Fezejet

 1 IV   |        huszonnégy krágli.~A nyalka úrfi nagyot nevet ezen.~– De
 2 IV   |           voltunk otthon.~A nyalka úrfi elvegyül a kortesek közé.
 3 XIII |             nevelője ellenére, egy úrfi, egy kis királyfi, aki a
 4 XVII |            a szóra csak elámult az úrfi.~– Hát ezt már kitől tudtad
 5 XVIII|        reszketni: „Jaj, méltóságos úrfi, kérem az egekre, nem bánom,
 6 XX   |           fényes holdvilág elé. Az úrfi nagy betűket szokott vetni,
 7 XX   |           lesz ebből mégis. A négy úrfi a tiszttartó szobájában
 8 XXI  | uradalmamba, az ő megbízásából. Az úrfi bizonyítványodat fogja kérni,
 9 XXII |       tekintetes nagyságos Belizár úrfi konvenciójában vagyok.~–
10 XXVI |          hogy lett a kisasszonybul úrfi?~Az ám! Erről senki sem
11 XXVI |     asszonynál, a Bikánál, az Emma úrfi édesanyjánál.~Hát persze,
12 XXXIV|         Futhatott ezalatt Emmánuel úrfi, amerre akart, nem törődtek
13 XXXIV|           credóból.~El is osont az úrfi szépen az amabilis confusio
14 XXXIV|       ráparancsolt, hogy fusson az úrfi után, lesse meg, hová megy;
15 XXXIV|        dehogy döngette meg az Emma úrfi a vén papot, de még a fájós
16 XXXIV|        vissza, hogy a páter meg az úrfi nagyon nyájasan beszélgetnek
17 XXXIV|           a mellét üti ököllel: az úrfi csillapítja, vigasztalja;
18 XXXIV|     vigasztalja; a páter zokog, az úrfi meg letörli a könnyeit.
19 XXXIV|        krajcárban játszani.~A Manó úrfi legújabb viselt dolga a
20 XXXVI|           láttam. Ő küldött oda az úrfi után leskelődni, s aztán,
21 XLI  |         idáig a hírét, hogy a Manó úrfi mint ütött tanyát a mocsár