Fezejet

 1 XXXV   |             régiségkereskedőt, Justus Fraus a neve.~– Justus Fraus?
 2 XXXV   |         Justus Fraus a neve.~– Justus Fraus? De furcsa név!~– Jó volna
 3 XXXVIII|                       XXXVIII. Justus Fraus~„Justus Fraus!”~– De furcsa
 4 XXXVIII|         XXXVIII. Justus Fraus~„Justus Fraus!”~– De furcsa név! – mondá
 5 XXXVIII|              korcsfiú! Ki az a Justus Fraus?~Mégsem lehet valami közönséges
 6 XXXVIII|              miféle ember az a Justus Fraus. Bécsi ágense útján e kérdezősködésére
 7 XXXVIII| legkielégítőbb választ nyerte. Justus Fraus a legjobb hitelű cég a metropolisban,
 8 XXXVIII|       nagyítóüveggel.~– Ez itt Justus Fraus üzlete? – kérdezé tőle németül.~
 9 XXXVIII|              antikvárius bolt. Justus Fraus úr maga az emeleten lakik.~–
10 XXXVIII|               bókot csinált.~– Justus Fraus úr ugyan ez órában a déjeuner
11 XXXVIII|          madeirát szürcsölve: „Justus Fraus”.~Decebál azt hitte, hogy
12 XXXVIII|           Vakandit!~– Ez az úr Justus Fraus. Tudtommal sohasem volt
13 XXXVIII|       értekezni.~– Tehát az úr Justus Fraus?~– Szolgálatjára.~– Régiség-
14 XXXVIII|               szelet zsemlyére Justus Fraus úr.~– Nem ismeri? Hisz ön
15 XXXVIII|              piszkálva a fogát Justus Fraus.~– A királyi biztos jelenlétében
16 XXXVIII|            nem fogadni – szólt Justus Fraus, valami hegyes sündisznó-tüskét
17 XXXVIII|      mégiscsak megmosolyogtatá Justus Fraus urat.~– Aha! Igaz ugyan,
18 XXXVIII|            ezt kiáltá magyarul Justus Fraus úr szeme közé.~– Akasztófára
19 XXXVIII|              nélkül ott hagyta Justus Fraus urat az asztalánál.~A düh
20 XXXVIII|          Anonymus ugyanaz, aki Justus Fraus (mint ahogy azonos az éjjeli