Fezejet

 1 III  |          a várnagy, aki egyúttal porkoláb, s a rabokra felügyel, hogy
 2 III  |       hanem a többi – felel rá a porkoláb.~(Tudniillik, hogy egyszer
 3 XXII |        ezt mondá:~– Jöjjön fel a porkoláb! Ezt az urat fel kell kísérni
 4 XXII |     órára parancsolja? – kérdé a porkoláb alázatos hangon, olyan módosan
 5 XXII | tekintetes úr! Szarkaláb! (Loco „porkoláb”) – rivallt rá Decebál. –
 6 XXII |       delet harangozták, hozta a porkoláb a számára egy cseréptálban
 7 XXII |      Engedelmet kérek – mondta a porkoláb – a raboknak nem szabad
 8 XXII |          Majd ha megint feljön a porkoláb, kérni fog tőle bagót. Arról
 9 XXII | kulcscsörömpölésre azonban nem a porkoláb alakja sántikált be hozzá,
10 XXII |         háznál.~A fiskális meg a porkoláb egymás szeme közé mosolygott.
11 XXII |   közöttük négykézláb. Egyszer a porkoláb be akart jönni az ajtón,
12 XXII |   Félbeszakítatott néha a belépő porkoláb vagy a főfiscus által egy
13 XXII |       görögül Decebálnak, hogy a porkoláb ne értse.~Azt azután csakhamar
14 XXIII|   méltóan fogom cselekedni. Hej, porkoláb, lódulj Dabajkóhoz! Ahogy
15 XXIII|          visszasompolygott is.~A porkoláb mondhatott volna Decebálnak