Fezejet

 1 I    |     egyszer azt határozták el az ország rendei, hogy az egész népséget
 2 I    |         mondanak valamit, ami az ország törvényeibe ütközik, tartanak
 3 II   |     Mihály-napi vásárra az egész ország összerajzik. Távolról, közelről
 4 VI   |            Ki meri háborgatni az ország szentélyét? – kiáltá, félelemtől
 5 XI   |         halmot képez, amilyen az ország címerében van. A két szeme
 6 XIII |       jutna, hogy beleszóljon az ország dolgába, mit tenne akkor?~
 7 XIII |          erős férfi lesz belőle: ország sorsát döntő!~…„Ninini! –
 8 XV   |      ütközet – másodszor! Oda az ország nagyjai seregestül! Jön
 9 XX   |     világ hírre emleget, akit az ország dicsőít, aki a hatalmasok
10 XXII |        érzi, hogy attól függ egy ország új átalakulása.~Decebálnak
11 XXIII|        Mert hát nem hiába van az ország címere is olyanformán osztva
12 XXVII| toldaléka hangzik: „mert tied az ország, a hatalom és – a metszőkés –
13 XXIX |     Magyarországon.~Gyűlhelye az ország minden megyéjéből felsereglett
14 XLI  |     mentekötők, rezgők! Az egész ország visszaifjodott három századdal.~
15 XLII |           hogy ő magát tartja az ország legelső emberének, akinek
16 XLII |       parasztnak legyen szava az ország dolgainak intézésében! Sőt
17 XLII |     lármájától úgy megijednek az ország rendei, hogy még a csizmájukat
18 XLII |   nemesség keblét? Hisz az egész ország nem tud semmit az egész
19 XLII |        Azt mondja, hogy az egész ország csendes, a pesti diákok
20 XLII |    Budapest legyen a főváros, az ország közepén, holott minden jóravaló
21 XLII |       kaphat meg. Lehet, hogy az ország majd ád kárpótlást a földesuraknak,
22 XLII |         mind a kettő!~S az egész ország most ezeknek engedelmeskedik,