Fezejet

 1 I     |        kész volna közbejárni. Még eddig sikertelenül.~A két nevezetes
 2 II    |             Geduld bringt Rosen!”~Eddig csak szekerek voltak, most
 3 II    |           A kocsisának a dolmánya eddig sárga volt; az rögtön fekete
 4 XIII  |           adják ki mindenkinek az eddig közösen használt legelőbül
 5 XV    |          Csajkos! De szép lettél! Eddig is az voltál.~– Jááájh! –
 6 XVI   |      haragra lobbant, ismeretlen (eddig alvó) szörnyetegnek a jajkiáltását,
 7 XIX   |        ütőfámat, hallja!~Manó még eddig a másik karját meg sem mozdította,
 8 XIX   |         nem tudtam megtanulni még eddig: azt, hogy „kérem!”~– Hm!
 9 XX    |           fiatal Tanussy Manónak: Eddig ennek a két családnak az
10 XX    |          Van egy jó pajtásom, aki eddig tanított arra a kevésre,
11 XXII  |  vármegyébe. Oda már a szüzesség! Eddig soha bemondó nem vált innen!~
12 XXII  |           áldozik.~– Mit találtál eddig, szerelmetes barátom? –
13 XXV   |          Mr. Snopkins szája, mely eddig lefelé volt hosszúkás, egyszerre
14 XXVI  |        fantáziáját is meghaladta. Eddig csak egy bizonyos örmény
15 XXVIII|      minden őrült szenvedély, ami eddig tojáshéjban pihent; párt
16 XXVIII|       Hatalmak, amiknek létezését eddig tagadták Tuhutum vármegyében,
17 XXVIII|        van teremtve egy párt, ami eddig nem volt; s most az viszi
18 XXXI  |    reggeli tíz órától esti hatig, eddig tart a delejes alvás ideje.
19 XXXI  |           megköszönje neki a vele eddig éreztetett szívességét.~–
20 XXXVII| alkalmával értesíté a kedvesét az eddig történtekről, az is elmondta
21 XLIII |       ravelinja ellen megkezdtek. Eddig mindig éjjel jöttek a bombáikkal: