1-500 | 501-1000 | 1001-1024
Fezejet
1001 XLII | neki az utcát. A bérkocsis azt mondá, hogy olyan utca nincs,
1002 XLII | Decebál megátkozta még azt az órát is, amelyben ez
1003 XLII | kitagadta, meg is akarta azt semmisíteni. Erkölcsileg
1004 XLII | nem talált nyomdászt, aki azt drága pénzért kinyomassa.~„
1005 XLII | gyakran emlegetetté is emelte azt, korát meghaladó hőstetteivel.~
1006 XLII | valamit beszéljenek; hacsak azt a hírt nem hozzák róla,
1007 XLIII | ropog a nád, Szorítsd hozzád azt a barnát!” S olyankor aztán
1008 XLIII | hogy mondja a férjének azt: „Bizony nem ő az, aki ott
1009 XLIII | hanem én tinektek! Ha én azt mondom, ne reszkessetek,
1010 XLIII | nyugodtan a férjéhez, s azt mondá neki:~– Igen! Ő az!~
1011 XLIII | danoló katonának a fejét. Azt a társai felvették, és odább
1012 XLIII | sánckötegekbe. A nő felvette azt! Jó lesz a pipereasztalra
1013 XLIII | térdei. Férjére pillantott, s azt látta, hogy az megtántorodott,
1014 XLIII | túlparti üteg lőszerkocsijába, azt robbantotta fel.~– Győztél! –
1015 XLIV | Tanussy Belizár is éppen azt tette, amit bátyja, Decebál,
1016 XLIV | célèbre lett ez ügyből. Azt is tudták, hogy Tanussy
1017 XLIV | császári táborból sokan nézték azt távcsöveikkel, mint ahogy
1018 XLIV | ágyúhoz is kivitte magával azt a „personát”, ami csakugyan
1019 XLIV | elefántcsont szekrénykéből azt a két levágott hajfonadékot,
1020 XLIV | látja az utazó mai nap azt az obeliszket, mely a szabadságharc
1021 Uto | hallgatásra ne ítélje el érte azt a vakmerőt, aki ilyen alapon
1022 Uto | ez a Mántay Móricé, aki azt jövendölte Manónak, hogy
1023 Uto | jobban. Akkor nem tette volna azt, hogy a börzére menjen játszani,
1024 Uto | pontosan. Ő maga sem tudja azt, honnan; de sejti. Bizalmasabb
1-500 | 501-1000 | 1001-1024 |