Fezejet

 1 I   |            szemközt.~– Megbocsásson excellenciád, de kénytelennek érzem magamat,
 2 I   |             állású férfiaknak, mint excellenciád, akiknek ősei sohasem tartózkodtak
 3 I   |            valamennyit.~– No lássa, excellenciád, ha már a bükkfákat is így
 4 I   |     prospectushoz kedvem támadni.~– Excellenciád tökéletes teljhatalommal
 5 I   |           nem is fog kerülni a sor. Excellenciád bölcsessége legjobban el
 6 I   |  legélvezetesebb óráim azok, amiket excellenciád körében tölthetek.~– Aztán
 7 III |   Lipót-renden motozott.~– Hallotta excellenciád?~– Mit?~– Azt a koppanást
 8 III |             Istenért! Oda ne menjen excellenciád! Ne exponálja magát! Hátha
 9 III | visszatartani.~– Legalább öltse fel excellenciád az atilláját, tegye fel
10 VI  |          Bárcsak itt tartotta volna excellenciád azokat a dragonyosokat,
11 VI  |       hagynunk.~– Hát mi tetszik?~– Excellenciád csak maradjon itten. Én
12 VI  |        embereket. – Meg fogja látni excellenciád! Hanem azért azok a somogyi
13 XXII|            igen jó néven veszem, ha excellenciád „bátyám”-nak szólít, s én
14 XXV |          kérem, magyarázza meg neki excellenciád, hogy mentül feljebb igér,
15 XXV |        néhány nyomatékos szót.~– Ha excellenciád megnyugszik a Barrer et