Fezejet

 1 I      |          Párizsban követségi titkár voltam.~– Annak a leveleiből lesz
 2 I      | adminisztrációnak, amióta Párizsban voltam a nagykövetségnél; nem ismerem
 3 I      |          akkor még fiatal adjunktus voltam. Pikáns szépség volt, magam
 4 IX     |          asszony! Úgy segéljen, nem voltam én semmiféle korcsmában
 5 IX     |        Tudja, mikor én fiatal leány voltam (az apám jómódú nemesember
 6 IX     |             voltunk hét leányok, én voltam a legkisebb), hát egyszer
 7 IX     |             volt. Én meg szép leány voltam. Hasonlítottam az Emmához;
 8 IX     |        délben, este. Szerencsére én voltam az erősebb, a keresetlen
 9 IX     |        valósággal soha felesége sem voltam. S engemet Tanussy Decebál
10 XIII   |     Emmácskám, tizenhárom esztendős voltam, mikor a debreceni kollégiumban
11 XIII   |           bagónak,1 tizennyolc éves voltam, mikor baltás2 lettem, húsz
12 XV     |            fog az esni neked. Én is voltam ilyen szegény, legény, mint
13 XVIII  |         válasz megadására. Bizonyos voltam felőle. Mikor előjött, láttam,
14 XIX    |            hanem kisasszony.~– Csak voltam, voltam! – kacagott Manó,
15 XIX    |          kisasszony.~– Csak voltam, voltam! – kacagott Manó, erősen
16 XIX    |           rántott levesét. – Tegnap voltam még Emma kisasszony, ma
17 XX     |          derék, azt hiszik, hogy én voltam az a hatalmas, hahaha! Hát
18 XX     |         csak adtak eleget.~– De nem voltam éhes soha. De jó az az éhesség.~–
19 XXI    |           hoztak, amikor még legény voltam, akkor is vagy volt igaz,
20 XXII   |    hozzányúlt?~– Hát az a valaki én voltam. Egy kicsit megfogtam a
21 XXIII  |       titkolni való többé, hogy ott voltam a „Régi Napnál”, akkor én
22 XXV    |      kérdezé tőle.~– Londonból? Nem voltam én tovább, mint Bikszádon,
23 XXVII  |    tartoznak. Már tíz éve, hogy nem voltam közöttük. Útközben aztán
24 XXVII  |              Éppen Attila lakomáján voltam, Thonuzóbával együtt: ittuk
25 XXXI   |         tüzértiszt vagyok? Hisz nem voltam egyenruhában. Azután azt
26 XXXI   |              Most már csakugyan fel voltam paprikázva. Még egy kérdést
27 XXXIV  |             mai napig nehéz szívvel voltam önre, páter; de ma meggondoltam.
28 XXXIV  |           oda vitt. A templomunkban voltam. Áldoztam. Ez minálunk annyit
29 XXXV   |               Tehát elmondom. Férfi voltam, eszemet éreztem, s engem
30 XXXVI  |         házasodtam én soha. Egyszer voltam szerelmes egy szép menyecskébe,
31 XXXVIII|         Snopkins urat?~– Én sohasem voltam azúrnál, és sohasem láttam
32 XL     |          azt, hogy én már káplán is voltam: valóságos felszentelt lelkipásztor-bojtár,