Fezejet

 1 IX   |         szőrén-lábán elszármazzék. Íme, átadom Szárah nagysádnak
 2 IX   |           hazahozott a kastélyába. Íme, tehát már a második jóslata
 3 X    | elbúcsúztatni végüdvözlet gyanánt. Íme, erre a nyílvesszőre fel
 4 XII  |        megjelenni kényszerítse.~És íme, itt mindjárt kitűnik, hogy
 5 XVI  |     szellemnek a durva erő felett!~Íme, egyetlenegy embernek a
 6 XXII |       jószágaiban meghagyassék.”~– Íme, tehát minden megvan, amit
 7 XXIII|          újra kellene osztozni!~De íme a „fátum”, a „véletlen”
 8 XXIV |         vette, oda rejtette el!~És íme, amint Decebál hozzányúlt
 9 XXV  |           kincsek értékfelosztása. Íme, tehát itt van a leghitelesebb
10 XXV  |          sok! De az a tudat, hogy, íme, Nagy-Britannia mit tart
11 XXXIV|       tanulni. Be is bizonyította, íme, hogy milyen szép talentuma
12 XLII |        tudomást sem vesznek sehol. Íme, tessék a „Pesti Hírlap”-