Fezejet

 1 VII  |        hogy velem játsszál!~– Eredj! Te is cudar vagy mint az
 2 VII  |  tudja ez még, mi az? No, jó! Eredj, Emmácskám, lelkecském játszani
 3 IX   |     kanapén foglalt helyet.~– Eredj, Dorkó! Adj Csunyi úrnak
 4 XV   |     No, hát nesze ez a seprő, eredj pókhálót szedni vele, majd
 5 XIX  |    sajnálta fogva tartani.)~– Eredj! Te rossz vagy! – szólt
 6 XIX  |  messze!~      ~– No, mármost eredj alunni, – mondá Lizandra
 7 XX   |    volna? Szegény gyerek. No, eredj vissza aludni; feküdjél
 8 XX   |       cifrázgatva.~– No, most eredj innen – mondá a leány –,
 9 XX   |       el ezt a szolgálatot.~– Eredj frissen tisztát venni magadra!~
10 XXI  |       nem fogja mondani, hogy eredj tovább. Akkor majd azt is
11 XXI  |    meg nem bántjuk egymást.~– Eredj már a kutyáidhoz, nem hallod,
12 XXII |       mert rettenetes leszek. Eredj dolgodra, s aztán akkor
13 XXIII|   kedvező órában jött most.~– Eredj ám innen az ürgelyukadba!
14 XXIII|         Elhatároztam magamat. Eredj el rögtön a királyi biztoshoz,
15 XXV  |    Arra az egyre kérlek, hogy eredj el most igazán egy hétre
16 XXVI | vannak a kollégiumban. Rögtön eredj oda, keresd fel, ahol találod
17 XXXI |  láttad őt, jobban ráismersz. Eredj el a kedvemért Sommacampagna
18 XXXIV|      türelem mécsescserepe.~– Eredj! Cudar, csúfolódó, pimasz!
19 XXXIV|      kiálta Decebál Manóra. – Eredj ki innen! Az ilyen szent
20 XLI  |    szent, mint a nap az égen. Eredj hát, hagyj itten! De én