Fezejet

 1 X      |  hozzásiető Decebálnak. – Látja ön ezt a kincset?~– Látom.~–
 2 X      |   Damasek” isten.~– Hol találta ön ezt?~Vakandi úr úgy hátrahökkent
 3 X      |       hallgatóznak. Ki ne ejtse ön (barátja az erénynek) ezt
 4 X      |     szép hazának?)~– Otthon van ön jól a hunnus írásban? –
 5 X      |   erénynek! Azt pedig jól tudja ön, hogy ez a hely, ahol mindazt
 6 X      |      mindazt felfedezém, nem az ön birtokán fekszik.~– Tudom.
 7 XX     |         Emmánuel úr. Mit hozott ön? – szólt a gróf, messziről
 8 XXII   |     olyan könnyen, bátyám, mint ön gondolja. Ez csak bonyolultabbá
 9 XXII   |    lehajlik magától.~– Mit szól ön, barátja az erénynek? –
10 XXIV   |            Barátja az erénynek, ön bejöhet. Többi várjon.~–
11 XXIV   |       barátja az erénynek, mert ön tudni fogja jól, hogy mi
12 XXIV   |   Barátja az erénynek! Ne értse ön félre a dolgot! Nem az anyag
13 XXV    |      annak tartsa a hűségét! Ha ön, az aulikus, képes volna
14 XXVII  |            Amit én izennék, azt ön úgysem mondaná el, s amit
15 XXVII  |       úgysem mondaná el, s amit ön elmond otthon, azt én úgysem
16 XXXIV  |        Aztán meghallottam, hogy ön betegen fekszik. Hát idejöttem.
17 XXXIV  | gyermeknek az apja ellen vétett ön.~– Hallott már valamit?~–
18 XXXVII |    borotválkozott.~– Hová tette ön a leányomat? – rivallt rá
19 XXXVII |     elförmedve.~– Elszöktették! Ön tette azt! Hol van? Adja
20 XXXVII |     felbillentünk. Hát nem jött ön rá arra a gondolatra, madame,
21 XXXVII |            A vége az lett, hogy ön elszöktette a leányomat.~–
22 XXXVII |    őrizet alá. És mármost áldja ön meg, madame, azt a derék
23 XXXVII |        a kóterben. El ne mondja ön senkinek másnak ezt a dolgot.
24 XXXVIII|       és Hamburgban.~– Hallotta ön hírét a bajhalmi cölöpsírleletnek?~–
25 XXXVIII| földtúró fizimiskáján.~– Ismeri ön „Barrer et Son” antikváriusi
26 XXXVIII|    Fraus úr.~– Nem ismeri? Hisz ön hozta oda hozzám Snopkins