Fezejet

 1 III  |              másikat?~– Az „csak” egy pap. Nem tudom a rangját. A
 2 IX   |             Emmánuelnek keresztelte a pap.~– De hát szabad bámulatomnak
 3 IX   |            vannak. Azt látom, mikor a pap a táblára írja, s az Emmával
 4 XI   |      tulajdonképpen orosz keleti hitű pap volna, akinél a liturgia
 5 XI   |               végett ott kell lenni a pap oldalánál. Ezt meg Ocsu
 6 XI   |           incarnatus pogány szittya a pap, éppen olyan vad sarmata
 7 XXI  |   professzorhoz; hát legyen az ebadta pap, ha már tanulni van kedve;
 8 XXIV |      biztosítsa magát aziránt, hogy a pap halkan eressze a szót, átmarkolta
 9 XXVII|             Hol milyen konyhát tart a pap? Vannak-e felnőtt leányai?
10 XXVII|               híre járt, hogy az öreg pap rendkívül fösvény ember,
11 XXVII|              kálvinista lélek, viális pap, trabális papné, csakhogy
12 XXVII|           Mike Pércsre, könnyű volt a pap lakára rátalálnia; ott volt
13 XXVII|              a miatyánkhoz kezdett, a pap onnan alulról olyanforma
14 XXVII|               foglalt úrvacsoráját: a pap a bort egy régi ezüstkehelyből,
15 XXVII|          legátus nem volt felszentelt pap, de a protestánsoknál pap
16 XXVII|             pap, de a protestánsoknál pap minden ember. Horkázi úr
17 XXXIV|       nevezték „Géházi”-nak. Most már pap valahol, s nagyra vihette
18 XXXIV|              templomra, amihez csak a pap hiányzott, meg a közönség.~
19 XXXIV|          egymással. Egyszer-egyszer a pap a mellét üti ököllel: az
20 XL   | selyemstólámat. Itt vagyok én! Hacsak pap kell. Pap vagyok én! S úgy
21 XL   |           vagyok én! Hacsak pap kell. Pap vagyok én! S úgy összekötlek
22 XL   |         igazabb áldás még ki nem jött pap szájábul, mint amilyennel
23 XL   |              Van hát már eklézsia is, pap is, csak templom volna hozzá –
24 XLI  |            alatt, Mántay Móric volt a pap. Dicsérte mindenki a kis