Fezejet

 1 V    |           verseny!~– Adjon Isten, öcsémuram! – kiált oda a belépő Decebál
 2 V    |     között a kötelőzködés.~– Hát, öcsémuram, volt-e vásár a kocákra?~(
 3 V    |             Lássuk a kend pénzét, öcsémuram.~– Megláthatjuk – szól Belizár,
 4 V    |           hát ma én fizetek. Kend öcsémuram parancsol. Legyen a daruknak
 5 V    |           csak hegyaljait isznak. Öcsémuram diószegije csak hűtőnek
 6 V    |      szűrt is én vihetném haza az öcsémuram nyakából.~– Ha olyan nagyon
 7 V    |    gondolod. Mert hát az én drága öcsémuram különb legény a régi druszájánál,
 8 V    |    szavakkal is inzultálja.~– No, öcsémuram! Most mindjárt felhúzhatja
 9 V    | megbántásra.~– Kövesse meg magát, öcsémuram; engem nem tanítottak térdepelni;
10 XXII |     atyafiak voltak, de azért az „öcsémuram” szót sehogy sem vette a
11 XXXIV|      megnevették.~– Hát, Emmánuel öcsémuram, kegyed is részt vett ebben
12 XXXIV|        mindenki a páternek.~– Hát öcsémuram is éppen ilyen istentelenkedést
13 XXXIV|  méltóságát az asztalnál) –, hogy öcsémuram e szóval csak a pápista