Fezejet

 1 I     |    Semmiféle urat nem ismer a földön, csak ezt az egy zsarnokot.
 2 III   | legfélénkebb teremtés a kerek földön.~Nem a halavány félelem,
 3 III   |  Nincs ez előtt semmi szent a földön! Istentelen egy nép! Olyan
 4 V     |     egyedül tudja még a kerek földön Bihari nótáit elhúzni, annak
 5 VII   |       Dorkó néne ott guggol a földön, és meséli neki, hogy mit
 6 VII   |  asszony pedig azért térdel a földön, hogy a „szép Emma” bakancsait
 7 XIV   |      te a férfi ezen a puszta földön. Mától fogva tegezzük egymást,
 8 XXI   |     bele.~– Hát van igazság a földön? – suttogá az asszony. –
 9 XXI   |    meg rá, hogy van igazság a földön, ritka plánta ugyan (mint
10 XXVI  |   mint a lebbencstésztát, s a földön elszórva, sorba rátaposott
11 XXXIII|      estékre, amikor a puszta földön fekve nem kellett senkinek
12 XXXV  |      adni neki azt még ezen a földön. Ha olyan nagyon szívünkön
13 XXXIX |   Hogy fekszik ott elnyúlva a földön, bizalomteljes önmegtagadással!
14 XLI   |   azért jöttem én ide, hogy a földön heverni lássalak, hanem