Fezejet

 1 II   |          de nagy nála a praxis. Az apja is bíró volt. Nem is igen
 2 IV   |          Dabajkó uramnak híják. Az apja is, meg az öregapja is mind
 3 VII  |           bolondságban, de hogy az apja engedi ezt így történni,
 4 X    |      boszorkány felidézte eléje az apja lelkét. „Kusidkun!” rebegé
 5 XIV  |      futnak a hintóik felé.~Még az apja is fut!~Az a dalia, az a
 6 XVI  |         hallgatni kellett, hogy az apja micsoda képmutatással faggatja
 7 XXI  |            Te csak nevetsz! Mintha apja sem volnál. Pedig egyetlenegy
 8 XXI  |             hogy én is egyetlenegy apja vagyok neki. Hájszen nem
 9 XXI  |  benneteket szeretni. Kutyavér! Az apja is olyan, mint a fia. No,
10 XXIII|       Mikor aztán Adalbert gróf az apja örökébe lépett, s átvizsgálta
11 XXVI |    valamennyi gerundiumnak van egy apja, meg egy öregapja. A botok
12 XXVI |          meg egy öregapja. A botok apja a „kis bot”, a nagyapja
13 XXXIV|         értsen az alatt, hogy az ő apja most egyszerre olyan sokadmagával
14 XXXIV|      elégedett ragyogásbul, ami az apja arcát megdicsőíté a fenyítő
15 XXXIV|             amiket a gyermeknek az apja ellen vétett ön.~– Hallott
16 XXXV | sajnálkozással lehetett eltelve az apja iránt.~Decebál körülvezette
17 XLII |              kiáltással elfújja az apja életmécsének utolsó lángját,
18 XLIV |          emelve. S miután annak az apja (a rebellis) nagyon jó okokkal