedhetem meg. Nekem meg kell őt szabadítanom.~–
836 XXXII | nem engedhetem meg. Nekem meg kell őt szabadítanom.~–
837 XXXII | megmentése.~– Nem menthetné azt meg más?~– Senkinek sem kötelessége
838 XXXII | jövendölte, hogy még két fiad, meg egy leányod fog születni?
839 XXXII | ösvényére vezet. Csak gondold meg, még a saját fiad is a csábítók
840 XXXII | hajhássza, hogy kitől kapja meg mindenáron. Százezret kész
841 XXXII | hogy nemes tettel örökítem meg az emlékezetemet, ha az
842 XXXII | két ártatlan lelket mentek meg az erény számára.~– Hát
843 XXXII | domb már kopasz? Duplázzuk meg a tételt, s nem fog az látszani!)~
844 XXXIII | divatjuk. Senki sem ütközik meg rajta, ha esteli tizenegy
845 XXXIII | fogsz belőle tenni. Mondd meg igazán, ugyebár az a te
846 XXXIII | emlékezet maga nem teszi meg; segíteni kell a divinatiónak.
847 XXXIII | suttogásból csak egy tényt tudok meg; nekem kell abból hirtelen
848 XXXIII | látod, azt, hogy te engem meg fogsz látogatni, nem súgta
849 XXXIII | lányoknak. Ez a csalás meg van engedve, sőt kívántatik
850 XXXIII | a jég!) No, ne szorítsd meg olyan nagyon. Anyámról meg
851 XXXIII | meg olyan nagyon. Anyámról meg kell mondanom, hogy ő büszkeségéről
852 XXXIII | hangoztatja vissza: „De meg foglak csalni! De veszedelmednek
853 XXXIII | amit ha erősen akarunk, meg ne valósuljon. Légy az én
854 XXXIII | akkor is hozzám? Hát azután? Meg még azután? És ismét azután?
855 XXXIII | így. Egy császári hadnagy, meg egy híres somnambula! Hogy
856 XXXIII | az, aki a száraz kenyeret meg tudja szolgálni becsületes
857 XXXIII | terveim vannak. Most indult meg hazánkban a nagy Tisza-szabályozási
858 XXXIII | nagy szerencse lesz, ha meg nem vernek.~Olyan jókedvűen
859 XXXIV | Hát, édesanyám – szólalt meg Manó –, ha a kisasszony
860 XXXIV | nem hagyott időt; mindent meg akart tudni, ami azóta történt,
861 XXXIV | hercegasszonyba? Hán? Valld meg igazán? Senki sincs még?~
862 XXXIV | kérelmével, hogy magyarázza meg neki, mit értsen az alatt,
863 XXXIV | szívbeli titkot vallana meg, világosítá fel a tényállas
864 XXXIV | nevezetes mozzanatra érkezett meg véletlenül.~Iparkodott szabadulni
865 XXXIV | odabenn, a coadjutor curator, meg a tractualis nótárius. Az
866 XXXIV | jegyzőnek az információt meg nem adta.~– A gyűlést megnyitó
867 XXXIV | ünnepélyes tenorbul felelt meg.~– Arany betűkkel fogom
868 XXXIV | emlékezetes szavaidat.~– Bomolj meg! – neveté el magát Decebál,
869 XXXIV | Látott már az anyád?~– Már meg is házasított.~– Itthon
870 XXXIV | quartalis gyűlésen a pecsovicsok meg akarják változtatni az instrukciót
871 XXXIV | szögletszobában ő vetette meg az ágyat az ifjú tensúr
872 XXXIV | visszaadni; az édes mama meg mindig csak azt mondja neki,
873 XXXIV | ui, ui!”. Hisz én bizony meg nem vagyok kezes malac,
874 XXXIV | nyalka francia szapör: verje meg a csoda! Azt teszi az, hogy „
875 XXXIV | csontvázak. (Isten nyugtassa meg őket!) Már minek volt azokat
876 XXXIV | csupa körmöci arany, mikor meg fölébredek, hát a kukoricás
877 XXXIV | törzsgulya. De még azt is meg kellett érnem, lelkem Emmácskám,
878 XXXIV | érnem, lelkem Emmácskám, de meg ne mondja, hogy éntőlem
879 XXXIV | Hogy a döbröc verte volna meg őket. Csakhogy a ház tetejét
880 XXXIV | Csakhogy a ház tetejét meg nem ették. De biz azt is
881 XXXIV | toronyfedél áráért. – Amióta meg aztán felmentek Pozsonyba
882 XXXIV | szeretetteljesen csókolá meg az anyja kezét, s igaz érzéssel
883 XXXIV | Hátam mögött kinevetsz! Meg szemtül szembe is csúfolsz.
884 XXXIV | A kismacska nem karmolja meg az anyját, de te az én arcomat
885 XXXIV | vonult be, amíg az urak meg nem érkeztek; künn az utcán
886 XXXIV | esperest és alesperest, meg a mai nap szónokát is beleszámítva;
887 XXXIV | beszélni: „Kiáltásom halld meg, Isten! Vedd füledben az
888 XXXIV | Most már tenorrá csattant meg a gyermekkori szép áltushang;
889 XXXIV | Egyszer-egyszer Decebál a könyökével meg is taszítá a fiát, s a szemöldökével
890 XXXIV | prófétai szelleme szállta volna meg, hát nem a tékozló fiút
891 XXXIV | Géházi! Akkor történt ez meg, amikor te poshadt káposztával
892 XXXIV | otthon”-ban!~– Hát az apám, meg az anyám, nem ismert-e rád? –
893 XXXIV | lesz dolguk, tiszteljék meg szerény hajlékomat becses
894 XXXIV | a neve? Azt nem kérdezi meg tőlük.~Egészen úgy volt
895 XXXIV | georgina: egy veres, egy sárga, meg egy rózsaszín, hanem csak
896 XXXIV | anyja az énekéért dicséri meg, s sietett neki franciául,
897 XXXIV | főasztalnál, mind az alsó táblán meg is felelt emberül a vendégsereg.~
898 XXXIV | örömére! Nem tagadhatta meg.~S a bornak volt is hatása.
899 XXXIV | asztalnál is meghallhatták, s meg is orrolhattak érte.~– Egy
900 XXXIV | neki bort inni.~– Akkor meg fogom szegény öreget látogatni.~
901 XXXIV | találtak a levesben, aztán meg volt a regimentspáternek
902 XXXIV | tilos érzelmeket gyónta meg mindenki a páternek.~– Hát
903 XXXIV | azt a bűnömet vallottam meg, hogy nem adok semmit a
904 XXXIV | esperes úr (egyedül tartva meg komoly méltóságát az asztalnál) –,
905 XXXIV | jutott, hogy mit fogadott meg Lizandrának: „Ne mondj el
906 XXXIV | a „credo”?~Ahá! No, most meg vagy fogva, Emmánuel. Feküdj
907 XXXIV | egyik félt sem sértheti meg azzal, hogy ellene tegyen
908 XXXIV | töri azt a vén táltost, aki meg egész rokkant lett azóta.
909 XXXIV | fusson az úrfi után, lesse meg, hová megy; ha a pópához
910 XXXIV | amihez csak a pap hiányzott, meg a közönség.~A paplak udvarán
911 XXXIV | akkora volt a csalán, lósóska meg az ebkapor, hogy bottal
912 XXXIV | Még egy kutya sem ugatta meg a látogatót.~Manó benyitott
913 XXXIV | hasonlított; egy lópokróc meg egy medvebőr képezték az
914 XXXIV | rajta a diakonusára, aztán meg a savanyúvizes palackokat
915 XXXIV | kérem önt, hogy bocsásson meg azért a sok keserű óráért,
916 XXXIV | a csontjait, állapodott meg iránta a bizodalma: nem
917 XXXIV | kell az öregnek.~Ezzel még meg is nevetteté.~A nevetésre
918 XXXIV | politikával élt, hogy egy tálba meg egy asztalkendőbe összeszedett
919 XXXIV | Dorkó nénő, mintha nagyon meg volna lepetve, mikor Manó
920 XXXIV | visszautasította.~– Csak idd meg magad, Dorkó lyányom, nekem
921 XXXIV | Manó segítsége nélkül ez meg sem történhetett volna.
922 XXXIV | úrasszonyának. Jaj, dehogy döngette meg az Emma úrfi a vén papot,
923 XXXIV | méhkas volna a fejem alja. Meg tud-e nekem bocsátani mindazokért,
924 XXXIV | tudja, hogy miért bocsát meg? Nemcsak azért, amit a gyermek
925 XXXIV | Üljön ide mellém, hallgassa meg. A szittyák történetét;
926 XXXIV | tért vissza, hogy a páter meg az úrfi nagyon nyájasan
927 XXXIV | a páter zokog, az úrfi meg letörli a könnyeit. A páter
928 XXXIV | nagy zsinórt húzott be.)~– Meg – volt az egyszótagú válasz.~–
929 XXXIV | másképp térítettem volna meg! – szólt Galgai Jancsi. –
930 XXXIV | kártyázószobából. A társaság is, meg Decebál is rájött, hogy
931 XXXV | emelik az apai tekintélyt. Meg kell világítani a magasabb
932 XXXV | Thonuzóbát és a feleségét örökíté meg, abban a pillanatban, amidőn
933 XXXV | azért hívattalak, mintha meg akarnálak dicsérni – kezdé
934 XXXV | és a szabadsággal, hanem meg akarom adni neki azt még
935 XXXV | ivadékról nem emlékezett meg senki, annak nem jutott
936 XXXV | Hogyne szerettem volna hát meg ezeket a pajtásokat?…~A
937 XXXV | Otthagyott, mert nem jelentél meg a hívására, sőt levélküldéssel
938 XXXV | az anyád nem szagolhatta meg.~– Hiszen nem panaszt tenni
939 XXXV | Ellenkezőleg! Bocsáss meg, hogy a szavaidba vágok.
940 XXXV | Engedelmet kérek! Bocsáss meg. Egy szót sem szóltam. Visszavonok
941 XXXV | engedelmességet reád erőszakolni. Meg akarlak győzni az adatok
942 XXXV | mind a kettő.~Manó találta meg elébb a szavát. Halkan,
943 XXXV | hogy ezt az ütést soha meg ne bánd, apám.~Decebálban
944 XXXV | térhetek soha. Amit neked meg akartam mondani, ideírom.
945 XXXV | helyre a kisasszony.~– Egye meg a katymári fránya a der,
946 XXXV | hahaha! No, hát jó! Ha meg tudja tagadni a fiú az őseit,
947 XXXV | tagadni a fiú az őseit, meg tudja tagadni az apa a korcs
948 XXXV | Micsoda? Megütötted?~– Meg.~– Megütötted a fiadat? –
949 XXXV | vétett ez a gyermek, amért meg kellett őt ütnöd, és elűznöd
950 XXXV | készen. – De nem hátrált ám meg előle az asszony. Ha ő az
951 XXXV | Jónak látta nem kísérteni meg, hogy beteljesül-e ez a
952 XXXVI | útitáskáját, s a hátulsó ajtón meg a kerten keresztül tovaballagott.~
953 XXXVI | belőle a farkasok, hiúzok meg a vadorzók. A patak egy
954 XXXVI | kontyot feltették a fejemre, meg nem ütött engem senki, mert
955 XXXVI | mire való az asztronómia? Meg a trigonometria? Azt megtudtam;
956 XXXVI | Ugye, kidobtak?~– De még meg is vertek.~– Azt is tudtam.
957 XXXVI | egyszer?~– Az apám ütött meg.~– Akkor ötven percentet
958 XXXVI | esze nincs hozzá, amelyik meg értené, az a Bécsből hozott
959 XXXVI | beéri hétszámra sült hallal meg foghagymás pirítóssal.~–
960 XXXVI | írva a tárcámban, hallgasd meg:~„Kuffer, láda, börönd,
961 XXXVII | részről a kitagadtatás, aztán meg egy nádkunyhó, aminek a
962 XXXVII | zárva, s a házmesternének meg van tiltva azt bárkinek
963 XXXVII | kémek miatt mindennap más meg más álcát kell felvennie.
964 XXXVII | szoknyákat visz haza, majd meg piacról hazatérő szakácsné,
965 XXXVII | kockás kendőmet meglátod, meg a piros máslis cipőmet,
966 XXXVII | de kacki leány!”, aztán meg egyszerre meglepetést színlelsz,
967 XXXVII | Ekkor aztán majd ő fog meg téged. Ő siet rád ismerni,
968 XXXVII | felújítani, visszatartóztat, hogy meg ne láthasd, melyik ház ajtaján
969 XXXVII | elfutni a világba? Paptól meg nem áldva, oltár küszöbén
970 XXXVII | kapusnéról, hogy az sok oldalról meg van vesztegetve a kémkedésre.
971 XXXVII | zongoramesternő.~A delejes álom órái meg voltak szabva; tízaranyos
972 XXXVII | gróf. – Így bízzék az ember meg az atyafiaiban. Ne nálam,
973 XXXVII | egy párbajra hívó) jelent meg a gyanúsított leányrabló
974 XXXVII | harmadik szemben támadta meg. A tragikai jelenetek leghatásosabbikának
975 XXXVII | titkos rendőrfőnök látogassa meg (miután őkelme államtitkokba
976 XXXVII | alá. És mármost áldja ön meg, madame, azt a derék embert,
977 XXXVIII| hát külföldre; ne kapja meg a háládatlan haza.~Miután
978 XXXVIII| egy pozsonyi fiakkerrel, s meg hagyta magát vizitáltatni
979 XXXVIII| ki az ő viselt dolgait meg fogja örökíteni) zavarba
980 XXXVIII| látszik a személyben – jegyzé meg a kísérő.~– ’Sz úgy ismerem,
981 XXXVIII| nem fordult még elő. Én meg mernék esküdni, hogy ez
982 XXXVIII| még csak azt sem engedi meg, hogy a szájára vegye a
983 XXXIX | szikfű virágzik, másutt meg egy hosszú fehér sáv rémlik,
984 XXXIX | repül a nyomukban, azoknak meg ez a sok marhakínzó légy
985 XXXIX | még vakmerőbben támadnak meg embert és állatot, a birkanyáj
986 XXXIX | egész gyülevésszel tölti meg a léget; „valami idő lesz!”
987 XXXIX | összeterelni majd! Némely meg sem kerül.~És még ebben
988 XXXIX | állat, amely nem félemlítve meg a haragos fergetegtől, az
989 XXXIX | másik agárfarkas, ahogy meg szokták őket különböztetni.
990 XXXIX | köztisztaságról: a hangyanemzetség, meg a szederinda, azok betakarják,
991 XXXIX | egyszerre a fülemilét is, meg a varangyot is énekben utánozni?~
992 XXXIX | kelyheikkel, s a vadkomló, meg a pénzlevelű folyondár úgy
993 XXXIX | még egy rakás fát gyújtott meg, s apró fanyársakat faragott;
994 XXXIX | fanyársakat faragott; azokra meg sügérek lesznek felvonva,
995 XXXIX | megszabdalva, azokat úgy sütik meg a parázshalom közé tűzködve
996 XXXIX | hol a víz kicsillog; ahol meg a nádtenger kalászos síksága
997 XXXIX | ülő mindenféle ragadozók meg éppen a nagy fűzfára szállásolták
998 XXXIX | a világ minden kincséért meg nem tudna lőni egy madarat.
999 XXXIX | szívkicserélő düh szállta meg egyszerre; az ijedtség haraggá
1000 XXXIX | cserepcsíkon sülő halat majd süsse meg ki-ki magának, az úgy jó.
1-500 | 501-1000 | 1001-1097 |