Fezejet

 1 X    | emleget Jornandes és Calanus, Attila temetésénél; amiről szól
 2 XV   |      volt. Az másutt jön elő. Attila volt. Nagyon helyesen van.
 3 XV   |       van. Úgy, Emmácskám. Az Attila volt az. S mi volt az az
 4 XV   |      volt az. S mi volt az az Attila?~A gyerek felhúzta a vállait,
 5 XV   |         No, mondja bátran. Az Attila.~– „Az Attila.”~– Volt az
 6 XV   |      bátran. Az Attila.~– „Az Attila.”~– Volt az ősmagyaroknak.~– „
 7 XV   |      amit a papa visel; az is attila ugyan; no, mi az, ami nagyot
 8 XV   |   Igen jól van! Kitűnően van! Attila volt az „Isten ostora”!
 9 XV   |       S mit hagyott miránk az Attila ősapánk?~– Az ostort.~–
10 XXIV |    dalt, amely így kezdődik: „Attila, Lehel, Árpád; – Elhunyt
11 XXIV |     hiába, betanítá nekik az „Attila nótáját”. A szöveget ugyan
12 XXVII|    álmából felrázott. – Éppen Attila lakomáján voltam, Thonuzóbával
13 XXXIV|       dolgához képest. Miként Attila halálával a hunnusok tábora
14 XXXV |       riha pereputtyal! Nekem Attila volt az ősapám! Az Isten
15 XXXV |        rozmárra vadászók! Nem Attila ivadékai, nem szittya utódok.