Fezejet

 1 VII   |       topányod harmatos lesz, s a mama meglátja.~– Azon segítek
 2 XI    |   okvetlenül meg kell történni.~A mama, híven a felvett szerephez,
 3 XIII  |     hogyan méri? Rőffel-e, mint a mama a vásznat, vagy serpenyős
 4 XV    |          Pata” annyit tesz, mint „mama”. „Tata”, „Pata” = apa,
 5 XVII  |       bele duzmadtan Gil Blas – a mama mind a legcsúfabb dajnákat
 6 XVIII |        hogy egy méh csípte meg. A mama rögtön megparancsolta a
 7 XIX   |           gondolod? Te! – szólt a mama.~A nagyszemű az öklébe kuncogott.~–
 8 XIX   |           Van miből! – kérkedék a mama, széthúzva a nagy bársony
 9 XIX   |       fiacskám – utasítá vissza a mama –, ha én káposztát enném
10 XIX   |        arra rá magadban – szólt a mama.~– Dehogynem, hiszen két
11 XIX   |       dicsérte meg őket odahaza a mama.~Ő azalatt kártyát vetett.
12 XIX   |             No, kisfiam – szólt a mama, amíg a leány a konyhán
13 XIX   |        fölséges kolduslevest, s a mama neki is teleszedte a tányérját
14 XIX   |           dolog volt az.~– Látod, mama – mondá Lizandra. – Ugye,
15 XIX   |        ingeidre gallért varrok. A mama pedig, ha én elaltatom,
16 XX    |            Harmadnap kereste is a mama, hogy hová lett az egyik
17 XX    |           te bagó! Látod, engem a mama kisgyerekkorom óta mindig
18 XX    |        van. Mikor azt elolvasta a mama, akkor azt fogja kérdeni,
19 XX    |         szaladt ki.~– Gyere be! A mama megbolondult. Táncolni kezd.~
20 XX    |           Manó.~– Hát úgy, hogy a mama a legjobb evés közben szokta
21 XXVII |       Nagyon sajnálom, de az édes mama parancsolta, hogy csak jó
22 XXXIV |         tudja visszaadni; az édes mama meg mindig csak azt mondja
23 XXXIV |           ott kopogtatott a „szép mama” öltözőszobájának az ajtaján.
24 XXXV  |       rárajzolta búcsúszavait. (A mama írást is tud már olvasni).~„
25 XXXV  |        kisasszonynak, tegye oda a mama éjiasztalára; majd rátalál,
26 XXXVII| gyarapodtak a kül- és belügyek. A mama és a grófné egész ostromot
27 XXXVII|            a többi tódul utána. A mama védi azt az álláspontot,
28 XXXVII|         nem olyan könnyű.~Éjjel a mama mélyen alszik, de a kapu
29 XXXVII|   capuchonnal az arca körül. Ez a mama. Lizandra arca ki van festve
30 XXXVII|           lépésnyire jön utánam a mama. Ő is rád fog ismerni bizonyosan,
31 XXXVII|         Micsoda? – kiált vissza a mama elszörnyedve – hát nincs
32 XXXVII|   erényvédők agyában. Különösen a mama kezdett legmélyebben belátni