Fezejet

 1 I     |    megszelídíteni. Előbb a rossz emberek ütik, verik, éheztetik;
 2 IV    |         Nap vendégei nem finnyás emberek. Tudják jól, hogy Rácországban
 3 IV    |         legelsők. A legszolidabb emberek, látszik. Az egyik egy nagy
 4 V     |          hevült arcok nem részeg emberek pofái, hanem hősök tündöklő
 5 X     |         akadok, amiknek a világi emberek előtt is nagy értéke van.
 6 XII   |         ember!”~Ilyen originális emberek voltak a Tanussyak mindig.
 7 XIII  | okosságukra és hatalmukra büszke emberek irányában, de szelíd és
 8 XIV   |      futnak ezek a nagy hatalmas emberek. A diadalmas torkok, akik
 9 XIV   |      Atyámfiai, barátaim, magyar emberek! Hadd szóljunk egymáshoz
10 XVI   |       ittak, áldomásoztak. Olyan emberek, akik egymást, mikor a másik
11 XVI   |          és ezek a nagy hatalmas emberek hogy nyalják egymást! Mintha
12 XVIII |         él-e ott valaki. Ezek az emberek nyáron bizonyosan sohasem
13 XIX   |        Hát olyan nagyon félsz az emberek szemétől?~– Nem biz én,
14 XIX   |       Manó nagyot bámult. Kevély emberek laknak itten.~– Visszaviszed
15 XIX   |       egész változatos tájék, az emberek, akikkel találkozott, amióta
16 XX    |          késedelem oka. S a nagy emberek észreveszik az ilyesmit,
17 XXI   |        valami baj ne érje; rossz emberek, állatok meg ne riasszák;
18 XXI   |         országban olyan bizonyos emberek, akiknek az a dolguk, hogy
19 XXI   |         így megkínozták a „rossz emberek”; akkor elő fog állani a ,”
20 XXIII |          a boldog végit bizonyos emberek irányában. Ha nem titkolni
21 XXIV  |       mecenzéfiek igen nevezetes emberek Magyarországon. Eredetükre
22 XXVI  |    tűzhalmi kastélyban. A bolond emberek sohasem szoktak háladatosak
23 XXVII |          úgy tenni, ahogy részeg emberek szoktak. A nagyszakállú
24 XXVIII|          a kutyák, megugatták az emberek, s a kutyák sokkal tisztességesebben.~
25 XXXI  |   mulatságokba, amikben a fiatal emberek olyan igen szeretik magukat
26 XXXIV |         ismerhet.~– Aztán idegen emberek előtt csináljunk nyájas
27 XXXIV |    örökké megmarad, – de amit az emberek tettek hozzá, az mind gyarló,
28 XXXIV |    tökéletlen munka mindaz, amit emberek csináltak? Hát például a „
29 XXXIV |         nem úgy járt, ahogy okos emberek szoktak, a csinált úton,
30 XXXVI |               XXXVI. A praktikus emberek~Manó a kezébe vette az útitáskáját,
31 XXXIX |        maga fajának a fejedelme. Emberek között is megesik, hogy
32 XXXIX |         égni. Gondolja, hogy ott emberek vannak; talán pásztorok,
33 XLI   |         ez; jól tudom! Tudták az emberek, hogy hol találják el az