Fezejet
1 IV | akkor lökte ki az ajtón az utolsó ügyesbajos embert, aki azt
2 X | körlevélben foglalt nézeteket az utolsó körömszakadtáig fenntartani.~
3 XI | meghalálozott, aki, mint utolsó óhitű híve a tűzhalmi keleti
4 XIV | előhúzogatja őket egyenkint, az utolsó szónak ád egy rúgást hátulról,
5 XIV | magát. – Ki is mentette. Az utolsó estén hozta meg az izenetét
6 XIV | ellepte az egész mezőt.~Az utolsó volt a szaladók között a
7 XVI | barkócabotját, eldörmögé magában az utolsó szittya áldást.~– Hiszen
8 XVIII | faderék képez, a aminek az utolsó darabja a csapóhíd módjára
9 XIX | Ha faluba kell menni, az utolsó házhoz kell beszállni. A
10 XXI | a székéről.~No, még egy utolsó nyilat akart a szívébe lőni
11 XXIII | aki a Tanussy testvéreké, utolsó ivadéka egy ősi családnak:
12 XXIV | jelenlétében meg lett adva az utolsó fejszecsapás az összerovátkolt
13 XXV | kamarának.~Decebált a flegmája utolsó tartalékjától is megfosztá
14 XXV | Snopkins-szel beszélgetett, s az utolsó pecsét felragasztása után
15 XXVI | A bizony! Az a három utolsó sor ott mind ebben a nyavalyában
16 XXVII | törülgetve a bajuszát az utolsó pohár bortól.~– No, hát
17 XXVIII| újrazsindelyeztetni.~Az utolsó napokban már általános volt
18 XXXIII| csinálsz ebbül egyet? Mi van az utolsó csillagokon túl?~– Hát én
19 XXXIII| megmondom neked, hogy mi van az utolsó csillagokon túl! Egy új
20 XXXIV | elszaladt előle.~Mikor egy utolsó ablaklátogatásnál búcsút
21 XXXIV | foglalkozzék. Fumigálta őt még az utolsó hajdú is. – Sok is volt
22 XXXIV | Horkázi, azt hitte, hogy az utolsó órája ütött. Egyszerre ráismert
23 XXXIV | Vissza fogom neki fizetni, az utolsó forintig.~Manó ezzel megfordult
24 XLII | elfújja az apja életmécsének utolsó lángját, az utolsó százezer
25 XLII | életmécsének utolsó lángját, az utolsó százezer forintot, amely
26 XLII | vele, ha egyszer ezt az utolsó menedéket is kirántják alóla?~
27 Uto | megmenteni. A vagyonának az utolsó maradványát arra pazarolta
|