Fezejet

 1 VII   |        két felhevült gyermek.~– Látod! – monda Jancsi – kiszakadt
 2 XVI   |    Mindegy. Ne is mondj ellene. Látod, én sem marasztaltalak egy
 3 XIX   |   nevetni való dolog volt az.~– Látod, mama – mondá Lizandra. –
 4 XX    | kidobnak az ajtón. Óh, te bagó! Látod, engem a mama kisgyerekkorom
 5 XX    |     elízetleníté ez a beszéd.~– Látod, ha te énnekem „húgám” volnál,
 6 XX    |        tereád fogják.~– Hahaha! Látod, milyen derék dolog a hazudás.
 7 XXIII |       főfiskus jött be hozzá.~– Látod, látod, barátocskám, mondtam,
 8 XXIII |         jött be hozzá.~– Látod, látod, barátocskám, mondtam, ugye,
 9 XXIII |      leülnöm a vármegyeházánál. Látod mármost, kincsem, gyémántom,
10 XXVI  |     hallod, hogy kiabállak? Nem látod, hogy ott megy a fiam?~A
11 XXVII |  Vakuljon meg a két szemed! Nem látod, hogy Debrec… Erre az elharapott
12 XXXI  |       is csak a magadébul adom. Látod, én most kaptam kerek százezer
13 XXXIII|         mesmerizmusnak hínak; – látod, azt, hogy te engem meg
14 XXXIII|          monda bánatos hangon – látod, ez a szó olyan szent valami,