Fezejet
1 II | kis süveg, hogy az csupa csoda, hogy tud rajta megmaradni.
2 VI | hátrafelé, hogy az csupa csoda volt a kurta lábaitól, s
3 VI | maradt a kezében.~– Mi a hét csoda ez? Valami pántlika! De
4 XII | egy nagy bőrzsákban. Nem csoda, ha a bécsi udvari kancelláriának
5 XIV | kalatyolni (verje meg a csoda!). Tessék nekik az Emmácskával
6 XIV | hallgatóit. Az ezerfejű csoda odalapul a lábaihoz, először
7 XIV | az egész intézmény, nem csoda, ha félreértik. Béküljenek
8 XVII | családfa sarjadéka, olyan csoda módokon elütnek egymástól (
9 XIX | asztal lábhídjára fektetve; csoda, hogy a nyaka ki nem törött,
10 XXII | iratcsomagokkal (verje meg a csoda!). Az még rosszabb a semminél.~–
11 XXIV | lesz magyarázva az egész csoda, csak hadd kezdjük az elején.~
12 XXVI | átváltozott alakjában is. A csoda fogta el! Az ő magzatja,
13 XXXIV | francia szapör: verje meg a csoda! Azt teszi az, hogy „házasság”!
14 XXXIV | csak egy kis népfajnak ura) csoda módon felemelt a pásztorhalomról
15 XXXIV | zsemlyét, még nem olyan csoda kérdés, mint az, hogy hol
16 XXXVII | éppen az a jövendőmondó csoda az én leányom! Azt szöktette
17 XXXVIII| ez egy olyan természeti csoda – szólt Decebál –, amilyen
18 XL | fejét verte a tenyereivel.~– Csoda asszony! Valóságos amazon!
19 XL | benne, s azt megvilágítá csoda szent fényével, s ideszállítá
20 XLII | hízelkedésükkel ostromolták, nem volna csoda, de éppen az, aki mindig
21 XLII | aztán megtörtént vele az a csoda, hogy Tuhutum vármegye rendei,
|