Fezejet

 1 VI   |         kardja tokjával a padlóra ütött:~– Ez már gazság! Ez már
 2 IX   | nyugodalmas órám nem volt, mindig ütött, hajtott, s az urát féltette
 3 XV   |         örömében Sára asszony jót ütött neki a hátára a tenyerével
 4 XVIII|       löveg gyorsan repült, s úgy ütött orron, hogy rögtön eleredt
 5 XX   |    keresete volt itt? Mi a bolond ütött hozzá, hogy őróla a legédesdedebb
 6 XXI  |       lássa nagysád, azt a rajtam ütött sebet meg is gyógyíthatná –
 7 XXI  |           a suhai malmot? Hétszer ütött bele egy nyáron az istennyila.
 8 XXII |      ellen ,szert’ kötött. Pártot ütött. Zomotort tartott. Felesége
 9 XXXIV|         Azt tette, hogy a vállára ütött a tiszteletesnek, s azt
10 XXXIV|       hitte, hogy az utolsó órája ütött. Egyszerre ráismert a hajdani
11 XXXVI|         tekintetes asszony. Pofon ütött tegnap este. Soha életemben,
12 XXXVI|      feltették a fejemre, meg nem ütött engem senki, mert nem szolgáltam
13 XXXVI|           Csak egyszer?~– Az apám ütött meg.~– Akkor ötven percentet
14 XLI  |      hírét, hogy a Manó úrfi mint ütött tanyát a mocsár közepén,
15 XLIII|           a bombák pukkanását, az ütött fal rengését s az ágyúdörgés