Fezejet

  1 I      |                szenvedélyes kertész.~Ha aztán egy olyan boldogtalan vendéget
  2 I      |                 a spanyol légy. Egyszer aztán csak véget ért a süppedékes
  3 I      |           viskóért; nem válik meg tőle. Aztán megpróbáltam kibosszantani
  4 I      |                itt mind eleregeti, azok aztán keresztülfurkálják a gátakat,
  5 I      |             olyan rajtam, mint az átok. Aztán a fiam is nagy kamasz már,
  6 I      |           gyűlésen kidobják az ablakon. Aztán a fő veszedelme az egész
  7 I      |           kellene valahogy megnyerni, s aztán azzal megtöretni a másiknak
  8 I      |                 egymást egész a holdig. Aztán mind a kettőnek van a megfelelő
  9 I      |               hogy a földmívelő gentry, aztán a szekeres gazdák, meg a
 10 I      |                 mikor elszerette. Akkor aztán elválasztotta a férjétől.~–
 11 I      |              titkos tanácsosai. – Hanem aztán van neki annyi természetes
 12 I      |               egyszer megpuhítottak, az aztán lágy marad; nincsen sem
 13 I      |                 rossz gondolat.~– Akkor aztán úgy tesz az ember a kelepcébe
 14 I      |                 verik, éheztetik; akkor aztán előjön a jó ember, ételt
 15 I      |             embert. Ha az megvan, akkor aztán megragadni vagy a ludast,
 16 I      |               közbe Adalbert gróf.~– Ez aztán kellemetlen processzust
 17 I      |                is.~– Nagyon jó!~– Akkor aztán az elkeserített emberhez
 18 I      |                  Hahaha!~– Aminél fogva aztán lépésről lépésre odavezetjük,
 19 I      |             tulajdonságait, míg egyszer aztán szerencsésen megfordítjuk,
 20 I      |       excellenciád körében tölthetek.~– Aztán kérem, ne tessék elfelejtkezni
 21 II     |             veszendőnek szánva. No, meg aztán az a híres herceg, aki egy
 22 II     |             Geduld bringt Rosen.”~Amint aztán a túlsó hídon is átcammog
 23 II     |                le a sík mezőre, s akkor aztán „se kocsi, se ló, se ostor
 24 II     |             tisztelet.~Ebben a régióban aztán már nem uralkodik a sár,
 25 II     |                az árokba, ott maradtak; aztán rohant bomlottul a túlsó
 26 II     |                 orcájáról a legyeket, s aztán kantárszáron vezessen ki-ki
 27 II     |              Adalbert gróf.~A hangjáról aztán ráismer a szembenálló, s
 28 II     |               Sisera hadai utolérik.~Ez aztán szerencsésen sikerült is
 29 II     |         Legszélről egy sor cigányputri, aztán következik egy utca szalmafödelű
 30 II     |            vendéglő a „Régi Naphoz”(!!) Aztán van két nagy templom, az
 31 II     |               téren a lovassvadronyt, s aztán felizen a városházába a
 32 II     |                 bíró a fejét vakarva.~– Aztán tegyen intézkedést, hogy
 33 II     |           megfizset ezs azs úr!~Egyszer aztán kijött a kapun az egyik
 34 II     |                 a lába ikrájába, amitől aztán a cigány még jobban tudott
 35 III    |                 ládikó hideg sültekkel, aztán a jól ellátott pincetok;
 36 III    |              igen nagy, egy igen kicsi, aztán meg egy repedt.~Egyszer
 37 III    |             sarkantyús csizmában. Hanem aztán a karjai leérnek térdig.
 38 III    |                meg az ablakot is.~Ekkor aztán meg volt nyugtatva az illustrissimus. –
 39 III    |              ablakon.~– No, de most meg aztán olyan meleg lesz idebenn –
 40 III    |            Tetszett ezt hallani megint?~Aztán jött egy harmadik, meg egy
 41 III    |           akarnak kendtek odalenn!~Erre aztán a legkellemesebb csalódást
 42 III    |     szétriasszam a rebellis népet.~Most aztán egyszerre megjött az étvágya
 43 IV     |      compossessoratusnak a birtoka, ami aztán egyszerre érthetővé teszi,
 44 IV     |         elharapta a nyelvét, az másszor aztán vigyáz magára.~Van ott vendégszoba
 45 IV     |             istállóiban, ez a fő dolog. Aztán meg a két rengeteg nagy
 46 IV     |          lovának frissen abrakot! Mikor aztán látja, hogy rá sem hederítenek,
 47 IV     |              benne?~– Tudom, kártyák.~– Aztán ha kérnek, ebbül adjon.~–
 48 IV     |               mondáshoz kezd magában:~– Aztán a Zöld Marcit, azt felakasztják… –
 49 IV     |               uram! Nem hallotta. Akkor aztán a tenyerével egy jót húzott
 50 IV     |              van ni: ez az óra megállt, aztán pedig meg kell tudnom, hogy
 51 IV     |              rivallt rá mérgesen.~Hanem aztán mégiscsak kivette a kezéből
 52 IV     |           órámhoz.~– Köszönöm szépen.~– Aztán majd kilenc órakor küldjön
 53 IV     |           Itteneg korela vagyon!”~Amint aztán jött valaki, meglátta azt
 54 IV     |                 csinálni az órát.~– Hát aztán nem csinálta meg?~– De igen.
 55 IV     |             mikor a fertály következik, aztán a kalapács nem mozdul. Pedig
 56 IV     |                a nyakára kell hurkolni, aztán amint az óra serkentője
 57 V      |                arc simára borotválva, s aztán az egész bezománcozva azzal
 58 V      |               még Dabajkó urammal is, s aztán, rézfokosát ledobva a hosszú
 59 V      |                 ezüst tokú éteszközzel, aztán az egész viselete az az
 60 V      |            kályha előtt telepedik le, s aztán mikor az egyik banda elhagyja,
 61 V      |                fordított öklét.~Decebál aztán a saját öklével olyat sújt
 62 V      |              erővel.~– No, még egyszer!~Aztán harmadszor is.~Ez az ő szokott
 63 V      |                No, hát mázsát?~Előhozza aztán Dabajkó a mázsálót, s azt
 64 V      |             dézsából fognak inni.~Mikor aztán meg voltak töltve a dézsák,
 65 V      |                kenyérmezei diadal után.~Aztán: „Igyál pajtás, jó a szállás!”~
 66 V      |       összekoccintották a poharaikat, s aztán odacsapták a falhoz, hogy
 67 V      |           Eleinte csak a falhoz, később aztán minden kiivott pohár az
 68 V      |               megint csak összeröffent.~Aztán százat lehet egyre tenni,
 69 V      |              hogy nőül vegye.~Ekkor meg aztán a darukon van a röhögés
 70 V      |           odaszegezte az asztalhoz. Így aztán nem lehet paklizni. Minden
 71 V      |             teszek.~– … nabáty…~Egyszer aztán Belizár egy feldűlt székben
 72 V      |                 krucifikszust a kezébe! Aztán énekeljétek el fölötte a „
 73 V      |                 ám a tizenkettőt.~– Hát aztán? Mi lesz belőle! Csak nincs
 74 V      |                  tömlöcbe csukat, akkor aztán a vendégfogadóm is akár
 75 VI     |          karjánál fogva cepelt Belizár, aztán egy nagy csapat jól bevásárolt
 76 VI     |               is akkor valamire?)~Ekkor aztán mit volt mit tenni? Neki
 77 VI     |                 verték odalenn.~Egyszer aztán felnyílik a kapun levő kis
 78 VI     |             kiabált mordiót.~Hanem arra aztán a nemes frekvencia is kereket
 79 VI     |               feltuszkolták Decebált, s aztán elhajtattak nagy sebesen
 80 VII    |     körülnyalogat. No, nézz rám szépen, aztán csókolj meg.~A gyermek azért
 81 VII    |               az anyjának.~Sára asszony aztán hirtelen a feje körül kerítette
 82 VII    |               úgy tűzte meg.~– Hát csak aztán nagy dáridót csaptak, ugye?
 83 VII    |               sétálni az ánglia-kertbe. Aztán játsszál vele. De a tóhoz
 84 VII    |                összekösd a dereka körül Aztán, amíg a fú harmatos, az
 85 VII    |                kapott csókok nyomait, s aztán vásott kedvűen, durcásan
 86 VII    |             orrával érte a földet, amin aztán Emma igen jót kacagott.~
 87 VII    |            könnyű feltárni a redőnyt, s aztán az üvegtelen ablakon be
 88 VII    |                 megint becsukják.~Amint aztán egyedül vannak a nagy gömbölyű
 89 VII    |                bolondulj! Legyen eszed.~Aztán ő is visszaüt egyszer-egyszer
 90 VII    |                  Emmánuel pajtás.~Akkor aztán feleresztették.~Eszerint
 91 VII    |               Ebből az üregből szedeget aztán holmikat elő a Jancsi, amik
 92 VII    |             Hübner, a Hármas Kis Tükör, aztán egy diák grammatika, meg
 93 VII    |            gyakorolhatta magát, s mikor aztán ismét elrejtettek mindent,
 94 VIII   |          erőszakkal a szép száját.~Erre aztán meg kellett nyílni annak
 95 IX     |            percre felderült az arca, de aztán megint csak ráncbaszedte
 96 IX     |                fel a vacsorátul.)~Ezzel aztán csak ketten maradtak.~Bakala
 97 IX     |              nótáját egész harmóniával. Aztán a bűne odahozta azt a bolond
 98 IX     |                 suhogóval. Akkor maradt aztán a kezében ez a furcsaság.
 99 IX     |           tükrének. Ugyan nézzen oda, s aztán ítélje meg, lehet-e valakinek,
100 IX     |              valami ötezer arany.~– Hát aztán?~– Ne kérdjen se jobbra,
101 IX     |              balra, vasárolja el!~– Hát aztán, ha Decebál keresi?~– De
102 IX     |          dőzsöltünk velök reggelig. Így aztán, ha inkvizícióra kerül a
103 IX     |       fortepiano, Szárah nagysám.~– Hát aztán ki játszanék rajta?~– Gondolom,
104 IX     |            Vajjal jó a lencse.” Egyszer aztán szegény anyám meghalálozott,
105 IX     |              házat. Porrá égtünk. Akkor aztán az apám átköltözött a legöregebb
106 IX     |            Király Samut végül. Emellett aztán a koplalásban is volt módom.
107 IX     |             végszámra selymet, kamukát, aztán aranyfüggőt, kösöntyűt,
108 IX     |                 az eszemben. Megmondtam aztán neki világosan, hogy „lelkem
109 IX     |                 hinné.~– No, lássa. Hát aztán nem telt bele egy esztendő,
110 IX     |            megmarad csendes embernek, s aztán hosszú életet él. Hát bizony
111 IX     |                 bátorságnak neveznek, s aztán, hogy meg ne terhelje a
112 IX     |             akár zsidó, akár szittya.~– Aztán hogy vetik sorba ezeket
113 IX     |                 amíg megházasodtak. Így aztán nem vihették el őket katonának.
114 IX     |           rangbeli kisasszonyt, s akkor aztán megmondhatja, hogy ő a „
115 IX     |          egyszer megházasítottam, akkor aztán tudom, hogy nem kívánkozik
116 IX     |                  hogy Bécsbe utazzék, s aztán megrendeljen egyet-mást.
117 IX     |          megrendeljen egyet-mást. Hanem aztán rá ne szedjen ám a számadással.~–
118 X      |           olyanformárul volt szó.~Ebből aztán nagy tanakodás lett; ami
119 X      |                 vagyok skrupulózus.~Itt aztán menés közben eszébe jutott
120 X      |             Nagyon kellemesen lepte meg aztán, mikor az étkezőbe benyitva,
121 XI     |                Egymásnak az állításaira aztán mind a ketten azt állítják,
122 XI     |                 is lehet nézni. Azokról aztán (szittya-alphabet szerint)
123 XI     |                 míg végre kiüt a sor, s aztán egyenkint betűt betű után
124 XI     |           milyen szépen sikerült.~Ennek aztán Sára asszony rendkívül nagyon
125 XI     |          írásból papiros csókát csinál, aztán elfog egy nagy dongót, annak
126 XI     |                elereszti az asztalon, s aztán lesi, hogy sétál fel a vaksi
127 XI     |             orrát a bajusza bozótjában, aztán nagyon megcsóválva a fejét,
128 XII    |                  A gyűlés megkezdésekor aztán az első alispán erélyes
129 XII    |         katonaságot el nem küldi.~Mikor aztán ez ki lesz víva, s a főispáni
130 XII    |              hevében beletenyereljen, s aztán inte a kalpagjával a szíves
131 XII    |         Adalbert a tens vármegyét, hogy aztán egy mellékes dologban annál
132 XIII   |           nemhogy megszólítaná.~Egyszer aztán kezdett az inzsellér állandó
133 XIII   |            parasztsihedereknél.~Egyszer aztán, mikor az inzsellér éppen
134 XIII   |           férfiú nem vette észre. Akkor aztán odaállt az astrolabiumja
135 XIII   |                a mérnök mogorván.~– Hát aztán mit néz maga olyan nagyon?~–
136 XIII   |                 fel az egész vidéket.~– Aztán minek mérik fel?~– Az „arányúsítás”
137 XIII   |              külön a jobbágyokét.~– Hát aztán hogy történik meg az a földmérés?~
138 XIII   |          oldalát megmérjük a lánccal, s aztán ebből, meg a háromszög két
139 XIII   |               oldalnak a hosszúságát, s aztán az egész területnek a síktartalmát
140 XIII   |                  Mókázik ez most ővele?~Aztán fogta a plajbászt, elkezdett
141 XIII   |             fejemből – mondá az Emma, s aztán trallázva odább szaladt,
142 XIII   |           Hallja maga, Móric bácsi; hát aztán a parasztok is osztoznak
143 XIII   |                 Nem félünk ám senkitől. Aztán a császárnak sem adunk katonát;
144 XIII   |              tovább tapogatózott.~– Hát aztán mi nemesemberek éppen semmit
145 XIII   |                tomboljon mérgében.~Emma aztán egyszerre alácsappant a
146 XIII   |                ezekből a leányruhákból, aztán arra jutna, hogy beleszóljon
147 XIII   |          szemébe nézett a kérdezőnek, s aztán férfibüszkeséggel egyenesedett
148 XIII   |                 Emma kisasszonyunkat, s aztán meg a zsebkendőjével törli
149 XIV    |                azok is maradnak mindig. Aztán egy tarkára festett mérnöki
150 XIV    |                hajtva, akkor következik aztán a sor Belizár uradalmára,
151 XIV    |                  móres, markó füles”1 – aztán meg „itipiti koppensus!”2
152 XIV    |               no, tessék elolvasni azt! Aztán egyik sem tudja elolvasni.
153 XIV    |            tanítványnak kérdés alakban, aztán a másik felénél a szavakat,
154 XIV    |         parasztlakodalomba. – Ekkor meg aztán a mentség volt igen jó ok
155 XIV    |                legutoljára maradt.~Mire aztán ők is kiértek a mezőre,
156 XIV    |       eleresztettek egy szarvasgímet, s aztán amerre az szaladt, annak
157 XIV    |                volt Horkázi úr, hát még aztán milyenné lett, mikor a pincetokra
158 XIV    |                  Rövid pillanatok múlva aztán látott valamit az Emmácska,
159 XIV    |                sömlyéken meg az éren, s aztán szerencsésen átjutva a rubikonon,
160 XIV    |          Fegyvert ne használjatok.~Azok aztán hárman harmincháromfelé
161 XIV    |           rántja félig a hüvelyéből, de aztán megint csak visszataszítja,
162 XIV    |                meg a lobogó palástjától aztán megijedt a két kis tatár
163 XIV    |               zsivajjal a sátort. Mikor aztán meglátták, hogy nincs ott
164 XIV    |              kacsingatni.~Hanem ezalatt aztán megérkezett a derékhad.
165 XIV    |                térképes asztalra.~– Hát aztán olyan kemény fejed van neked,
166 XIV    |                van neked, Latyakos? Hát aztán olyan erős gyomrod van neked,
167 XIV    |              egymáshoz egy okos szót.~S aztán elkezdett beszélni a felháborodott
168 XIV    |            szívét! – És bizony betörte. Aztán végül még azzal sem érte
169 XIV    |          hátulsó hallgatóság.)~– … erre aztán az asszonyok egy kicsit
170 XV     |            tréfálózék az úrhölgy.~Hanem aztán nagyhamar felvilágosítá
171 XV     |            tekinte alá a vidékre. Akkor aztán saját szemeivel láthatta,
172 XV     |          azonban csakhamar a szégyen és aztán a düh váltotta fel a zsigereiben.
173 XV     |                 Decebál maga ugrott fel aztán a helyébe.~– Hiszen én magam
174 XV     |                 nagy sírásával.~Egyszer aztán a nagy zűrzavar, lárma,
175 XV     |             tekintetes asszonyom!~Ezért aztán örömében Sára asszony jót
176 XV     |                veszedelem.~Erre a hírre aztán előjött a hátulsó szobákból
177 XV     |        megértsék a dolgot. Ebből támadt aztán a félreértés, ami sajnos
178 XV     |               támadt zűrzavart, amelyet aztán csak nekünk sikerült bölcs
179 XV     |     rábeszéléssel elcsillapítani.~Ekkor aztán méregbe jött az alispán.
180 XV     |                jámbor pandúrkáplár most aztán törhette a fejét az urak
181 XV     |            pinceablakon keresztül.~Erre aztán rázúgott az egész coetus!~–
182 XV     |             magát a „Jordán” vizében, s aztán sietett ki-ki a hintaját,
183 XV     |                  szekerét felkeresni.~– Aztán az Emmácskámat ott ne felejtse
184 XV     |             Spectabilis – monda Peti –, aztán azt az egy aranyat nem hagyom
185 XV     |           tették a véráldozatnál.~Mikor aztán már a jegyzőkönyvek alá
186 XV     |           odafeküdt a határdombra.~Most aztán Emma, hogy nem szabadulhatott
187 XV     |              kiáltá oda a pajtásának:~– Aztán, Jancsi, ne sírj!~– Úgysem
188 XV     |               határdombrul.~Hanem ezzel aztán az Emmácska kisasszonyságának
189 XV     |                 ettől az ütéstől.~Azzal aztán odafutott a Jancsihoz az
190 XV     |            titkolt igazságot.)~Ilyenkor aztán a táltosok cikóriája, mikor
191 XV     |                kegyes mentorát, s akkor aztán felülhet a hét hatalmas
192 XV     |                 érkezni, az ozsonnához, aztán majd itt maradnak vacsorára
193 XV     |               elkezdtek tapsolni. Amint aztán e nagy tetszésnyilvánításra
194 XV     |             maga is azt a nehéz táblát.~Aztán fogta a krétát, s bátor,
195 XV     |              kanyarított a név körül, s aztán széttekintett büszkén, dacosan
196 XVI    |                 valami bolondsága, amit aztán ki-ki arra használt, hogy
197 XVI    |             világot fogják meghódítani. Aztán elég is volt nekik hét falu
198 XVI    |           urainak fejéhez röpült.~Akkor aztán egy bölcs, igazságos ember
199 XVI    |                 ne értette volna-e meg?~Aztán milyen nagy hatalma van
200 XVI    |         perpatvart – egy cirkalommal.~S aztán mikor minden embernek a
201 XVI    |               meggyalázó kínzásnak!~Hát aztán mit csináltak?~Ettek, ittak,
202 XVI    |               megtorlást érdemel! S még aztán azt is megkérdezte tőle,
203 XVI    |                 nénőnek, Dorkó nénő meg aztán rendes módon az ő Emmácskájának.~
204 XVI    |              tudományra. Most már nekem aztán ennél a háznál nincs több
205 XVI    |                meg a mai dicső napra, s aztán felszentelték rajtam. Nem!
206 XVI    |             enged szóhoz jutni, s mikor aztán nagy délután rákerül a sor
207 XVI    |        mindennap; meg egy „pikó” hozzá. Aztán az a boldogabb, aki valami
208 XVI    |            felkapunk két gerundiumot, s aztán majd meglássuk, hogy nem
209 XVII   |                 tanúsít.~Igazság! – Még aztán a grófné is itt van a pontaligeti
210 XVII   |               te lőttél életedben.~Ezen aztán megint nevetett a vadásztársaság.~–
211 XVII   |                lenyelegette őket.~Ezért aztán felhúzta az orrát a Nagy
212 XVII   |           beleun és abbahagyja, s akkor aztán kezd mást. Szeretne hegedűvirtuóz
213 XVII   |               jött ki a szemináriumból. Aztán rossz társaságba keveredik,
214 XVII   |              Megsúgta a kisujjam.~Ekkor aztán okosan akarta vinni a dolgát
215 XVIII  |               Symptoma somnambulismi!~– Aztán mentem az éneklő hang után.
216 XVIII  |             süppedékes bozótba. Egyszer aztán elhallgatott; rákezdtek
217 XVIII  |              mephiticus helyen.~– Attul aztán a lábamba szállt a bátorságom,
218 XVIII  |              Ismerjük. Tovább.~– Másnap aztán alig vártam, hogy a tanítómtul
219 XVIII  |               éjjel otthagyott csapába, aztán azon ráakadtam a Styx szigetére,
220 XVIII  |           mindig keservesen sivalkodik, aztán mikor visszajön a remetegrotta
221 XVIII  |                maga van a gyerekkel. Én aztán jól láttam, hogy a köténye
222 XVIII  |              tiszttartói trónörököst, s aztán elkezdett előttem reszketni: „
223 XVIII  |            békává változtatja. Én ekkor aztán a leányt megnyugtattam.~–
224 XVIII  |         bizonyozott Don Juan.~– Ezalatt aztán én egészen biztossággal
225 XVIII  |                 fuvolaszót hallotta. Én aztán elcsendesültem, s úgy tettem,
226 XVIII  |                 folyt alá, kibontani, s aztán éjszakára egy tekercsbe
227 XVIII  |                tanultál volna.~– No! És aztán ezt a levelet elküldted
228 XVIII  |              szólt az egyik bátya.~– És aztán ezzel a szíves vadgesztenyével
229 XVIII  |                 gesztenyét, megnézte, s aztán belehajította a tóba. Így
230 XVIII  |                    Engedd csak! Egyszer aztán azt az én szerelmes levelemet,
231 XVIII  |             rajta, azt lebontja róla, s aztán a holdvilág felé fordítva,
232 XVIII  |               Styx-szigeti házat, akkor aztán a vadleány sikoltozásaira
233 XVIII  |              vitézi bátorságát, s akkor aztán a megszabadított ártatlanságtól
234 XVIII  |           küldjek érte három macskát, s aztán azoktól vegyem el. Hiszen
235 XVIII  |              volna a pisztolynak. Akkor aztán elmondanám neki, hogy mennyire
236 XVIII  |         mellképét apró darabokra. Akkor aztán elővenném azt a másik arcképet,
237 XVIII  |               expedícióhoz. A te dolgod aztán felfedezni az újvilágot.~–
238 XVIII  |                 akkor jön fel a hold.~– Aztán ma este dupla késheggyel
239 XIX    |           mutogatott a háta mögé, amire aztán Sára asszony félmezítláb
240 XIX    |             kutyát, mert eljön utánam.” Aztán látta a fiút elbandukolni
241 XIX    |                az őt meg akarja ölni. Ő aztán még sokáig utána nézett
242 XIX    |       vándordiákkal dévánkodni kezdtek, aztán hogy észrevették, milyen
243 XIX    |               hírét sem hallotta.~Onnan aztán elutasították tovább, hogy
244 XIX    |            tudja. No, csak fiskárus ne!~Aztán eresztené alunni.~– Hohó! –
245 XIX    |               azt, és magánál tartotta. Aztán oda sem hallgatott, hogy
246 XIX    |              Hát ez ütőfa? – kérdezé, s aztán leemelve a válláról a fűzfahusángot,
247 XIX    |      kukoricaszár”, mondá gúnyolódva, s aztán (ahogy ezt a Jancsitól tanulta),
248 XIX    |                útitársra akadt; egyszer aztán megszólítá:~– Nem nehéz
249 XIX    |              tolvajnak néz engem?~Mikor aztán a nő látta, hogy a könny
250 XIX    |                  s utánanézett; egyszer aztán visszakiáltotta:~– Hej,
251 XIX    |                 te fiú! Gyere vissza.~– Aztán?~– Se kérsz, se köszönsz
252 XIX    |              visszatért hozzá.~– De hát aztán nem félsz te éntőlem? –
253 XIX    |                 csípett neki a karjába, aztán odább ugrott dévajul nevetve.~–
254 XIX    |                 olyannak varrták.~– Hát aztán a többi ingeid is mind ilyen
255 XIX    |              karikákba fűzött száját, s aztán kirakva belőle a nagy asztalra
256 XIX    |                 szívesen fogadták. Erre aztán még több bátorságot vett
257 XIX    |          fülénél fogva ráakasztották, s aztán iramodtak végig a tavat
258 XIX    |           beleakadt a ruhámba!” – Akkor aztán Manónak ki kellett őt szabadítani
259 XIX    |                nem szökhetett el. Attól aztán olyanforma lett a leány,
260 XIX    |               oltalmazva átöleli.~Mikor aztán felismerték, hogy nem medve,
261 XIX    |              eltaszítá őt magátul.~– De aztán megint elereszteném.~– No,
262 XIX    |                drágább billikoma ennél!~Aztán még egyszer, meg még egyszer!
263 XIX    |               múltból valaha jövendő? S aztán kártyát vetnek rá: vajon
264 XIX    |           igazán? Hát akkor megnyugszol aztán? – No, hát ülj ide mellém, „
265 XIX    |                 rántott leveshez.~Akkor aztán nevettek mind a hárman.~
266 XIX    |               tenném.~– Azért mondom. – Aztán nekem az ablakon be ne kukucskálj.
267 XIX    |  nénémasszonynak, s jó éjszakát kívánt, aztán kiment a veranda alá; ott
268 XIX    |            nyílás, hogy beláthasson.~És aztán lát valamit, amit nem tud
269 XIX    |                Mi ez? – Bűvészet!~Ettől aztán mégis lúdbőrt kapott a teste
270 XIX    |              mindennel elkészült.~Akkor aztán nem volt mit tennie, nem
271 XIX    |           madarai a napnak.~A holdsugár aztán odavetette a tekintetét
272 XIX    |              azt a rozzant hárságyat, s aztán durcásan veti magát féloldalt,
273 XIX    |                Most már csúnya vagy!”~S aztán megint csak a holdvilágot
274 XIX    |                 csónakba ez száll be, s aztán kezébe véve a kétlapátú
275 XIX    |              fogva egy rőzsecölöphöz, s aztán lappangó léptekkel settenkedik
276 XX     |     habuckolását meghallotta a tóban, s aztán látta, hogy úszik az egész
277 XX     |              egy új életpályához! Akkor aztán mindjárt mehetne – nem Debrecenbe
278 XX     |                  kinyitva az ablakot, s aztán kidűlt rajta, könyökére
279 XX     |                ide az ablak párkányára, aztán majd elmondok neked valamit.~
280 XX     |            fellármázod a mamát, s akkor aztán majd hazudhatunk ketten
281 XX     |                nem tudok aludni tőle.~– Aztán mi szokott neked eszedbe
282 XX     |          embereket mind elbolondítja, s aztán befogni őket, mint a lovakat,
283 XX     |                 és hajtani ostorral, és aztán nevetni rajtok!~A két gyermek
284 XX     |           nevetni rajtok!~A két gyermek aztán elbeszélt reggelig egymással
285 XX     |             szebb álmokat láttak így, s aztán a minden álmok vége az volt,
286 XX     |                 bújósdit játszunk. Majd aztán megtalállak, ha kész lesz
287 XX     |                Magam is azt hiszem. Hát aztán nagy az a folt?~– Bizony
288 XX     |          valakit mást üldözzenek.~– Hát aztán mit csinálsz, hogy ne tegyék?~–
289 XX     |              quam fuit ad necem!”~Hanem aztán amint megtörülte a szemeit
290 XX     |                Mondjad, hogy én küldöm. Aztán majd visszajössz ide.~–
291 XX     |         ijeszteni. Haragba jön szegény! Aztán mit tehet az ilyen nyomorult
292 XX     |               jön, futni akar, ölni! És aztán összeroskad. Az olyan, mint
293 XX     |                zokogás vette elő; mikor aztán jól kisírta magát akkor
294 XX     |               örömkitörésből.~– Mármost aztán mondd el, hogy jutottál
295 XX     |                 Azt ő maga végzi. Hanem aztán olyan ügyetlenül bánt a
296 XX     |              tisztát venni magadra!~Még aztán a nyakravalóját is felkötötte
297 XX     |                 látta előkerülni. Hanem aztán, hogy meglátta őt tiszta
298 XX     |                    kis botos”, tűzoltó, aztán eljárok ünnepeken a légációkba,
299 XX     |              ingyen felvesznek, s onnan aztán mint kész ember kerülsz
300 XX     |             Öleljétek meg egymást.~Erre aztán egyszerre megváltozott a
301 XX     |             akarok veled birkózni.~Most aztán egészen helyre volt állítva
302 XX     |              beküldte vele a szobájába, aztán maga is odaült a családi
303 XX     |           istállók felé nyíló ajtóig, s aztán megmagyarázta neki, hogy
304 XXI    |                 Tánczos Márton uramhoz. Aztán ott maradsz nála szolgálatban.~–
305 XXI    |              megtudod, hogy merre menj. Aztán arra a fiúra úgy vigyázz
306 XXI    |            látjuk egymást.~Erre a szóra aztán az a két nagy szem egyszerre
307 XXI    |           Emmácskájára ráismerni. Arról aztán Holofernes uram megint nem
308 XXI    |              tizednapra az eltűnés után aztán véget vetett a kétségbeesésnek
309 XXI    |                s nem lehet rá vadászni. Aztán már az egész vadásztársaság
310 XXI    |           jobban kacagott.~Sára asszony aztán, mikor látta, hogy a fenyegetésének
311 XXI    |         vadászatra meginvitált. Azokkal aztán félrevonult a pipatoriumba.
312 XXI    |           háziasszonynak kezet csókolt, aztán sorba „prenzált” az urakkal,
313 XXI    |                  Ez nem is sok.~Efelett aztán élénk disputa támadt, hogy
314 XXI    |                 Adott is Bakala Petinek aztán egy olyan hatalmas pofont,
315 XXI    |                 is beléegyezett.~Többet aztán szó sem volt sem az örmény
316 XXI    |               eshetőségre jó tanáccsal.~Aztán végre is, magával viszi
317 XXI    |          esztendőre a komáromi várba, s aztán saját magát is odacsukatja
318 XXI    |            minden ember ne beszéljen, s aztán mindenféle conjecturákat
319 XXI    |             másik meg az enyémre. Akkor aztán tudom, hogy megbecsül.~Most
320 XXI    |      hallgatózzanak, szemfüleskedjenek, aztán ha valamit elleshettek,
321 XXI    |                 tépte le emlékül; hanem aztán a „spicli” felvilágosított
322 XXI    |              egyszerre elájulok. Hát ez aztán csak elég lesz arra, hogy
323 XXI    |                 kellemetes dolog. Mikor aztán a „vad elefántot” így megkínozták
324 XXI    |                 Sára asszonynak, aki őt aztán kikísérte az ajtóig.~– Igazán
325 XXII   |                 magát ebédre. A levelet aztán zsebre dugták.~Nagy férfitársaság
326 XXII   |               mondd meg neki reggel.” – Aztán jött egy negyed múlva a
327 XXII   |            belőle, ha nem megyek?~Akkor aztán lement az udvarra veszekedni
328 XXII   |          csakhogy a füstje nem látszik. Aztán nem kell kímélni a lovat.~
329 XXII   |               nem kell kímélni a lovat.~Aztán befogatott a hintajába,
330 XXII   |             parancsszóra Bécsbe menjen. Aztán Ponthay Adalbert is éppen
331 XXII   |               bundának, csutorának, meg aztán egy nagy rengeteg almáriom,
332 XXII   |                börtönök gondviselője.~– Aztán az ajtót be kell rám zárni.
333 XXII   |                  be akarok zárva lenni. Aztán akarom hallani, hogy a strázsa
334 XXII   |             este azt fogja elimádkozni.~Aztán körülnézett a szobában,
335 XXII   |             mire képes.~A fekete kenyér aztán egészen új életpályát tárt
336 XXII   |               leszek. Eredj dolgodra, s aztán akkor lássalak, amikor a
337 XXII   |            Nekem tetszik rabnak lennem. Aztán azt is megmondom előre,
338 XXII   |                tigris a prédáját. Hanem aztán éppen úgy járt vele, mint
339 XXII   |            personalis expeditoránál, ha aztán szerencsésen átesett a censurán,
340 XXII   |          esztendeig maradt jurátus. Így aztán volt, aki ott rekedt, ott
341 XXII   |                kérdezte a vén sastól:~– Aztán hol lesz az a fiakerbál?
342 XXIII  |           hegyoldalakba hanyatlik át, s aztán ellapul végtelen síksággá,
343 XXIII  |                látott. Így történhetett aztán meg, hogy a bírói osztoztatásnál
344 XXIII  |                a Tanussyaké lett.~Mikor aztán Adalbert gróf az apja örökébe
345 XXIII  |               csak azért is megtagadja. Aztán, ha az osztályújítás a Ponthay
346 XXIII  |            főuraké és a papoké; a másik aztán a mienk.~Decebál még nem
347 XXIII  |            kitelik konyhából, pincéből! Aztán én nem szoktam ahhoz, hogy
348 XXIII  |               odafenn a cuculloriumban, aztán, ha úgy tetszik, kivilágos
349 XXIII  |            barátjával, a főfiskussal. – Aztán te is eljöjj! Mindennap
350 XXIII  |                így kedveskedik – nekem?~Aztán eljött az ebéd ideje. Kompareált
351 XXIII  |               szakadt az ebédnek. Akkor aztán felcihelődtek a vendégek,
352 XXIII  |                mindenféle fehérneműt, s aztán rakosgatja befelé az almáriom
353 XXIII  |                 két szép kezet.~– Akkor aztán mit volt mit tennem. Csak
354 XXIII  |               azért jöttek ide. Engemet aztán behoztak ide a vármegyeházára,
355 XXIII  |           hazudtam el semmit. Ma délben aztán kihirdették a szentenciámat.
356 XXIII  |          szerelmünkben boldogok. Honnan aztán kirepülni soha többé nem
357 XXIII  |               kilumpolhatná magát, hogy aztán visszatérett újdonságnak
358 XXIII  |              magában Tanussy Decebál.~S aztán a boldogságnak van árnyéka
359 XXIII  |                előtt kiejteni:~– No, de aztán mármost, ha azt nyilvánvalóvá
360 XXIII  |             benne a tolvajságban.~Ettől aztán Sára asszonynak volt nagy
361 XXIII  |            állhattok egymással szemben. Aztán miért? Egy pár marék nyomorúságos
362 XXIII  |            meleg hangon adott replikára aztán megint Decebál keblében
363 XXIII  |                 a drága madárért!~Ebből aztán egy kis családi csetepaté
364 XXIII  |         elpipált két font dohányt. Este aztán mégiscsak neki kellett kibékíteni
365 XXIII  |                a gyöngytyúkra sandalít; aztán egyet köszörült a torkán,
366 XXIII  |            aláírta az egyezséget.~Mikor aztán a főfiskus ezt eltette az
367 XXIV   |          mestergerenda, s ezekre vannak aztán végigrakva a tetőzetet képező
368 XXIV   |                 jön a svalizsérekkel, s aztán Decebál nem teszi meg azt,
369 XXIV   |                kiisznak az eskütevők, s aztán a palackot összetörik.~–
370 XXIV   |                nevezetes leletet, akkor aztán az összeírást felküldenők
371 XXIV   |      hitelesítem én ezt.~Ezért a szóért aztán kicsiny híja, hogy meg nem
372 XXIV   |             mondhatja hazugságnak!~Erre aztán a calculusok embere a következő
373 XXIV   |               ártom belé magamat.~Ezért aztán kidobták a szárnyékbul!~
374 XXV    |        vándorolt a kézirattárba. – Hogy aztán később miért nem lett mégis
375 XXV    |               ennek azok szorítottak is aztán helyet egy-egy szaklap belső
376 XXV    |          Indiákon járt már.~Ettől fogva aztán nem kellett Mántay Móric
377 XXV    |        kincseket.~Ponthay Adalbert gróf aztán megtolmácsolá Decebálnak,
378 XXV    |            érdekeit képviselem.~Decebál aztán fogta magát, megmagyarázta
379 XXV    |        meghatalmazottjának, ami szerint aztán Tanussy Decebál „csak” százezer
380 XXV    |                 félrekotródott. Decebál aztán, mint aki azokat, akikre
381 XXV    |               hogy miről van szó. Akkor aztán mindjárt rátérhettek magára
382 XXV    |                osztogatni!~Sára asszony aztán ott marasztá a kedves vendéget
383 XXV    |                 te medvédbé.~– Jó lesz. Aztán én meg veled járok sorra
384 XXV    |                 idő szerint járt.~Mikor aztán mind a négyen együtt voltak,
385 XXV    |                végelintézésre.~Erre már aztán egy kis finom mosoly vonult
386 XXV    |          kilencszáz-mester vagyok.~Ezen aztán szabad volt mind a három
387 XXV    |            hazament Pontaligetre.~Mikor aztán Decebál hazakerült, az első
388 XXVI   |                 Zuboki úr.~Ez az „édes” aztán a megszólítási cím, rangfokozat
389 XXVI   |                Tanussy Manó. Énnek volt aztán hangja! Megütötte a magas
390 XXVI   |               válogatni.~Egy szép napon aztán az a hír futotta be a kollégiumot,
391 XXVI   |                  Olvasd el a levelet, s aztán mondd meg, hogy tehetem-e
392 XXVI   |            hasznát veszed még? – Amiért aztán jól elagyabugyálták a többi
393 XXVI   |                 a tengerbe fog dobni, s aztán ennek a bolond bajnak a
394 XXVI   |                Debrecen városában.~Volt aztán már temetés: egy nap négy-öt
395 XXVI   |              szemét-száját sárral; erre aztán a többi négy ló is megbolondult,
396 XXVI   |                 kelepcéből.~De most már aztán nem lehetett tovább menni,
397 XXVI   |                magának utat a hintóból.~Aztán nem törődve az összecsődült
398 XXVI   |               foglalt az ülésdeszkán.~– Aztán csak jól meg kell fogózni
399 XXVI   |               akarta bevárni a fiát.~És aztán még kellett neki valamit
400 XXVI   |                egy ezüstpénzt.~Most már aztán nem volt senki sem vak;
401 XXVI   |              elkapta valamennyi elől, s aztán fél lábon, fél mankóval
402 XXVI   |               ezeknek a neve gerundium. Aztán valamennyi gerundiumnak
403 XXVI   |              végénél fogva felemelni és aztán megint függőlegesen feltartani
404 XXVI   |               markos legény kell. Mikor aztán „incendium” hangzik, egyszerre
405 XXVI   |             nagy bot megszólítja; akkor aztán a ledöntött palánkon, a
406 XXVI   |              kos, az egy hatalom.~Mikor aztán az égő házhoz eljut a diákság,
407 XXVI   |             Valóságos lebunkózás. Akkor aztán a magára maradt égő házat
408 XXVI   |       legközelebbi incendium alkalmával aztán kirukkolt megint a kollégium
409 XXVI   |                is égett a fél utca. Hát aztán csak megint visszadekretálódott
410 XXVI   |              kapott ifjabb buzogánnyal, aztán rohan a nagy tűzi fecskendőbe
411 XXVII  |          kiemelkedni a kathedrából, aki aztán csengő, dörgő, pattogó szóval
412 XXVII  |            Kecskemétről megy a legátus. Aztán a legáció eredménye nagy
413 XXVII  |                 chusef.” – A „bagó”-nak aztán marad az, amit a többiek
414 XXVII  |       belebeszélték Mike-Pércset. Mikor aztán beleválasztott, csak akkor
415 XXVII  |               foglalt, a másik is. Azok aztán iparkodnak kiegyenlíteni
416 XXVII  |          egymástól ily áldozatot.~Hanem aztán Manó olyan okot hozott fel,
417 XXVII  |         dörömbözésre ki nem nyílt; Manó aztán nem sokat könyörgött, átugrott
418 XXVII  |             lesz kendnek evése, hálása. Aztán ne rontsa kend a kerítésmászással
419 XXVII  |        metszőkést, adja be a paphoz. De aztán el ne felejtse kend.~Manó
420 XXVII  |           biennis diákból került ide, s aztán itt ragadt, megszerette
421 XXVII  |                Az első kakaskukorításra aztán talpon volt, s fogta, nekifeküdt
422 XXVII  |            utána, hogy hazavigye. Hanem aztán, amint a két kezével megmarkolta
423 XXVII  |      megzavarodása közepett kellett még aztán szembeállnia a hozzálépő
424 XXVII  |               voltam közöttük. Útközben aztán megtudám, hogy a mi Emmácskánk
425 XXVII  |               hogy ő rettenetes!”~Amire aztán minden ember abban a hitben
426 XXVII  |                 táj szépségeit.~Egyszer aztán mély tanulmányából közeledő
427 XXVII  |      szentképnél kellett volna letérni, aztán a mély útba befordulni;
428 XXVII  |              megkötözték kezét-lábát, s aztán feltették a hintóba.~Horkázi
429 XXVII  |                bőr a nagy hajcihőben, s aztán kiadta a rendeletet.~– Mármost
430 XXVII  |           rendeletet.~– Mármost vissza! Aztán tudjátok, hová?~Azzal maga
431 XXVII  |                fel fog ügyelni rá.~Erre aztán olyan dühös rugkapálás szállta
432 XXVII  |                azt a szeletet is.~Akkor aztán a maga testéről jól gondoskodván,
433 XXVII  |                 felébredtem bele.~Ekkor aztán vígasztalásul előhúzta a
434 XXVII  |              egészen az arca elé.~– Így aztán keresztülmehetünk vele majd
435 XXVII  |             nehogy valaki ráismerjen, s aztán a diákság „ad armát” kiáltson,
436 XXVII  |            tűrni kellett.~Egy hajtással aztán el lett érve a Világlátó
437 XXVII  |              magam is megebédelek, hogy aztán Debrecenben ne kelljen séramóráznunk.
438 XXVII  |               ne nézze kee, mert harap. Aztán vigyázzon kee!~– Hogy az
439 XXVII  |        istennyilába ne vigyáznék!~Azzal aztán a hajdú is bement a csárdába
440 XXVII  |               ezen a nevetnivaló.~Akkor aztán Tánczos uram felsegítette
441 XXVII  |            agyon!~Erre a nagy patáliára aztán a hajdú is előcammogott
442 XXVII  |          kisasszonyunk helyett? A hajdú aztán a maga részéről viszont
443 XXVII  |         tótágast álló feleleteket adni, aztán meg egy kocsis, kinek feladata
444 XXVII  |          kellene neki odabenn megvenni. Aztán semmiféle adófizetés s más
445 XXVIII |         főjegyző, a főjegyzői állomásra aztán többen aspiráltak, akiket
446 XXVIII |              jelöltjét a közvéleménynek aztán; nehogy elkeseredjék, megtették
447 XXVIII |             szabad legeltetés, faorzás. Aztán a fényes parádé! A két jelölt
448 XXVIII |                Ez már többet ért.~Akkor aztán következtek a hatályosabb
449 XXVIII |                Bözöd-Újfaluban. – Ezzel aztán fel lett kavarva az egész
450 XXVIII |          lovainak levagdalták a füleit, aztán összevesztek a faluk benn
451 XXVIII |            felkavart iszapos zűrzavarba aztán belenyúlt valaki, aki sötétben
452 XXVIII |                a birtokai feküsznek.~Ez aztán megint egy erős izgatási
453 XXVIII |                 de az ki is pingáltatja aztán a címerén levő sarkantyús
454 XXVIII |             csapatjainak összegyűlni, s aztán a kirendelt órában vezéreikkel
455 XXVIII |        Tanusvárig, majd csak ott veszik aztán elő a fekete tollat, s csatlakoznak
456 XXVIII |                választók seregét.~Ekkor aztán egyszerre elnémul a lárma,
457 XXVIII |                hagyta el Belizárt! Erre aztán lelkesedés lepi meg a diadalérző
458 XXVIII |                 egyig Decebál hívei. De aztán hátra volt még Tanusvár,
459 XXVIII |               ezeket szabdalták apróra. Aztán széthányták az utcai boltokat.
460 XXVIII |           karton meg a selyem. Utoljára aztán nekiestek annak a belső
461 XXVIII |         hintóval a megyeházára.~Egyszer aztán a Decebál kortesvezérei
462 XXVIII |             tanya lángja.~Egy óra múlva aztán tűzben-lángban áll az egész
463 XXIX   |           hadjáratban megesik az; hanem aztán éppen olyan rendes dolog,
464 XXIX   |          helyébe újakat hozatott; ekkor aztán Belizár sem maradhatott
465 XXX    |                a lakosztályába, s akkor aztán saját két szemével láthatta,
466 XXX    |            forintot felvenni – váltóra. Aztán a váltók lejártak. A görög
467 XXX    |      tövisszúrás megint sajgott.~Kapott aztán még forróbb vizet, hogy
468 XXX    |          komédia. Hát teljék kedve!~Így aztán hazajutott a bírói pecsét
469 XXX    |      leseperhető ez a döbröc.~Egy napon aztán elhozta a főfiscus a kifizetett
470 XXX    |       betáblázás felőli okiratot.~Ekkor aztán megtudta Decebál, hogy ki
471 XXXI   |          possidetis” elve szerint. Most aztán én ugyanezt a százezer forintot
472 XXXI   |                tíz louis-d’or-ja.~Hanem aztán azért mégiscsak neki kellett
473 XXXI   |                Húsz louis d’or-t fizet. Aztán eldiskurálgat a delejes
474 XXXI   |       palotácska megreng bele, utoljára aztán elalszik, s ott alusznak
475 XXXI   |                hán, ha, hét óra!” azzal aztán dübörög kifelé, két inas
476 XXXI   |          ébrenlétét ne árulja el.~Mikor aztán az ifjú tanácsot ült magával,
477 XXXI   |             nekem fájdalmat okoz.~– Hát aztán kihez megy nőül az anyám?~–
478 XXXI   |               erre könnybe lábadt, arra aztán a parázs szempár leskelődve
479 XXXI   |                igaz – felelt rá Manó, s aztán átvéve az inastól a zár
480 XXXIII |         vadászik. Felhajtja a vadat, én aztán elejtem.~– S tetszik neked
481 XXXIII |               sőt kívántatik tőlünk. Ez aztán kárt is okoz másnak; de
482 XXXIII |                az megkapja a pálmát. Az aztán nem kérdés, hogy a potrohos
483 XXXIII |         hivatása a leánynak. – És akkor aztán áttér az egyik csalás útja
484 XXXIII |                  leszünk-e valamik? Hát aztán mi lesz? Találkozunk-e valaha
485 XXXIII |                nádasból feléje, s akkor aztán a ropogó tűz mellé leheveredve
486 XXXIV  |                 neki a bölcs leányzó:~– Aztán tudod, édesem, amire kértelek.
487 XXXIV  |                zárt a szájamra.~A leány aztán megpróbálta mindenképpen
488 XXXIV  |             Sármánt, elegáns, mányifik!~Aztán elszámlált neki nagy gyorsasággal,
489 XXXIV  |             Manó bámulva nézett szét, s aztán a mademoiselle-hez fordult
490 XXXIV  |              lett apa?~Mamzell Juliette aztán, lángvörösre pirult arcát
491 XXXIV  |               azt mondták rá „kontesz”. Aztán beszéltek magárul, az Emmárul;
492 XXXIV  |              volt a házunkon. – Hát még aztán az az istennyila nagy követi
493 XXXIV  |        toronyfedél áráért. – Amióta meg aztán felmentek Pozsonyba követnek,
494 XXXIV  |            szebb volnál.~Ettől a szótól aztán eltört a türelem mécsescserepe.~–
495 XXXIV  |                az imádság (felállva), s aztán a prédikáció.~A leülés zsurmolása
496 XXXIV  |                 Der Kanali: infame!~Hát aztán a prédikáció is csak elment
497 XXXIV  |            esetlen, ügyetlen mentegetés aztán teljesen elfogyasztotta
498 XXXIV  |               kamasz nem is ismerhet.~– Aztán idegen emberek előtt csináljunk
499 XXXIV  |               Igazán szerencse. Ott van aztán jókedv, pattogó élc, adomamondás.
500 XXXIV  |                 hát még ha összefognak. Aztán Manó adta maga a rossz példát.