Fezejet

 1 IX |         énnekem nem hisz Szárah nagysád, higgyen akkor a tükrének.
 2 IX | főispáni bálban nem minden szem nagysád felé volt-e fordulva? Nem
 3 IX |       ifja, véne, törte-e magát nagysád után, s boldog volt, aki
 4 IX |         volt nyugtom miattuk.~– Nagysád volt az est királynéja.
 5 IX |        sem.~– Igen bizony. Mert nagysád húzza magát félre szándékosan.~–
 6 IX |      bizony az a módja, hogy ha nagysád a nagyvilág előtt meg akarja
 7 IX |  Bécsből hozták.~– Hát hozasson nagysád meg Párizsból.~– Nem tudnám,
 8 IX |   sohasem látta. Elköltheti azt nagysád bátran bútorokra és toilette-re.~–
 9 IX |      ára! Ha kérdi, mondja neki nagysád, hogy a tejpénzből került.~
10 IX |       hanem fiú?~– Ne tréfáljon nagysád.~– Dehogy tréfálok. Hát
11 IX |  ezalatt.~– Már az igaz, Szárah nagysád, hogy ha „ez” volt a célja,
12 IX |          amikor feleséget.~– És nagysád is így szándékozik tenni
13 XXI|     amit csak ember megtehet, a nagysád kedvéért.~– Hát tegye meg
14 XXI|      Egy szót se szóljon többet nagysád; elég: mindent tudok. Úgy
15 XXI|       bízhatja rám ezt a dolgot nagysád, mintha teljes instrukciót
16 XXI|         ki.~– De mármost, lássa nagysád, azt a rajtam ütött sebet