Fezejet

 1 I     |        Mit? Szomorúfűz? Hát azt a gyönyörű felfutó növényt ismeri-e?~–
 2 I     |         azt is?~– Regardez! Ezt a gyönyörű példányt ott a glacis közepén.
 3 I     |        falucskára.~– Ugye, milyen gyönyörű kilátás? – mondá az excellenciás
 4 I     |        alá venné.~– De ugye, hogy gyönyörű egy pagony ez itten? Hinné
 5 VII   |        selyme, két ajka csukva is gyönyörű, hát még ha felnyílik; ilyen
 6 VII   |      rekli ujjait egész könyökig; gyönyörű elefántcsont fehér bőr,
 7 VII   | megtanította a Jancsi az Emmát. – Gyönyörű csengő szoprán hanga volt.~–
 8 VIII  |     nótákat, vagy elkezd dalolni, gyönyörű bariton hangon, s olyan
 9 VIII  |           a két cimbora röhögött; gyönyörű egy hangverseny lett belőle.~
10 XI    |    ennivaló: mérges. Mérgesebb ő!~Gyönyörű egy példánya a kalugyernek!
11 XVI   |         mendikás fejének.~– Ezt a gyönyörű hosszú hajat.~– Az ám. Ezt
12 XIX   |        fehér hímezett vánkoson: a gyönyörű tömött hajfonadék, tőből
13 XIX   |            s mondogatták: „Ej, de gyönyörű haja van!”, „Jaj, de jól
14 XXI   |     kikísérte az ajtóig.~– Igazán gyönyörű virágok vannak a kertjében
15 XXVII |         estefelé! Akkor meg éppen gyönyörű szép vidékbe került bele:
16 XXXIV |            mint Tanussy Emmánuel. Gyönyörű tenorhangja teljes érvényesülést
17 XXXIV |           feledte a szemét azon a gyönyörű, szelíd ifjú arcon, melyen
18 XXXV  |       szétnyitotta, kivillogtatva gyönyörű elefántcsont-fehér fogsorait,
19 XXXVII|  Megláthatom azt a levelet? – Áh! Gyönyörű szép írás. Az embernek kedve
20 XXXIX |        aztán hanyatt vágta magát. Gyönyörű lövés volt. Azzal hirtelen