Fezejet

 1 I    |      tuhutumiaknál főispán.~– De kérem, az egy tősgyökeres magyar
 2 I    |        nagyságod vacsora után.~– Kérem, én senkivel sem találkoztam!~–
 3 I    |      dobnak ki az ablakon.~– Óh, kérem, hiszen csak egyemeletes
 4 I    |    kastélyomban unatkozni.~– Óh, kérem, nekem legélvezetesebb óráim
 5 I    |       körében tölthetek.~– Aztán kérem, ne tessék elfelejtkezni
 6 I    |      urak a kastélyhoz.~– Ugyan, kérem – monda a királyi tanácsos
 7 III  |         Mert azoknak nem szabad, kérem alásan.~– Talán árestánsok?~–
 8 III  |     magától az illustrissimus.~– Kérem alássan! Hozzátartozik ez
 9 IX   |         venni?~– Már arra nagyon kérem, hogy ne vegye Miskapor
10 IX   |         a számadással.~– Hiszen, kérem, az egészet eldughattam
11 XIV  |  ügyetlenül.~(– Igenis úgy volt, kérem alásan.)~– …megtaszigálták
12 XV   | tagosztálynak ellenálljon?~– Óh, kérem alássan – szólt ravaszul
13 XVIII|            Jaj, méltóságos úrfi, kérem az egekre, nem bánom, tegyen
14 XIX  | megtanulni még eddig: azt, hogy „kérem!”~– Hm! Kevély koldus! Hát
15 XXI  |         föltételt kötök hozzá.~– Kérem.~– Nem bánom, ha Decebál
16 XXI  |       fog az idén medvevadászni! Kérem! Magam is erdélyi leány
17 XXII |          egész perdulliós perből kérem a Belizár nevét kitöröltetni,
18 XXII |           Csak tessék folytatni, kérem. – S azzal ment egyenesen
19 XXV  |          Sehogy sem adom! Ugyan, kérem, magyarázza meg neki excellenciád,
20 XXV  |          a vele járó terheket, s kérem, a talált kincseimet nekem
21 XXV  |      akarok fogatni. Egy dologra kérem. Vigye úgy a dolgát, hogy
22 XXXIV|          nem súlyosbítani.~– Óh, kérem alássan – szólt féloldalra
23 XXXIV|        volt uraságaitokhoz, igen kérem, hogy jövőre is, amikor
24 XXXIV|         mondá rá Decebál.~– Nem. Kérem! Halljuk – tiltakozik az
25 XXXIV|        Hát idejöttem. És most én kérem önt, hogy bocsásson meg