Fezejet

 1 V    |         a két ivóasztal közé. – Hej Dabajkó! Hol van a harminckét
 2 VII  |     agyarkodva a legyőzöttre:~– Hej! Hát földhöz vágsz? Hát
 3 IX   |        Ide gyere a hátam mögé!~(Hej, ha én azt tudom, hogy az
 4 X    |         az ablakon keresztül.~– Hej, Decebál! Gyere már elő
 5 XIV  |       nem kell több tagosztály!~Hej, de jót is nevetett a saját
 6 XIX  | vármegyében a mándruclegények.)~Hej, hogy elkotródott az egész
 7 XIX  |        aztán visszakiáltotta:~– Hej, te fiú! Gyere vissza.~–
 8 XIX  |   jövendő titkait leleplezni.~– Hej, te, fiacskám, nem voltál
 9 XX   |      küldtek. Most már aláírom. Hej, de pompás reggelivel fog
10 XXI  |   együtt becsukasson Komáromba. Hej, ha én azt elénekelhetném
11 XXIII|       méltóan fogom cselekedni. Hej, porkoláb, lódulj Dabajkóhoz!
12 XXV  |        Nagy gazda volt az apám! Hej, de sok is maradt rám! Hat
13 XXVI |       szót az éneklecke alatt: „Hej, ha én a torkomhoz csak
14 XXVI |     szeretőjének a maradványai. Hej, ha most megkaphatná, de
15 XXVI |      kénytelen volt vele menni.~Hej, ha azt most látnák a tanusvári
16 XXVI |      kiáltott a koldusbíróra.~– Hej! Kit temetnek ottan?~A koldusbíró
17 XLI  |   Kettőt leszakított belőlük.~– Hej, ha én ezt most beadhatnám
18 XLIII|           XLIII. Párbaj ágyúval~Hej, de fölvitte Isten a dolgát
19 XLIII|         vadgesztenye-lövegeket. Hej, ha úgy orron tudnám találni,