Fezejet

 1 I     |           az, hogy nem követte el, amivel gyanúsítják.~– Aha! Haha!
 2 X     |    Cölöpöket. Ez az! A veresfenyő, amivel a hunok sírja van kifalazva.
 3 XII   |           az a biztos nonchalance, amivel a főúr föllépett, egy olyan
 4 XIV   |           attól a sok új eszmétől, amivel naphosszant megtölté az
 5 XIV   |            gyomrát fordítá kifelé, amivel nemcsak hogy magát kompromittálta,
 6 XV    |         képes lett volna megtenni, amivel fenyegetőzött, ha Decebál
 7 XV    |          mi az, ami nagyot pattan, amivel a kocsis a lovakat hajtja?
 8 XVIII |      méhesét.~– Vajon mi lehet az, amivel a választ meghajította a
 9 XIX   |         valaha lapátnyél lehetett, amivel azt nyerte, hogy Manó kikapta
10 XIX   |         karját meg sem mozdította, amivel a vállára vetett botot tartá,
11 XIX   |     érzéssel bámult erre az arcra, amivel a holdra szokott bámulni.
12 XX    |            mert az a vadgesztenye, amivel engem megdobott, egy levélbe
13 XXI   |           hát ennek a fiúnak adni, amivel az meg legyen jutalmazva.~–
14 XXII  |      valami arcanumnak köszönheti, amivel be volt pácolva; amikor
15 XXII  |    tudomány.~Az évezredes csirizt, amivel egyik papírlap a másikhoz
16 XXV   |           semmit.~– Gutát nem! Hát amivel a fiscus harmadrészét kifizetem.~–
17 XXVI  |       tábláira ez az aranymondása, amivel a diákjait lepirongatta: „
18 XXVIII|         ragad a kés, villa, kanál, amivel ebédelnek, bocskoros nemes
19 XXX   |     vékonyra faragta azt a tollát, amivel Manó fiának levelet írni
20 XXXIV |         strucctoll, nemzeti színű, amivel jelmezbálban nagyon szépen
21 XXXIV |           a derült nyájaskodásbul, amivel a rektorok Manót körülvették,
22 XXXV  |       óhajtom a népet boldogítani, amivel a papok, hogy a másvilágon
23 XXXV  | elfeledkezett minden tiszteletről, amivel a legközelebb eső apjának
24 XXXV  |      mindaz a bosszantás, búsítás, amivel gyermekkorát elkeserítették,
25 XXXIX |        amelyeknek nem adatott mód, amivel gondolataikat egymással
26 XLII  |       nézve. Az a furcsa tekintet, amivel minden ismerőse fogadja,