Fezejet

 1 I     | szántóföldet; kínáltam neki tízezer forintot ezüstben ezért a rongyos
 2 II    |          festéssel; megért százezer forintot) felszabatta atillának,
 3 IV    |        kálomista vagyok.~– Huszonöt forintot fizettünk érte a minorita
 4 IV    |          nem mozdul. Pedig huszonöt forintot fizettünk érte a minoritának.~–
 5 IX    |       takarókért egyszerre húszezer forintot fizetett ki egy budai kesztyűsnek.
 6 XXII  |        követtél el. Adj egy párezer forintot Rézkuthynak, s ígérd meg
 7 XXV   |             Decebál „csak” százezer forintot tartoznék fizetni a kamarának.~
 8 XXV   |     instructusért mintegy ötvenezer forintot, az idei termésből, gyapjúból
 9 XXV   |             lehet venni negyvenezer forintot. Egy gulyát is el lehet
10 XXV   |           hogy négyszáznyolcvanezer forintot ígérnek Thonuzóba és felesége
11 XXV   |      kamarának kifizette a 160 ezer forintot, hát annak a kétszerese,
12 XXV   |          kétszerese, éppen 320 ezer forintot érő neki magának marad.~
13 XXV   |          becsárbul kifizet 160 ezer forintot, azzal a birtokát nagyon
14 XXV   |             míg ha a ráeső 320 ezer forintot készpénzben besepri, azzal
15 XXV   |       megmentett a számára 160 ezer forintot, és ő mégis olyan szomorú
16 XXVI  |            diák a világon, aki száz forintot kapott ajándékba, s azt
17 XXVI  |        rajta, hogy ő százhatvanezer forintot szúrt ki a Thonuzóba-kincsekért,
18 XXVIII|            van, aki a kiszabott 800 forintot előre lefizeti évenkint,
19 XXVIII|       kortesvezérnek az első 2 ezer forintot, akkor még ki lehet belőle
20 XXX   |      méltóztatott valami hatvanezer forintot felvenni – váltóra. Aztán
21 XXX   |  örökváltság fejében kerek százezer forintot.~Decebál erre a szóra büszkén
22 XXX   |       főfiscus. – Kaphatsz százezer forintot, fel van ajánlva a számodra.~–
23 XXX   |         falba verni!~Azt a százezer forintot, amit Ponthay gróf kapott
24 XXXI  |          most kaptam kerek százezer forintot a jávorosiaktól, örökváltság
25 XXXI  |        aztán én ugyanezt a százezer forintot kölcsön adtam a te életed
26 XXXII |          szeretnék tőled hatvanezer forintot előlegezni, hat éves levonásokra
27 XXXII |            sorába állt, negyvenezer forintot ajánlott fel a grófnénak,
28 XXXV  |     kincsekért négyszáznyolcvanezer forintot kínáltak már.~– Kár volt
29 XLII  |         lángját, az utolsó százezer forintot, amely legbizonyosabb volt.~