Fezejet
1 III | ezt az urat?~– Méltóságos Rézkuthy Barnabás, locumtenentialis
2 III | figurát nem lehet elfelejteni.~Rézkuthy Barnabás úrnak a termete
3 III | a finom sombor számára.~Rézkuthy Barnabás úr ezalatt nyugtalanul
4 III | király személyét bántja meg.~Rézkuthy úr e hatalmas szavakat ugyanolyan
5 III | ablakredőnyön.~E hangra Rézkuthy Barnabás úr majd hogy az
6 III | vacsorálni. Megjött a szakács.~Rézkuthy Barnabás úr visszataszítá
7 VI | ébren ült az asztalnál.~Rézkuthy úr őméltósága eleget is
8 VI | tartózkodó elővigyázaton. Rézkuthy úr a kardja tokjával a padlóra
9 VI | azonnal nagyott nőtt a taréja Rézkuthy úrnak. Somogyi legények!
10 VI | felőle bizonyosak, hogy Rézkuthy úr nem számított-e arra,
11 VI | kifeszítve kiáltá:~– Én vagyok Rézkuthy Baló – szorultában a kicsinyített
12 XII | nemzetes és vitézlő Telkibányai Rézkuthy Barnabás táblabíró úr, mint
13 XV | rettenetes ellenséggel.~Rézkuthy úr sietett három tanút keresni,
14 XV | előjött a hátulsó szobákból Rézkuthy úr is, a homo regius.~Maig
15 XV | gasztrikus hiányait.~Most tehát Rézkuthy úr foglalhatta el a helyét,
16 XV | monda kegyes leereszkedéssel Rézkuthy úr, mint aki meg van felőle
17 XV | szekérre kapó Horkázi után.~Rézkuthy úr és Bakala ezúttal egy
18 XVI | asztalnál.~Szemközt ült vele Rézkuthy úr, a homo regius.~És az
19 XVI | mintaképe, hogy magasztalja Rézkuthy úrnak a haza és közügyek
20 XXI | fokosütésért (a nyelével) Rézkuthy uramnak a hátára, talán
21 XXI | felvilágosított felőle, hogy ez Rézkuthy rendjele.~– A „spicli?”~–
22 XXIV| Ekkor azonban eléje lépett Rézkuthy úr, s kigombolva a felsőkabátját,
23 XXIV| az ijedtéből helyreocsúdó Rézkuthy. – Dehogy akarok én innen
24 XXIV| ilyen brevi manu – szabódék Rézkuthy. – Én nem érzem magamat
25 XXIV| Legjobb lenne – indítványozá Rézkuthy –, ha a tudós urak most
26 XXIV| láda Tanussy Decebál és Rézkuthy pecsétjével kölcsönösen
27 XXV | Decebál címeres gyűrűivel. Rézkuthy is kéznél volt, hogy esetleg
28 XXV | Fizetem a harmadot.~Most Rézkuthy úr is megszólalt.~Ugyan
29 XXV | sem. Ismerjen meg az úr!~Rézkuthy a két füle közé húzta a
30 XXV | biztos úr szállására, az ő és Rézkuthy jelenlétében fogja vele
31 XXV | leletek igazi kincsek – mondá Rézkuthy úr.~– Hogyne hinném? Itt
32 XXV | nézett, Ponthay gróf és Rézkuthy. Az utóbbi arcán szemrehányás
|