1-500 | 501-624
Fezejet
1 I | úr ellenszenvét, hogy az már nem egyszer ejté ki a cselédei
2 I | növényt ismeri-e?~– No, már ilyet láttam egyszer. Ez
3 I | lássa, excellenciád, ha már a bükkfákat is így meg tudja
4 I | bucolicus ember vagyok, aki már rég letettem a magasabb
5 I | állapotokban.~Hruszkay úr ismerte már az ilyen beszédet. Így szólnak
6 I | kanyarognak keresztül; amiken már nem látszik sem kavicsozás,
7 I | szarvasbőr topányokkal.~Pedig már olyan bozót következett,
8 I | zsindellyel volt fedve, de az már nemcsak hogy egészen zöld
9 I | nyelven Adalbert gróf.~– Már én ezer bocsánatot kérek,
10 I | Sáromberkyné?~– Nem szép már, de annál szúrósabb.~– S
11 I | együtt.~A királyi tanácsosnak már a nyelve hegyén volt ez
12 I | segíteni?~– Minden meg volt már próbálva. Ígértem már ennek
13 I | volt már próbálva. Ígértem már ennek az asszonynak más
14 I | tetszik kerülni Bécsbe, már ott lesz a nagyságos asszony
15 I | jeleneteket harmadnapra már a szomszéd városban beszélik.
16 I | Aztán a fiam is nagy kamasz már, s mindig itt lövöldözi
17 I | tanyájából – mondá, és most már előrebocsátá a vendégét
18 I | szép kavicsozott útra, ami már a civilizált világot jelképezi.~–
19 I | Nyughatatlan egy nemzet. Már a régi időben extra törvényeket
20 I | visszatért; s a lehozott rusznyák már tíz esztendő múlva éppen
21 I | Dehogy tudtak. Hiszen már az apjuk idejében, gyermekkoruk
22 I | mindennapi kenyér. A bátya már szenvedélyesebb. Van felesége,
23 I | megtanulni?~– Akkor meg már derogált neki az ábécét
24 I | tiszteli őket eléggé.~– Ez már hasonlít ahhoz a bizonyos
25 I | pedig azután következik, az már csak a cserépedény és vasedény
26 I | Egy zászlóalj Ceccopieri már útban van Tanusvár felé.~–
27 I | azt gondolta, hogy mikor már valaminek az árát kérik,
28 I | valaminek az árát kérik, akkor már az alku perfektté lett.~
29 I | embernek van kicsiny ára. Már mi az egy Ponthay Adalbertért?~
30 II | Ebben a régióban aztán már nem uralkodik a sár, hanem
31 II | fért el a medrében. Itt már nem volt elég a karikás,
32 II | Geduld bringt Rosen!”~Hiszen már közel van Tanusvára. Ott
33 II | semmit, a bivalyok, tulkok már fanatizálva voltak, s halálmegvetéssel
34 II | miért borul homályba, azt már megint nem engedték neki
35 II | fejével. – Most vakarhatja már bíró uram a fejét!~A salugáderek
36 II | még jó volt, a másikból már kikandikált a lába ujja,
37 II | rosszabbikat dugta volna el, az már svihákság lett volna.~A
38 III | apróra vágják. Öreg legény már, borotvált vörös arca s
39 III | akarna ülni.~Régi embere már a vármegyének; haszontalan,
40 III | a szekéren utazott. Ezek már két nap óta itt vannak a „
41 III | birkaharangokat; a tér közepén már megkezdte a működését a
42 III | Egyszer azonban, mikor már éppen le akar ülni az asztalhoz
43 III | ottan laknak.~– Hát azok már mért nem hagyták el szintén
44 III | szalagon, mikor belépett.~Most már az arcára is emlékezett
45 III | ruházatát, fegyverzetét már leírtuk fentebb a homo regiusnak,
46 III | gyorsan egymás után.~– De már ezt megnézem, hogy micsoda? –
47 III | s lekiáltott a piacra. (Már akkor sötét volt; lámpásra
48 III | hüvelyébe.~– Köszönjék! Már éppen le akartam menni,
49 IV | nagyon régi lehet, mert már egészen fekete.~A kapu bejáratán
50 IV | meg beszakadt a plafondja (már régen), a Nro 5-nek az az
51 IV | van itt egy szála is. Ez már egészen kékre van meszelve (
52 IV | sötétebb; a falai kávészínűek már a pipafüsttől, padlódeszkái
53 IV | ide az ajtó mögé. Ismerik már azt a formájáról. Nem lopják
54 IV | kocsisnak:~– Hát, Jóska! Tudod-e már, hogy hol laktok?~– Nem
55 IV | hol laktok?~– Nem én még! Már második esztendeje szolgálok
56 IV | vármegyeházhoz.~Bakala Peti odaküldte már az egy szál cigányt muzsikálni.~
57 IV | azt megértse. Dabajkó uram már érti.~– Kkkocsm! – Ez azt
58 IV | Dabajkó uram. – Megjött már a „hityimatyimókus”. Lesz
59 IV | Mindenekfelett praktikus ember. Már az is mutatja, hagy ő az
60 IV | ide az ördög vendéget.~– Már az az úr gondja lesz, hogy
61 IV | Odaadom biz én szívesen, de már öt hete, hogy nem jár.~–
62 IV | Adja csak ide. Itt van már a Móric. Majd megigazítja.~(
63 IV | otthagyta a vendégeit (jöttek már többen is), s szaladt fel
64 IV | felhúzva az óra.)~– No, ketyeg már. Elviheti. Várjon még, hadd
65 IV | Háromszor is elhívattam már a lakatost, hogy nézze meg;
66 IV | megigazítom én tüstént; csak most már menjen a vendégeihez, mert
67 V | vendégterembe, mert most már csűstől jöttek a vendégek.
68 V | testvér között; amit azok már a külső viseletükkel is
69 V | rézsodronnyal, ami rabmunka.~S ha már a viseletük ennyire elüt
70 V | bandáját. De az ő cigányai már egyenruhát viselnek. Zöld
71 V | meg egy csárdában”. Tudják már a mórest. Aki előbb jött,
72 V | fölakasztani a fogasra.~Van már két benefactor, aki a vacsorát
73 V | hogy elhordják a sasok!~(Már micsoda nagy megbántás ez
74 V | szárhegyit belerakják.~Ez már kegyetlen letromfolás volt.
75 V | esze nem volna. Tudja az már, hogy mikor az urak között
76 V | az is derék dolog, de azt már mégsem kellett volna tenni,
77 V | rendje. Ezekből is úgy tud ő már következtetni, mint az álmoskönyvből. (
78 V | hahota tárgyává tenni – most már a sírban nyugvó anyákról
79 V | volna magukat, a két dalia már nyalábra kapta egymást,
80 V | szélét.~– Tekintetes uram. Már régen elverte ám a tizenkettőt.~–
81 VI | lesz, mint a szamár.~Így már sok~Mágnások~Lettek taligások.~
82 VI | a két fő-fő uraság, most már az igazi, második vacsora
83 VI | hangzott ajkairól.~– De már ez impertinencia! Ilyen
84 VI | tokjával a padlóra ütött:~– Ez már gazság! Ez már szemtelenség!
85 VI | ütött:~– Ez már gazság! Ez már szemtelenség! Ez büntetést
86 VI | Ez fordít a dolgon.~– De már ezt nem tűröm tovább! –
87 VI | visszavonulás.~A kortesurak ezalatt már a vármegyeház kapuján a
88 VI | felért őexcellenciájához, már akkor olyan daganat volt
89 VI | nyársat hoztál magaddal! – De már akkor az a nyárs nem volt
90 VI | fegyverre kapott, akkorra már tiszta volt a hosszú utca,
91 VII | tetővel, torony nélkül. Ez már Árpád-kori emlék, régibb,
92 VII | majd rájövünk később.~*~Már ugyancsak magasan jár a
93 VII | kifejezését.~Reggel van már, s az úriasszony már felöltözve.
94 VII | van már, s az úriasszony már felöltözve. Vagy tán le
95 VII | gyermek, majd olyan magas már, mint az anyja. Az arca
96 VII | Azt is mondta, hogy…~(Ezt már csak súgva mondta a fülébe
97 VII | az ánglia-kertben, ahol már nem lehetett rá látni a
98 VII | azok, amikből tanul. Az már odább haladt: egy évvel
99 VII | hogy a szép Emma ezeket már mind beszedte!~Pedig csak
100 VIII | lett, a vége felé, amikor már más ember régen bőgőhegedűnek
101 VIII | ő az asszonyokra nézve.~Már a lépcsőn felhaladva rákezdi
102 VIII | varázsolta vele; s most már kevesebb vonakodással engedték
103 VIII | haragjának a nagyobb lángját már eloltogatták, csak a parazsa
104 VIII | lehetett; akár egész nótát; ez már a frissibül való volt; Decebál
105 VIII | Egy szikra bor sem volt már a fejében.~Egészen józan
106 IX | jobb a jó tanácsadónál!~Az már megint nem volt valami gavalléros
107 IX | egész biztossággal.~Most már a kíváncsiság is fel volt
108 IX | az úrnő.~– Hát hiszen azt már valószínűleg mind elreferálta
109 IX | szót tudok!~– Hanem azt már nem mondta el a hű cseléd,
110 IX | következett, mert akkor már a bakterek elhajtottak a
111 IX | a senki pénztára).~Ez már csakugyan nagyon enyhítő
112 IX | vásári komédiásnéval. Ugyan, már csak nem hiszi Szárah nagysám,
113 IX | hátulját vakarva – most már azt mondom ám, hogy jobb
114 IX | Menjen! Ne csúfolódjék.~– De már erre esküszöm hitemmel.
115 IX | Bizony nem is bíznám én már az Emmácska nevelését az
116 IX | múlhatlanul szükséges. Az Emmácska már abban a korban van, amikor
117 IX | mikroszkóp alá venni?~– Már arra nagyon kérem, hogy
118 IX | díszes akváriumnak.~– Verték már meg magát guzsalyszárral?~–
119 IX | a kastélyába. Íme, tehát már a második jóslata is beteljesült
120 IX | fiam született.~– No, ez már nem annyira rendkívüli dolog.~–
121 IX | hír, dicsőség? Van abból már a Tanussyaknak annyi, hogy
122 IX | nevetett folyvást ezalatt.~– Már az igaz, Szárah nagysád,
123 IX | nehezen a fejébe vertek, ma már nem tud belőle semmit. De
124 IX | hiszem tizenhárom esztendős már) leányruhában járatni, félénknek,
125 IX | leány?~– Nem a! Lássa ezt már nem a görögöktől tanultam,
126 IX | tudós ember lesz!” – Annak már útját álltam. „A másvilágról
127 X | nézve csak az létezik, ami már nincs. Beszél és ír minden
128 X | is, amit senki sem ismer már; hanem a szót mindennapi
129 X | annak valaha neve, de ma már nincs.) S addig forgatta
130 X | levő birtok, ami felett már húsz esztendő óta perlekedünk
131 X | barátja az erénynek, mert itt már az én tudományom elfogy.~
132 X | körömszakadtáig fenntartani.~És már kilenc óra elmúlt.~Bakala
133 X | Bakala Peti és Csunyi Laci már kétségbe vannak esve, hogy
134 X | Sára asszony is lamentált már, hogy a korhelyleves mind
135 X | keresztül.~– Hej, Decebál! Gyere már elő a kriptádból! Várnak
136 X | cseppet sem erőtetem.~S már büszkén vissza akarta tenni
137 X | Horkázi Kajafás úrral, ki már végezte a szentmisét, s
138 X | elfizettem rögtön.~– Tudom már: a jószágvételre; nálad
139 XI | van.~Ő tudniillik, mikor már mindenki felkelt az asztaltól,
140 XI | a két válla körül: most már nem meri hármas kontyba
141 XI | csinál propagandát, mely már nem olyan alpári munka.
142 XI | prédikációjába, mikor az már az angyalok lábára is sarkanytyús
143 XI | is kell neki. Jóllakott már fekete kenyérrel.~A correpetitiónak
144 XI | könyvére.~– Ugyan! Emmácska! Már micsoda dolog ez?~Következik
145 XII | számban a megyeház termét már korán reggel; a fehértollas
146 XII | meg.~Ha megteszi, akkor már a fájós fogára tapintottak,
147 XII | fogára tapintottak, akkor már ki van kezdve a tekintélye.~
148 XII | jóval megapasztotta.~Most már semmi sem állt az útjában,
149 XII | hogy hallgassanak el már.~Hanem elébb még a királyi
150 XII | vesztegetett szó lenne; kapacitálta már az urakat elegendőleg a
151 XII | igazi levente ilyenkor, ha már fölkel a helyéről, azt mondaná: „
152 XII | mosolygott. Tisztában volt már a maga embereivel. Szelíden
153 XII | kezességére. Tanussy Belizár úr már szabadon van bocsátva. A
154 XIII | sokszor látta ő azt már, csakhogy nem tudhatta,
155 XIII | Mondja meg neki, hogy jöjjön már haza labdázni.~– Nem hallja
156 XIII | földmérés?~Mántay úrnak már a nyelvén lebegett ez a
157 XIII | visszatért a mérnökhöz. Az most már nagyobb figyelmet fordított
158 XIII | viszik el. A Jancsi pajtásnak már két bátyját fogták el a
159 XIII | én leányruhában járok.~De már ez nagyon is érezhető keserűségével
160 XIII | gyermek szájában – akinek már a homlokára van írva, hogy
161 XIII | desiderium!~– Csakhogy én már, kedves Emmácskám, tizenhárom
162 XIII | decus..:3~Mántay úr most már cirkalmat, quadránst, lineát,
163 XIII | hityimatyimókus igazán meggubahodott! Már meg táncol.)~Nem volt rá
164 XIII | árulom el senkinek, hogy én már ismerlek!~E naptól fogva
165 XIV | inkább volt, aki feleljen rá.~Már hetek óta járta a falvakat
166 XIV | végrehajtásának napja ki is volt már tűzve abban a rengeteg nagy
167 XIV | méltóságához illően ellátni.~Már egy héttel elébb nagy volt
168 XIV | A terminus előtti napon már mindenünnen érkeztek a meghívott
169 XIV | láthatárig eljuthat.~Sára asszony már hajnalban felzaklatta az
170 XIV | Énnek meg mehetnékje volt már a Mántay bácsihoz, szerette
171 XIV | bácsihoz, szerette volna már látni, hogyan csinálják
172 XIV | öltözve) rég előrekocsiztak már, a hely színére, ahol a
173 XIV | sátor fel volt állítva, már akkor csak a mérnököt találta
174 XIV | Világcsalás ez mind.~Ha már hazulról is ilyen bölcs
175 XIV | mérnököt infestálni. Most már a magas politikáig lelkesedett.~–
176 XIV | Karácson”! (Háromszáz éve már, hogy lenyakazták.) Tízezer
177 XIV | úr is ittfelejtette, az már nevezetes dolog, mikor őrá
178 XIV | a pincetokot. Akkor meg már késő volt érte visszafordulni,
179 XIV | te Dudásné, hát néztél-e már messzelátóba? Gyerejde,
180 XIV | jövőket, s azoknak a soraiból már kaszák is villogtak elő.~
181 XV | Jancsi! – megjött a Jancsi!~Már úgy, minthogy a Jancsi gyereknek
182 XV | átvenni.~A fiú elmondta, amit már a többi urakkal közölt,
183 XV | használta a puskaagyat? – Már világos, hogy mind az ő
184 XV | fogva:~– Ne valljon kend már semmit! Gyerünk vissza!~
185 XV | véráldozatnál.~Mikor aztán már a jegyzőkönyvek alá lettek
186 XV | volt tőle, mivelhogy őneki már Sára asszony elmondá a titkolt
187 XV | csézához, mert az Emmácska már felkapott a kocsiülésbe,
188 XV | kiosztott pofonnal több már számba se jön. Ha ebből
189 XV | mint a talyigát.~Az ebédnél már a legújabb francia divat
190 XV | legtermészetesebbnek találta, hogy ha már egzáment, hát annak legjobb
191 XV | írásjegyekkel ez a név:~„ASINUS.”~De már erre olyan frenetikus hahota
192 XV | hisz minden ember tudja ezt már régen!~S hogy erre az urak
193 XVI | magát. Régóta jegyzi ő ezt már.~A mai nap csordultig tölté
194 XVI | a szép tudományra. Most már nekem aztán ennél a háznál
195 XVI | beszélsz?~– Azt, hogy meghalt már Emma kisasszony, el is van
196 XVI | híres examenemről semmit. Már kezdenek megérkezni a vendéghölgyek
197 XVI | sor az Emmácskára, hol jár már az akkor?~– Barátom! Mit
198 XVII | észre, hogy elkésett, mikor már elkapták az orra elől.~Hogy
199 XVII | nem tud valamit, amit mi már kitanultunk.~– Héj, sok
200 XVII | szükséges megtudni, hogy Fanfan már bírói zár alatt áll, s Adalbert
201 XVII | sem marad. – A Don Juan már sokkal okosabban rendezte
202 XVII | gyermekei koldusok volnának.~Azt már mindenki tudja, hogy Ponthay
203 XVII | kivéve).~Adalbert grófot már van szerencsénk arcképben
204 XVII | érkezik; ez a mai vadászatról már elkésett; ezt „Albino”-nak
205 XVII | jegyzi meg:~– Ah, hát te már megint bajuszt viselsz?~
206 XVII | saison alatt Szani, óh, már Velencében hallottam, a
207 XVII | elámult az úrfi.~– Hát ezt már kitől tudtad meg?~– Megsúgta
208 XVII | szigetén”.~Gil Blas most már felpattant a helyéből.~–
209 XVII | felpattant a helyéből.~– Hát azt már ki árulta el?~– Én bizony
210 XVII | Hanem a nagymogul kitalálta már a módját, hogy szabaduljon
211 XVII | engedélylevelet megkapják. Az pedig már itt fülel a nagymogul secrétaire-fiókjában,
212 XVIII | szobámból; mégpedig, mivel már a kastélyban minden ajtó
213 XVIII | de mire az feljön, akkor már rendesen mind a ketten aluszunk.
214 XVIII | remetegrotta felől, akkor már olyan csendesen viseli magát,
215 XVIII | meghallottam, hogy megint jön már a Böske a síró kölyökkel,
216 XVIII | kilopóztam a bozótba. Nem féltem már a lidércektől, még a kígyóktól
217 XVIII | szurkálva.~– Az ám. Most már nem is maradt nyugton. Elhatároztam,
218 XVIII | Fanfan.~– A betegséget tehát már megismertük, most lássunk
219 XVIII | rekommendál Biberach Ottónak. Már akkor ismerték. Melindának
220 XVIII | fogságba. Különben is ez már criminalitás.~– Hisz nincs
221 XVIII | Szóljon a másik doktor.~Fanfan már nem volt ilyen materiális
222 XVIII | ordinariusa nyakába.~– Most már igazán látom, hogy te vagy
223 XIX | kezeit tördelve. – Hallott-e már ilyet? Az én Emmám megszökött
224 XIX | fizetned kell a szállásért; én már megtanultam a hálálkodást.”~
225 XIX | utánok eredtek, üthették már bottal a két szökevény nyomát.~
226 XIX | kukoricaföld szélében, ahol már félben le volt törve a tengeri,
227 XIX | mindig a patak mentén. Délre már a háta mögött hagyta Tuhutum
228 XIX | kanyargó folyam túlsó partján már más világ kezdődik. Amennyire
229 XIX | vérbélű, barátmagú; nem őrzi már senki, hiszen nem érdemes
230 XIX | hogy ontják halomra; odább már a száradt rendet gyűjtik
231 XIX | töltött káposztát?~Tudta azt már Manó.~– Abszurdum. (Mivel
232 XIX | abszurdum.~Ott is volt; de már arra azt mondta Manó, hogy
233 XIX | az apostolok lován.~Itt már sűrűbben következtek a falvak
234 XIX | ezüsttel, de azon a fonál már mind veres és fekete. Amelyik
235 XIX | öregasszony ellen.~Nem messze járt már a háta mögött. Egyszer a
236 XIX | hátha ott sem tér el?~– De már bizony pedig ott csak eltér,
237 XIX | vagyok? Te ripők!~– Hát már én olyan gyerek vagyok.
238 XIX | kapom meg. Próbálták ezt már velem mások is. Ha tehát
239 XIX | viseli, amikor nem fényes már.~– Hiszen te okos gyerek
240 XIX | kikandikálni, egy hímzett fodrot, s már akkor tudta, hogy ez az
241 XIX | tájékozzák magukat, hogy tudják már, hol az a hely, ahol a szamóca
242 XIX | úrigomba, ősszel a vargánya: ők már ismerik a berket, a pázsitot,
243 XIX | jött fel. A mocsár fölött már sűrű, nehéz szagú köd ült,
244 XIX | csengő hang:~– No, bejöhetsz már!~Manó belépett az alacsony
245 XIX | mondtad, hogy szeretnél már egyszer egy fiút is látni.
246 XIX | Manó csak elámult, hát már ez honnan tudja, hogy ő „
247 XIX | elkészíteni.~Visszafelé már futvást mehettek; a hold
248 XIX | sudarai fölé emelkedett már.~– De hamar megjöttetek! –
249 XIX | száraz gallyat.~A leány már akkorra tüzet is rakott.
250 XIX | használattul úgy el voltak már kopva, hogy csaknem gömbölyűek
251 XIX | Még enni sem akart. Mikor már a Liza behozta a tálban (
252 XIX | megláttam ennek a fodornak, már tudtam, hogy te vagy az
253 XIX | vagy az az Emma, akiről már olyan sok szó jár a világban,
254 XIX | még Emma kisasszony, ma már Manó vagyok. Hiszen mondtam
255 XIX | karmoljalak velük.~– Ugyan már mért karmolnál meg?~– Ha
256 XIX | hold a délpontot elérte, már mindennel elkészült.~Akkor
257 XIX | mint egy tüskés borz.~„Most már csúnya vagy!”~S aztán megint
258 XIX | azt az arcot, amelyiknek már egyszer betörte az orrát.
259 XX | erdőbe zsiványnak.~Nem volt már kedve a lefekvéshez, hirtelen
260 XX | szólt a leány.~– Most már bánom, hogy agyon nem csaptam
261 XX | feküdjél le.~– Nem alhatnám már, inkább visszaadom az ágyadat,
262 XX | sem éhség, sem nyomor.~Már a hajnalcsillag is feljött
263 XX | itt lásson.~(Ösztön volt már a leánynál a titkolózás.)~–
264 XX | Az a fekete bajuszú gróf már hajnalban kitárta a szobája
265 XX | méltóságos úr is csengetett már a komornyikjának; azok fenn
266 XX | komornyikjának; azok fenn vannak már.~– Hát Isten veled, Böske.~–
267 XX | kereste Lizandrát.~A leány már akkor tüzet rakott forgácsokból,
268 XX | akarok lenni!~A leány most már igazán megijedt. Elállta
269 XX | gróf is keresztülismerte már.~– Nem én! Kedves Emmánuel –
270 XX | előre becsülhetem. Felébredt már édesanyád?~– Már el is végezte
271 XX | Felébredt már édesanyád?~– Már el is végezte a toilette-jét.~–
272 XX | történt itt az éjjel?~– Már, hogy mondtam volna? Csak
273 XX | félénken bekukucskálva, már akkor az asszonyság nem
274 XX | elmegyünk innen! S holnap már elmennek a gólyák a kéményről. –
275 XX | ráadásul erre a levélre most már elfogadom. – Megyek, ha
276 XX | amit hozzám küldtek. Most már aláírom. Hej, de pompás
277 XX | gallérja nem szalonképes már. Végy másikat. Ne nézzenek
278 XX | a nagy urak. Itt vannak már a kiigazított ingeid. Azalatt,
279 XX | hadd suvickolja ki.~De már ezt az utóbbit nem akarta
280 XX | viselőjét.~Manó ezúttal már a kertben találta Adalbert
281 XX | szeretné kitágítani. Most már igazán éhes kezdett rá lenni.~(–
282 XX | a jövő éjjelre. Mehetnek már a hídon keresztül, s ott
283 XXI | az egész terv készen volt már a fejében.~Még aznap délelőtt
284 XXI | Akkor is gonosz csont voltál már, de én nem akarom, hogy
285 XXI | Azonnal fogass be!~– Hiszen már befogattam.~– Hogy Debrecenbe
286 XXI | medvének a bőrét hazahozni.~– Már megint Koltaberekbe! Szerelmeskedni?~–
287 XXI | hónapnak a végén a medve már téli álmát aludni megy,
288 XXI | lehet rá vadászni. Aztán már az egész vadásztársaság
289 XXI | igaz, vagy sem. De hisz az már valami nagyszerű vén banya
290 XXI | ez az ingerkedő nevetés. Már két zsebkendőt összetépett.~–
291 XXI | megjelenésére. Vadászathoz volt már egészen öltözve, nagy visszatűrt
292 XXI | bántjuk egymást.~– Eredj már a kutyáidhoz, nem hallod,
293 XXI | mert akkor a medve nem hajt már a lármára, úgy kell kihúzni
294 XXI | ragadt Bakala Peti. Volt már őneki az ilyen dolgokban
295 XXI | tapasztalása. Megtörtént az már, hogy a legdélcegebb lovagnak
296 XXI | három szolgabírónál van már beperelve), s elvágtatott,
297 XXI | Sára is igen nyájas volt már.~Úgy látszott, mintha az
298 XXI | folyt a diskurzus. Nem volt már titok, hogy az Emma oda
299 XXI | anyai könnyeket, amiket már ez alkalommal is bőségesen
300 XXI | adott okot. Az utazóhintó már reggel hatkor be volt fogva
301 XXI | illetők.~A tényállásról már fel volt világosítva Adalbert
302 XXI | vagyok, tudom, hogy ilyenkor már a medve alszik, s akárhogy
303 XXI | neki kapni; mert holnap már kimegy Erdélybe, s onnan
304 XXI | Tanussy ősi lakban. Én akkor már otthon leszek; mert arra
305 XXI | legyen az ebadta pap, ha már tanulni van kedve; s azzal
306 XXI | képtelenség.~Azt azután már Ponthay Adalbert a saját
307 XXI | lelket verni. Maga is kezdi már hinni, hogy ő verte meg
308 XXI | feloniát, hanem valaki más. Már rajta tartja a kezét. Meg
309 XXII | Tanusvár poros utcáiból, amikor már útban volt a juratus tabulae
310 XXII | volt együtt, összegyűlt már az egész vadászkompánia.
311 XXII | jurátus maradt ottan.~– No, már ez cudarság! – mondá Decebál. –
312 XXII | elcsípnek! Belizár.”~Ez meg már éppen dühbe hozta Decebált.~–
313 XXII | ösztöne, az anyai vér.~Azt már kitalálhatta, hogy Belizár
314 XXII | beszélt a királyi biztossal, ő már kiszabadult a kelepcéből.
315 XXII | Tuhutum vármegyébe. Oda már a szüzesség! Eddig soha
316 XXII | egy előzetes feladás.~Most már dühbe jött Decebál.~– Ki
317 XXII | a vármegyeházánál, ahogy már egyszer láttuk; Decebál
318 XXII | s ment maga előre; most már azt sem mondta, hogy „befellegzett.”~
319 XXII | elégedve. Dacolhat most már a királyi paranccsal. Nincs
320 XXII | nevethetek rajta. Annyit már kiböffentett előttem őexcellenciaja,
321 XXII | paradicsomban.~Ez a program pedig már egészen kihozta a sodrából
322 XXII | Megint jön valaki.~– De már ezt megeszem, akárki lesz!~
323 XXII | studírozni? – kérdé most már enyhültebb hangon Vakanditól.~–
324 XXII | papirosa kecskebőr színű volt már, s a betűk rozsdásak. Mindezek
325 XXII | Ki volt az a Zákán?~Az már bebizonyult tény, hogy az
326 XXII | fogok.~– Csak csendesen. Én már tudom a tájékozódást ebben
327 XXII | kellett jutni. Nem börtön az már, hanem a Dárius kincstára.
328 XXII | világon. Étvágya sem volt már, azt sem tudta, délelőtt
329 XXII | szabadító.~Hogy ragyogott már messziről a rubintos orra,
330 XXII | régiségbúvár olyan szépen tudta már olvasni ezeket a barbár
331 XXIII | derekát; meg volt ugyan már rendítve; de még tartotta
332 XXIII | élelmeztetni”.~Erre a szóra meg már éppen elkacagta magát Decebál.~–
333 XXIII | kilökték az ajtón. Most már elmondhatná neki, s azzal
334 XXIII | tajtékpipája is.~No, ez már emberség!~Kis idő múlva
335 XXIII | felakasztják a két ablak közé.~De már ez mire való fényűzés egy
336 XXIII | kalickát kanárimadárral.~Már erre nevetni kezdett Decebál.~–
337 XXIII | börtönajtóablak közé szorul.~De már ez mégis igazán nagy figyelmetesség
338 XXIII | jön két hajdú. Most meg már egy rengeteg nagy rézveretes
339 XXIII | elállt a lélegzete.~– Hát ez már micsoda?~– Micsoda, galambom?
340 XXIII | haza Tűzhalomra. De téged már nem találtalak otthon, csak
341 XXIII | házmotozást visz véghez. De már ez ellen én protestálok!
342 XXIII | mulatságosnak találta Decebál. Ha már az embert elítélik két esztendeig
343 XXIII | gondolhat, egyedül őreá. Most már egészen az övé!~Decebál
344 XXIII | két napig, három napig. De már a negyedik nap kezdte az
345 XXIII | ettől a cuculloriumtól.~Már az igaz. Tízezer hold búzatermő
346 XXIV | dolgot feszegettek. Hogy ők már egyszer voltak itten valami
347 XXIV | vizsgáltam mindent! (Pedig már akkor ott kurkászott két
348 XXIV | nyakcsigolyáit körítő lánc már később kori bizánci munka.
349 XXIV | fülkagylón viselték. A kengyelek már lehullottak, azok tömör
350 XXIV | négyszegletű ezüstpénzek, amiken már kezdetleges veret látszik,
351 XXIV | eltéve. De nem találnak rá. Már az aranysisakot is megemelték
352 XXIV | hártyán rajta az írás.~Ez már igazán magasabb ihlet! Ebben
353 XXIV | igazságot a fogai között.~Már pedig rajta kívül négyen
354 XXIV | be lehetett hívni a most már minden zugában lámpákkal
355 XXIV | Kész tervem van efelől már.~Ekkor azonban eléje lépett
356 XXIV | harmadrészt követel a fiscus.~De már itt nem ismert tréfát. Felkapta
357 XXIV | valamit elvinni.~– No, az már más! – monda Decebál, odaadva
358 XXIV | sisak, amit látok.~De ez meg már éppen érzékeny részén találta
359 XXV | nemzedék nem is tudja azt már, hogy mi volt a „koppantó”,
360 XXV | ami ott marasztá. De most már igazán csak a talált kincsek
361 XXV | bizonyára semmi sem tartóztatja már itt (ég a föld a talpa alatt),
362 XXV | megértette. Indiákon járt már.~Ettől fogva aztán nem kellett
363 XXV | hozzá.~Thonuzóba koponyája!~Már erre igazán méltó volt a
364 XXV | amiben sok ember megbolondult már, aki megnyerte a nagy lutrin
365 XXV | kincsei oly ismeretesek már a csatornán túl, mint amilyenek
366 XXV | szólt egy szót sem, mikor már Decebál mindent előadott.~–
367 XXV | csak mikor hazajönnek.~No, már ennél kellemesebb sportot
368 XXV | harmadnap reggel, mikor már Decebált feleségestül útnak
369 XXV | biztosnál egy órakor; Rézkuthyt már ott találta, hanem az anglusra
370 XXV | hatalmazva végelintézésre.~Erre már aztán egy kis finom mosoly
371 XXV | mellett, földet mért.~– Hát te már megjöttél Londonból? – kérdezé
372 XXVI | s egy sem halandó test már tíz nap óta”.~„De majd eljön
373 XXVI | humanissime), a kántor már csak „édes” (carissime).~
374 XXVI | mostani kor ifjú ivadékának már fogalma sincsen. Akkor „
375 XXVI | át a névsorban, úgyhogy már neki lehet Mike-Abony és
376 XXVI | tetszésed szerint; én fiamat már odaküldtem. Neki szüksége
377 XXVI | igazán arany ez? Decebál már a jó pajtásai nagy részét
378 XXVI | hogy a bajhalmi cölöpsír már egyszer fel volt bontva;
379 XXVI | haza Erdélyből. Most tudta már, hogy micsoda ember az ő
380 XXVI | Decebálja! Most értette már, hogy hová megy az a sok
381 XXVI | azonnal a debreceni útra, amit már egy év óta elhalasztottak
382 XXVI | Debrecen városában.~Volt aztán már temetés: egy nap négy-öt
383 XXVI | kálvinista zsolozsmát: „már elmegyek az örömben!”.~Könnyű
384 XXVI | rákiáltott: „Ne tartsd erre”, már akkorra telerúgta a szemét-száját
385 XXVI | kiszabadult a kelepcéből.~De most már aztán nem lehetett tovább
386 XXVI | taligás férfiú ott nézte már régen az utca másik oldaláról
387 XXVI | kapujához ért a talyiga, már akkor a diákok ott álltak
388 XXVI | földre egy ezüstpénzt.~Most már aztán nem volt senki sem
389 XXVI | de az altust nem adhatom.~Már erre elfogyott a türelem
390 XXVI | istráng rendben lett volna már, hanem most meg a hátulsó
391 XXVI | fáradalmaitól eltörődve, a mai napon már nem találta célszerűnek
392 XXVI | legyen, aki azt felemeli. Már pedig ezt az ölnyi hosszúságú
393 XXVI | annak a tetőnek, amelyik már úgy is ég, ellenben hirtelen
394 XXVI | hajdúját.~– A diákoknak már beharangoztak, együtt vannak
395 XXVI | A hajdú öreg legény volt már, sokat tanult életében,
396 XXVI | vendégfogadóba, a tekintetes asszony már künn a lépcsőtornácon várta.~–
397 XXVI | ha a kocsis a két lóval már visszakerült volna.~Pedig
398 XXVI | a sötétséget sem várták, már ott volt a kántus a Bika
399 XXVI | belőle többet, mivelhogy az már a délesti órákban hazavissza
400 XXVII | tiszteletes helyett, akinek már könyv nélkül tudja minden
401 XXVII | hogy legyen úrrá. Némelyik már a „post festa”-ra várt jövedelmet
402 XXVII | eloláhosodott falvak, ahol már senki sem tud magyarul,
403 XXVII | kétgarasosokkal fizetnek, amiket már a devalváció alatt kivontak
404 XXVII | az igazi teológusok, akik már folyvást, peregvést tudnak
405 XXVII | alig tette le a kanalát, már a nyakába kell venni a lábait
406 XXVII | szegény Jancsi pajtásnak már nagyon sovány válogatása
407 XXVII | hátrányáról az eklézsiájának, de már rajta maradt.~Azonban még
408 XXVII | elismerni. Egész proverbium lett már belőle: „Kinek kell Mike-Pércs,
409 XXVII | akkor velük jött. A Jancsié már akkor is ócska volt, azóta
410 XXVII | nélkül; rég gyakorlatban élt már ott a socialismus, egész
411 XXVII | erdős tájékába. Itt meg már éppen nem volt kedve a virágzó
412 XXVII | Öreg alkotmány volt biz az már; egyesegyedül élő lélek
413 XXVII | felé.~– Hát prédikált kend már valaha? – kérdezé félszájból,
414 XXVII | írásból fogja olvasni.~– Már most elmehet kend, odaát
415 XXVII | fogyasztott el belőle két levelet, már jött be hozzá a rektor a
416 XXVII | harmadikat beharangozták, már szépen fel is volt öltözve
417 XXVII | zsoltáréneklés után jött be, mikor már a légátus odafenn állt a
418 XXVII | szószékkel szemben volt. Mikor már eljutott a szónoklati remekmű
419 XXVII | értetté azt el. Végre mikor már a miatyánkhoz kezdett, a
420 XXVII | ollójával. Aha! Most értette már meg! A metszőkést kihirdetni!
421 XXVII | Sietett is vele. A végén járt már a miatyánknak, ahol annak
422 XXVII | metszőkés kihirdetése.~Ez már világi nagy hiba volt. Hisz
423 XXVII | esperességemhez tartoznak. Már tíz éve, hogy nem voltam
424 XXVII | Inkább pénzben játszunk.~Most már volt a legátusnak pénze,
425 XXVII | gondoskodott.~A jó fél órai út most már egészen arra lett szentelve,
426 XXVII | legátus uram! Rég elhagyta azt már! Amoda a szentképnél kellett
427 XXVII | aminek annyi helye volt már képzeletében. Mikor királykoronázáskor
428 XXVII | a hajdúhoz. – Hol járunk már?~– Már látszik a dombon
429 XXVII | hajdúhoz. – Hol járunk már?~– Már látszik a dombon a „Világlátó”
430 XXVII | nem vesszük, hogy onnan már megláthatni a nagy kálvinista
431 XXVII | Marczinka, hé! Szalonnázott kee már?~– Hogy a pokolba ne szalonnáztam
432 XXVII | sem moccant.~– No, most már „gyesznó”, mert meghótt! –
433 XXVII | Megálljunk csak! – mondá. – Ha már útitársat adunk a táltosnak,
434 XXVII | az ötlovas szekéren, ni. Már jól elkocogtak.~– Hát mért
435 XXVII | bámulva, mintha most akarná már teljesíteni a strázsáló
436 XXVII | kisasszonyruhából; mint ahogy már egy diák elszökött belőle.~
437 XXVII | ezalatt olyan közel érte már a szekeret, hogy a vágtató
438 XXVII | félvállról Tánczos uram.~– Már itt jön a pópa a sarkunkban.~– …
439 XXVII | a fontolva haladást. Itt már a hintó is csak lépést baktathatott
440 XXVII | Manó ezt arra vélte, hogy már őérte jönnek, nosza hirtelen
441 XXVIII | szegény nemesség közt”. Ez már többet ért.~Akkor aztán
442 XXVIII | talált volna. Mind a kettőnek már a születése előtti dolgainál
443 XXVIII | ígéretével.~A hatodik héten már nem volt a tűzhalmi kastély
444 XXVIII | termésnek az árát elköltötte már, gulyáikat, kondáikat minden
445 XXVIII | teremteni mindenáron. Ha már az ember egyszer benne van,
446 XXVIII | A váltótörvény meg volt már hozva, de istenfélő földbirtokos
447 XXVIII | nagyon megzavarták. Most már, azt tudva, hogy a papok
448 XXVIII | újrazsindelyeztetni.~Az utolsó napokban már általános volt a verekedés
449 XXVIII | távolabb vidékek kontingensei már éjszakára felgyűltek Tanusvárra,
450 XXVIII | jelöltjük protocollumába.~Ez már nagyon unalmas mulatság.~
451 XXVIII | valaki a menekülésüket, már jó messze jártak.~A bősz
452 XXVIII | bizony porrá törnék!~Estefelé már künn volt a városban a leszavazott
453 XXVIII | városba; de mire beértek, már akkor a Belizár házának
454 XXIX | sírták a Dunát! Ilyen sincs már!~Decebál csakugyan játszott
455 XXIX | históriáját minden ember ismerte már. Tudták, hogy ez a gyöngéje.
456 XXIX | akiről egész mondakör támadt már. Embert nem ölt, nem kegyetlenkedett,
457 XXIX | vagy hét esztendő múlt el már azóta, hogy nem hallottak
458 XXIX | császárostól együtt?~– Már bizony, édes fejedelem,
459 XXIX | mikor leányruhában járt. Már hat év óta ott tanul az
460 XXIX | Decebál érzé, hogy most már csakugyan minden szem őrajta
461 XXIX | elbúsultan.~Nem kellett már neki a „landsknecht” – elég
462 XXX | szokásuk az asszonyoknak (már ti. azoknak, akik varrni
463 XXX | rá az ember körülnézni, már jött az a biztosítási végrehajtás.
464 XXX | hátravetette a fejét.~– Azt már nem teszem! Hogy én magam
465 XXX | követtársától, stafétával. Ezzel már mégsem követte azt, amit
466 XXX | kigolyózzák a kaszinóból.~Ez meg már éppen kétségbeejtő állapot.~
467 XXX | mint a forró víz, amiben már nyakig ült benne.~Nem lehetett
468 XXX | egy levelet Pozsonyból. Már a pecsét címeréről ráismert,
469 XXX | nemes érzületével.~Most már őrült módra rohant a fiskálishoz.~–
470 XXX | nagylelkűségért.~Decebál most már nagyon vékonyra faragta
471 XXXI | hölgy~Több mint egy éve már, hogy a császárvárost izgalomban
472 XXXI | ebédelni.~Egy évnél több már, hogy mindenki adózik neki –
473 XXXI | nagykorúvá lesz. Úgy hiszem, már a jövő esztendeit költi.~
474 XXXI | egy regénybe.~– Fordíts már egy lapot – unalmaskodék
475 XXXI | hogy mondja hát meg, ha már keresztüllát a falon, deszkán,
476 XXXI | kezemben tartom. – Most már csakugyan fel voltam paprikázva.
477 XXXI | vetekedő arc olyan volt már, mint a piros rózsa.~Most
478 XXXI | L.”~Hogy azt a cédulkát már előre készen tartá Lizandra,
479 XXXII | gyakorolta tehetségeit. Tettél már talán ilyforma ajánlatot
480 XXXII | halántékom között eső domb már kopasz? Duplázzuk meg a
481 XXXII | hágott fölfelé az árkeletük. Már 80-nal álltak a parin fölül.
482 XXXIII | ismeretlen világod. – Én már jártam benne. S gyönyörrel
483 XXXIII | levelet az apámtól. Azt már megtudtam, hogy őt császári
484 XXXIV | Az édes otthon~Hét éve már, hogy az atyai háztól elszakadt
485 XXXIV | átvinni. Jósikának az Abafiját már egészen átolvasta.~Előre
486 XXXIV | valamennyien.~Mindenki tudta már, hogy megérkezik az elveszett
487 XXXIV | volt az. Csak ketten voltak már odabenn, a coadjutor curator,
488 XXXIV | nevezték „Géházi”-nak. Most már pap valahol, s nagyra vihette
489 XXXIV | találta az apját Manó.~Ha már az anyjánál kellemesen volt
490 XXXIV | titokban rákapott. Látott már az anyád?~– Már meg is házasított.~–
491 XXXIV | Látott már az anyád?~– Már meg is házasított.~– Itthon
492 XXXIV | A lemondásodat beadtad már?~– Azonnal, amint megtudtam,
493 XXXIV | visszautasítva: végre azt már csak nem engedte magától
494 XXXIV | ember magamagára sem ismer már, úgy megváltozott minden.
495 XXXIV | kaptam őket (tudja, mikor már híre járt, hogy a tensúrfi
496 XXXIV | Én Istenem, atyám! Hát már a Tanussy famíliának arra
497 XXXIV | Isten nyugtassa meg őket!) Már minek volt azokat kiásni! –
498 XXXIV | után adogáljuk el; nincs már se ciframénes, se szűzménes,
499 XXXIV | maradtak volna Pozsonyba, ha már német szóra kellett nekik
500 XXXIV | az álmát elrontani. Látom már, hogy nagyokat ásít. No,
1-500 | 501-624 |