Fezejet
1 I | főispáni székre.~Adalbert gróf most nagyot akart mondani.~–
2 I | megkeresztelték, csak azt nyerte, hogy most a „Szélanya” helyett a Szűz
3 I | És hova lett ez a falu?~– Most ott van a hosszú allé végében:
4 I | kötéllel felhúzták a ház felé; most is fel volt húzva.~A házból
5 I | hát ez az asszony lakik most ebben a vityillóban itten.~–
6 I | köhintés alá temetve.~– És most itt maradt az én nyakamon
7 I | bűzök tanyájából – mondá, és most már előrebocsátá a vendégét
8 I | világot jelképezi.~– No, hát most térjünk át Tuhutum vármegyére –
9 I | háborús világban elhullottak. Most először lett kétfelé osztva
10 I | veszekedő társakul nőttek fel. Most csak ezt folytatják nagyban.
11 I | rájuk hatni. Jövedelmüket most sem tudják elkölteni, ha
12 I | esztendeje, az asszony lehet most harminc esztendős. Most
13 I | most harminc esztendős. Most is csodálatos szépség. Csupa
14 II | Eddig csak szekerek voltak, most következnek a csordák. Ökrök
15 II | a rögöt.~Őexcellenciája most az erély eszközeihez nyúlt,
16 II | Baedeckerbe való adatok most mind háttérbe szorulnak
17 II | annálfogva a legtöbb sátort csak most tákolják össze; minden utca
18 II | felel nekem a fejével. – Most vakarhatja már bíró uram
19 III | várja,további rendeleteimet; most nincs szükségem rá.~– Én
20 III | szalagon, mikor belépett.~Most már az arcára is emlékezett
21 III | nyitott ablakon.~– No, de most meg aztán olyan meleg lesz
22 III | egy nép! Olyan pogányok most is, mint mikor Ázsiából
23 III | Teszem a patvart! Hisz most is úgy izzad a fejem, mint
24 III | az ablaktáblákat; hanem most érkezett meg a komornyik
25 III | illustrissime – mondá a gróf –, most kezdünk el hát majd igazán
26 III | szétriasszam a rebellis népet.~Most aztán egyszerre megjött
27 IV | faggyúcseppekből ki lehet találni. (Most másra használják: hagymát
28 IV | szaladni is tud – ha akar.~Most azonban még, amíg a marhavásár
29 IV | hederítenek, megint kimegy.~Most négy lóval, nagy ostordurrogatással
30 IV | felakasztják… – Nem végzi be.~A most jött gavallér lovait elkezdi
31 IV | kortesek közé. Ő fekete tollas.~Most nagy mozgás támad a piacon.
32 IV | hityimatyimókus”. Lesz ennek most dolga!~Ezt a furcsa címet
33 IV | a nép ajka ragasztotta a most érkezett úrnak a nevéhez,
34 IV | Hát bíró uramat mi hozza most ide?~Meglátta az ablakon
35 IV | úgy rám ijesztett, hogy most is nyilall az oldalomban
36 IV | De a kálvinisták tornya most mindjárt üti, a pápistáké
37 IV | kóccsal bezárni az ajtót – még most sem. Háromszor is elhívattam
38 IV | megigazítom én tüstént; csak most már menjen a vendégeihez,
39 V | visszasietni a vendégterembe, mert most már csűstől jöttek a vendégek.
40 V | vendéglősnek a felszolgálásban. Még most össze voltak keveredve,
41 V | inzultálja.~– No, öcsémuram! Most mindjárt felhúzhatja a harisnyát
42 V | kővé változtatja azokat. Most is ott hevernek halommal:
43 V | hahota tárgyává tenni – most már a sírban nyugvó anyákról
44 V | egymás vállára szorítják; most az egyik kalimpál a légben,
45 VI | miután a két fő-fő uraság, most már az igazi, második vacsora
46 VI | hátra, Belizárt. Az még most is el volt gyalázva a bortul
47 VI | odafenn a toronyban éppen most ütötte a tizenharmadik órát.
48 VII | istenitiszteletre szolgált, most is görög, nem egyesült pópa
49 VII | Megállj, cudar!~– Hát most miért szidsz?~– Nem neked
50 VII | falatozás közben – az anyám most az apámat lesi; ha hazajön,
51 VII | lesz nagy patália megint, most nem ügyel ránk senki. Bemehetnénk
52 VII | lássunk a mulatságunk után, most nem lát senki.~Ugyan, mivel
53 VII | anyja az apjával civakodik.~Most az egyszer jó hosszú idejük
54 VIII | mosolygásra varázsolta vele; s most már kevesebb vonakodással
55 IX | törvényszék előtt állsz most. Meg kell itt az igazat
56 IX | Peti, egész biztossággal.~Most már a kíváncsiság is fel
57 IX | Hát megnémuljak? Mi?~– Most ne hazudj.~Sára asszonynak
58 IX | a pokolra szülött, hisz most kelt fel a vacsorátul.)~
59 IX | feje hátulját vakarva – most már azt mondom ám, hogy
60 IX | telik a pompa.~– Hát itt van most nagysádnak a kezében valami
61 IX | a sótartót, hogy azt még most is húzzák kifele belőle)…~
62 IX | hogy azokat megszerezze. Most megkapta mind a kettőt,
63 IX | tanácsadót.~Volt azokban most is elég pazarlás. Nyoszolya,
64 IX | hátán, ha elárulja, amit én most mondok.~– Biztosítom felőle
65 IX | Szebb nem lehetett, mint most.~– Hagyjuk azt el. Meglett,
66 IX | Hát tudom én? Maga engem most gúnyolni akar? Hát nekem
67 X | árért és senkinek, amit most mutatok meg. Nézze, barátja
68 X | Kusidkun!” rebegé ihletetten.~– Most tessék a túlsó oldalon levő
69 X | odaadta volna érte cserébe.~– Most menjünk tovább kutatásainkban –
70 X | kikívánkozó rab a tömlöcfalat. De most egyszerre egy tömör veresfenyő
71 X | dörömbölnek, mert az ezt most meg nem hallja. Sára asszony
72 X | a kontraktus.~– Ühüm. – Most ettől a tudóstól kell megvennem
73 XI | eresztve a két válla körül: most már nem meri hármas kontyba
74 XI | gátolva legyen; s minthogy most még csak a tizenharmadikban
75 XII | szegről. Elvégezzük azt most ollóval is. Van sajtószabadság,
76 XII | kinyomtassuk: leírtuk azokat. Ha most is úgy lenne! (Quod Deus
77 XII | ingerültségét jóval megapasztotta.~Most már semmi sem állt az útjában,
78 XII | főispán szokott betölteni. (Az most elment fürdőkre!) S míg
79 XII | Tanussy Decebál érezte, hogy most következik az ő nagy szerepe:
80 XII | kötelességemnek tartom.~Most vették csak észre az urak,
81 XIII | le ide meg amoda, mintha most akarná itt a pogányok között
82 XIII | biz ez. Egészen friss szó. Most sütötték ki a pozsonyi országgyűlésen.
83 XIII | Mántay ránézett. – Mókázik ez most ővele?~Aztán fogta a plajbászt,
84 XIII | visszatért a mérnökhöz. Az most már nagyobb figyelmet fordított
85 XIII | petentium decus..:3~Mántay úr most már cirkalmat, quadránst,
86 XIV | portió cigányútra szaladt, s most sehol sincs conventiója.
87 XIV | elveri, koldussá lesz; míg most, hogy négy határban van,
88 XIV | lábain állni. Őrajta fordult most a meg Tanussy család sorsa.
89 XIV | elkezdve a kártyázószobákig. Most még arra sem ért rá, hogy
90 XIV | Mint akinek a szeméről most vették le a hályogot, s
91 XIV | megméretnek. Ez az ő examentje. Most derül ki, hogy mennyit ér
92 XIV | azonban meg sem látszott, hogy most az ő, éveken keresztül készített,
93 XIV | megyékből hozott mérnökök. Ő most is talált magának valami
94 XIV | nézte, mit cirkalmaz ez most?~– Mit mókherol ott most,
95 XIV | most?~– Mit mókherol ott most, földmérő gazda?~– A tangenst
96 XIV | odament a mérnököt infestálni. Most már a magas politikáig lelkesedett.~–
97 XIV | Ott jár a küldöttség most – magyarázá Horkázi úr. –
98 XIV | megtudhatta belőle, mi forr most ennek a leányruhába bújtatott
99 XIV | fejjel magasabbnak látszott most, mint egyébkor, s a kinyújtott
100 XIV | szentül van!”~Emma nem irigyel most a világ minden potentátjai
101 XIV | Pilinkó, az exnótárius. – Itt most mindjárt én iszom meg a
102 XIV | súgtad, hogy mit mondjak!~Most azután, hogy a veszedelmes
103 XIV | vádaskodást, barátaim; ne keressük most, ki a hibás. Új a törvény,
104 XV | történelmi fordulópont itt most, amiért érdemes az életet
105 XV | leszámítva a gasztrikus hiányait.~Most tehát Rézkuthy úr foglalhatta
106 XV | Pilinkó észrevette, hogy ez most mindjárt apróra el fog árulni
107 XV | zűrzavart.~A jámbor pandúrkáplár most aztán törhette a fejét az
108 XV | nem lövetett a nép közé; most meg azért, hogy minek használta
109 XV | ő kinek a hátára másszék most? Csak most hozzon a nemezis
110 XV | hátára másszék most? Csak most hozzon a nemezis valakit
111 XV | odafeküdt a határdombra.~Most aztán Emma, hogy nem szabadulhatott
112 XV | Tata”, „Pata” = apa, anya. Most is virágzó városok. Az „
113 XV | van! Igen helyesen van. Most lássunk valamit a szittya
114 XVI | hozzákötötték a röghöz, s most azután megmozdult a rög,
115 XVI | nyíltan szidják, rágalmazzák, most hogy köszöntik fel kiloccsanó
116 XVI | volna le a sarkamban! No, most vesd el magad, Jancsi! Tudtam,
117 XVI | erre a szép tudományra. Most már nekem aztán ennél a
118 XVI | anyámat az öltözőbe elküldeni. Most ez holnapig abban marad.
119 XVII | műneve annak a madárnak, amit most úgy hínak, hogy „tyúk” (
120 XVII | Nézzétek, hogy irigykedik most Gil, hogy nem tud valamit,
121 XVII | előtte az ő Don Juan bátyja.~Most még egy rokon érkezik; ez
122 XVII | mint egy novícius, aki most jött ki a szemináriumból.
123 XVII | Styx szigetén”.~Gil Blas most már felpattant a helyéből.~–
124 XVII | hogy pislognak sebesen. Ez most mindjárt sírva fakad.~Kacagtak
125 XVIII | volt szurkálva.~– Az ám. Most már nem is maradt nyugton.
126 XVIII | betegséget tehát már megismertük, most lássunk a remediumok után –
127 XVIII | az ordinariusa nyakába.~– Most már igazán látom, hogy te
128 XVIII | reggel ment el: a Böske most súgta meg a kertben. Egy
129 XVIII | vitt el magával, ami csak most készült el; amíg a kijátszó
130 XIX | mulatság van. Ott bizony most nem vethetett magának vackot
131 XIX | eltűnt leányt felkeresni. Ez most a lehetetlenségek közé tartozott.~
132 XIX | hajfonadékát! Az a nagy baj most, hogy leánynak volt nevelve;
133 XIX | híja segítségül.~No, ott most szép rendet talált. Az ágyon
134 XIX | Hortobágyig eltartson; az erdőn most érik a mogyoró meg a som,
135 XIX | visz az út: egy helyen még most vágják a füvet; az embernek
136 XIX | bádogtornya.~Az országúton most szállították hosszú négyökrös
137 XIX | ebbe az ostromolt várba. Most, hogy a bugyolát lerakta
138 XIX | egy földönfutóra, akit most szedett fel az útszélen.~
139 XIX | leány kormányzott: „No, most jobbra! Arra a fehér nyírfa
140 XIX | targallyat, s elhozta magával: most odakínálta azt a leánynak.~–
141 XIX | csókolgatták, mikor lefektettek. Most pedig majd sok nyomorúságot
142 XIX | olyan jóslatot mondott, ami most nem megy ki a fejemből.
143 XIX | tudja mindazt felőlem, amit most elmondott?~– A kártyából
144 XIX | kendővel, s annak a szükségét most, hogy le volt nyírva, e
145 XIX | attól nyavalyássá lesz; – most pedig egész teljében ragyog
146 XIX | mint egy tüskés borz.~„Most már csúnya vagy!”~S aztán
147 XIX | lehet vadmacska!~De, hogy most ilyen sokadmagával jön ide.~
148 XIX | hanem mándruc!~Gil Blas még most is fújtatott a dühtől, az
149 XIX | ezt a szép jelenetet, ami most itt előttünk végbement,
150 XX | Scaevola~Manónak még csak most kezdett az álom kimenni
151 XX | kicsit megijedt, hátha ő most ezt az embert a vízbe ölte
152 XX | kérdezé a kisleánytól.~– Éppen most oltottam el a mécset – mondá
153 XX | mondtam? – szólt a leány.~– Most már bánom, hogy agyon nem
154 XX | mintha sajnálná, hogy nincs most itt valaki, akit meggyomrozzon.~–
155 XX | népdalt cifrázgatva.~– No, most eredj innen – mondá a leány –,
156 XX | igazán visszahőkölt.~– No, most sunyj el, bújósdit játszunk.
157 XX | ütögette a fülemet. Azok most magának meg a mamájának
158 XX | Én követtem el valamit, s most ezt tereád fogják.~– Hahaha!
159 XX | vagy; hát ha neked volnék, most nevetnék rajta, hogy elhitték
160 XX | férfi akarok lenni!~A leány most már igazán megijedt. Elállta
161 XX | vette észre, hogy ez őt most valami szolgálattevő szellemnek
162 XX | tettem volna, amit tettem. Most hallom, hogy ez ifjú a gróf
163 XX | batyumat.~– Hát mi bajod most?~– Semmi. De nekem a szemem
164 XX | ráadásul erre a levélre most már elfogadom. – Megyek,
165 XX | szerződés, amit hozzám küldtek. Most már aláírom. Hej, de pompás
166 XX | Előre örülök neki.~– No, hát most fogd ezt a szerződést, fiacskám,
167 XX | édes Tanussy Emmánuel, én most mondok neked valamit, –
168 XX | nagybátyám, aki ott nevelkedett, most táborszernagy. Bár én is
169 XX | én is oda mentem volna, most volnék valami.~Adalbert
170 XX | Tanulni fogom.~– Tehát most csakugyan Debrecenbe akarsz
171 XX | alkalmas véletlen! Éppen most indul a kasznárom Debrecenbe,
172 XX | nem akarok veled birkózni.~Most aztán egészen helyre volt
173 XX | akkorára szeretné kitágítani. Most már igazán éhes kezdett
174 XXI | Láttad ezt a fiút, aki most innen elment?~– Hogyne láttam
175 XXI | láttam volna.~– No, hát most szedd fel a sátorfádat,
176 XXI | hogy van-e neki leánya, s most féltesz egy leánytól, akiről
177 XXI | több ízben. – Hogy nem jön most, amikor legtöbb szükség
178 XXI | magadat! Pedig te nem jössz most velünk Koltaligetre medvevadászni.~–
179 XXI | ez így van.~– Héj, ha én most írni tudnék! – sóhajtá fel
180 XXI | olvasni, hogy az mit gondol most?~Ez most azt hiszi szentül,
181 XXI | hogy az mit gondol most?~Ez most azt hiszi szentül, hogy
182 XXI | is bőségesen ontott.~Ez most nem gondol egyébre, mint
183 XXI | kedvesének.~Ugyan, mi jár most ennek az asszonynak a fejében?~
184 XXI | kevesebb, mint az, hogy ő most ezt az ő édes kedvesét becsukatja
185 XXI | aztán tudom, hogy megbecsül.~Most nyíltak fel a szemei a grófnak
186 XXI | idehallgatni. Ez a rossz ember most engem elküld Debrecenbe
187 XXI | cigány a hegedűjét. Hát én most azért is keresztülhúzok
188 XXII | egyszerre eszébe jutott a most éppen minden megyei felirat
189 XXII | olyan szép leszek, mint most.~El lett határozva, hogy
190 XXII | akarom Decebált háborgatni; most kaptam levelet, hogy az
191 XXII | a másik. „Kedves öcsém! Most zörgetett fel egy staféta,
192 XXII | mint aki új dolgokat hall most.~– De hát akkor ki ütötte
193 XXII | önfeljelentését egy előzetes feladás.~Most már dühbe jött Decebál.~–
194 XXII | egyszerre észrevette, hogy ők most mind a ketten egy cél után
195 XXII | bokáit, s ment maga előre; most már azt sem mondta, hogy „
196 XXII | folyosón az ajtóm előtt. Most takarodjék kend.~Úgy történt,
197 XXII | dolgával elégedve. Dacolhat most már a királyi paranccsal.
198 XXII | Elhitette magával, hogy ő most egészen acéllá van edzve.
199 XXII | odatartá eléje a tenyerén a most alkotott kenyérbélmammíferát~–
200 XXII | s a falhoz mázolom. És most: örülök, hogy volt szerencsém.~
201 XXII | jár studírozni? – kérdé most már enyhültebb hangon Vakanditól.~–
202 XXII | fiai vagytok odakinn; ez most nem megy a ti hívogatástokra
203 XXIII | az ítéletet makacsságból. Most lejöhetsz, meghallhatod;
204 XXIII | csak beférnek a dutyimba. Most kezdődik csak a víg élet!~
205 XXIII | nem kedvező órában jött most.~– Eredj ám innen az ürgelyukadba!
206 XXIII | innen az ürgelyukadba! Nekem most semmiféle papirost ne hozz,
207 XXIII | mindjárt kilökték az ajtón. Most már elmondhatná neki, s
208 XXIII | szemben az incattussal. Most azután pajtásnevet ittak,
209 XXIII | s megint jön két hajdú. Most meg már egy rengeteg nagy
210 XXIII | a szándékkal jött, hogy most itt a mi kastélyunkban házmotozást
211 XXIII | gondolhat, egyedül őreá. Most már egészen az övé!~Decebál
212 XXIII | napig sem került haza, de most az parancsolja a törvény,
213 XXIII | tojáshajba kerekedtek; most is élnek, ha meg nem haltak”,
214 XXIII | nedves volt a porzó; azt most írták bele; maga a kegyelemlevél
215 XXIV | görbíthették egyiket a másik mögé, most azután fejsze és fűrész
216 XXIV | ellenkezőleg feltámadás: hát itt most ne hasogassuk fel az orcáinkat,
217 XXIV | Ez a két tudós nem lát most semmit a sok érdekes régiségtől,
218 XXIV | úgy a ló zablája, amit még most is a fogai között szorít,
219 XXIV | uraságokat is be lehetett hívni a most már minden zugában lámpákkal
220 XXIV | Rézkuthy –, ha a tudós urak most rögtön összeírnák a nevezetes
221 XXIV | micsoda szent hely ez, amelyen most tombolunk, s felköszöntve
222 XXIV | éhes – ehető dolgokra. Az most a cserépköcsögben talált
223 XXV | tennivalója, ami ott marasztá. De most már igazán csak a talált
224 XXV | vélte megérteni, hogy ez őt most párbajra hívja; míg őexcellenciája
225 XXV | fiscusnak. Fizetem a harmadot.~Most Rézkuthy úr is megszólalt.~
226 XXV | nekem kiszolgáltatni. És most semmi dolgunk itt tovább,
227 XXV | angol bank ügyeihez is ért. Most még ott lesz Tanusvárott. –
228 XXV | egyre kérlek, hogy eredj el most igazán egy hétre medvevadászni.~
229 XXV | szegény sorsban vannak.~– Lám, most elmehetne Decebállal, s
230 XXV | meggondolta, hogy ha ő most e becsárbul kifizet 160
231 XXV | készpénzben besepri, azzal a most esett nagy csorbát jóformán
232 XXV | elfogadják.~Az anglusnak most mozgott alá is, fel is a
233 XXV | eredmény felől. Hol van ő most?~– Ma ment el Erdélybe,
234 XXV | lenni. Ez rendes dolog. Most hagyj nekem békét, hadd
235 XXVI | dinnyét azonban még csak most ültetik, abba még „Orbán”
236 XXVI | szeretőjének a maradványai. Hej, ha most megkaphatná, de beverné
237 XXVI | el nem rontja a dolgot, most az egész világ tudná, hirdetné,
238 XXVI | érkezett haza Erdélyből. Most tudta már, hogy micsoda
239 XXVI | micsoda ember az ő Decebálja! Most értette már, hogy hová megy
240 XXVI | hogy az az Emma nincs most idehaza. Csak a levágott
241 XXVI | sem írt azóta a szüleinek! Most is a seniorral írat!~Még
242 XXVI | hajdúra.~Dejszen volt annak most egyéb dolga, mint a „tessék
243 XXVI | kiszabadult a kelepcéből.~De most már aztán nem lehetett tovább
244 XXVI | vele menni.~Hej, ha azt most látnák a tanusvári előkelő
245 XXVI | gyönyörködését találja, de most még a szokottnál is visszatetszőbbek
246 XXVI | cigánysoron is van egy halott, most azért kerülnek.~– Szaladjon
247 XXVI | a földre egy ezüstpénzt.~Most már aztán nem volt senki
248 XXVI | arra tette rá a kalapját; most még jobban izzadt az üstöke.
249 XXVI | énvelem!”~– Ne diktáljon maga most itten zsoltárokat, hanem
250 XXVI | rendben lett volna már, hanem most meg a hátulsó kerékről esett
251 XXVI | Emmácska után. Hiába is keresné most azt a kollégiumban. A vendéglős
252 XXVI | az egész kántus ott van most a halottas háznál – virrasztani.~„
253 XXVI | tűzzel pedig jó nem tréfálni. Most éppen olyan divatja van
254 XXVI | kollégiumostól együtt. „Ha most volna itt egy plébános,
255 XXVI | Hanem amint Zuboki uram most ahhoz a másik dalhoz kezdte
256 XXVII | mikor arra gondolt, hogy ő most százforintos bankóban gázol!~
257 XXVII | írásból fogja olvasni.~– Már most elmehet kend, odaát lakik
258 XXVII | első gondolatja, hogy azt most a szülői küldték utána,
259 XXVII | micsoda pogánymódra szalmázott most! Fél szemmel mindig a papja
260 XXVII | szokott tenni ollójával. Aha! Most értette már meg! A metszőkést
261 XXVII | hatalom és – a metszőkés – most és mindörökké. Ámen.”~De
262 XXVII | subscuson.~Azt hitte, hogy most meg a kathedra süllyed el
263 XXVII | egyenesen azért küldték most ide, hogy őtet erőszakkal
264 XXVII | Inkább pénzben játszunk.~Most már volt a legátusnak pénze,
265 XXVII | marasztásra.~– Nincs nekem most kedvem. Hogy olyan bivalyságot
266 XXVII | gondoskodott.~A jó fél órai út most már egészen arra lett szentelve,
267 XXVII | mike-pércsit bizonyosan.) Most azonban csak egy ember ül
268 XXVII | m kell nekem, fiam! Most is annyi van, hogy nem tok
269 XXVII | Meg sem moccant.~– No, most már „gyesznó”, mert meghótt! –
270 XXVII | ekkor mert nagyot lélegzeni; most hitte el egészen, hogy meg
271 XXVII | sertésre bámulva, mintha most akarná már teljesíteni a
272 XXVII | csak tudj…~– No, hát én ezt most megköszönöm és elfogadom.~– …
273 XXVIII | követnek. Ez így ment 1791 óta.~Most azonban megbomlott a világ
274 XXVIII | párt, ami eddig nem volt; s most az viszi magával. Még ha
275 XXVIII | táborát nagyon megzavarták. Most már, azt tudva, hogy a papok
276 XXVIII | szabadság! Nem úgy, mint most, hogy előre kirendelik a
277 XXVIII | elő, hogy győznek a sasok, most szavaz Gurabonc; Decebál
278 XXVIII | hatalmasabb, mint a pópáké! – Most egyszerre elérte Belizár
279 XXVIII | személye ellen fordult. Ha most megkaphatnák, bizony porrá
280 XXVIII | szokta tölteni. Ez volt most a daruk főhadiszállása.~
281 XXIX | kegyelmednek az egyetlen fiát éppen most nevezte ki hadnaggyá és
282 XXIX | növendékeket.~Decebál érzé, hogy most már csakugyan minden szem
283 XXX | ember a liquidum debitumot; most meg mindjárt az executión
284 XXX | tiszttartó, mint aki sejti, hogy most mindjárt kétfelé hasítják.~
285 XXX | azokra is majd rákerül a sor! Most csak fogasson be gyorsan;
286 XXX | felbontatlanul.~– Ne keseríts most engem a szemrehányásaiddal –
287 XXX | adósságnak tekintik. És most az a csúfság fenyegeti Decebált,
288 XXX | szolidaritás nemes érzületével.~Most már őrült módra rohant a
289 XXX | cserében őserdős hegyekért, most ő veszi kölcsön, betáblázás
290 XXX | nagylelkűségért.~Decebál most már nagyon vékonyra faragta
291 XXXI | magadébul adom. Látod, én most kaptam kerek százezer forintot
292 XXXI | possidetis” elve szerint. Most aztán én ugyanezt a százezer
293 XXXI | hanem az apám igen; az most özvegy; még lesz vagy három
294 XXXI | öltönyön, mennyi pénz van most az én zsebeimben? Erre minden
295 XXXI | kulcsát a kezemben tartom. – Most már csakugyan fel voltam
296 XXXI | elég volt.)~– Mit csinál most az én apám? – szólt ismét
297 XXXI | Ebbül is elég volt.)~– Most adj nekem választ egy kérdésemre.
298 XXXI | álombeszélő.~– Az a leány meghalt.~Most egyszerre halk suttogásra
299 XXXI | már, mint a piros rózsa.~Most a leány valami vékony kis
300 XXXII | míg Don Juannak a háta most még jobban előregörbült,
301 XXXII | jeles hölgy iránt. Ha ő most ide szállhatna közénk az
302 XXXII | ajánlott fel a grófnénak, s most azt hajhássza, hogy kitől
303 XXXIII | a kedvedért.~– No, hát most exament fogsz belőle tenni.
304 XXXIII | Azt is kitaláltam.~– Ő most is oda van. Egész reggeli
305 XXXIII | Messzelátó terveim vannak. Most indult meg hazánkban a nagy
306 XXXIV | süttetve. (Szép asszony volt most is!)~Mikor Manó belépett
307 XXXIV | Hiszen éppen azért jött most ide Manó!)~El is felejtette,
308 XXXIV | az alatt, hogy az ő apja most egyszerre olyan sokadmagával
309 XXXIV | is nevezték „Géházi”-nak. Most már pap valahol, s nagyra
310 XXXIV | méltóságteljes szerepből. – Most is csak hóbortoskodol! No,
311 XXXIV | megtudsz, ha érdekel. – Most azonban még fontos ügyeim
312 XXXIV | templomot felépítenünk. Most is jár ránk az ácspallér
313 XXXIV | sok tiszteletes, aki itt most nyüzsög, mint a hangya!
314 XXXIV | fogadásról megfeledkezni.~Most már jónak látta az apját
315 XXXIV | ezer ember éneke közül is. Most már tenorrá csattant meg
316 XXXIV | érzé azt legjobban, hogy most nagy igazságtalanságot követ
317 XXXIV | igazságtalanságot követ el: hiszen ha őt most igazán az Illés, Dániel
318 XXXIV | a fülébe sugdostak: ez most mind azt mondja neki: „Jaj,
319 XXXIV | csináljunk nyájas képet. Most nyújtsd a karodat: vigyázz,
320 XXXIV | olyannal.) De nem is szerette. Most mégis belediktálták. A jó
321 XXXIV | utódját. Csodálom, hogy ő most nincsen itten.~A tűzhalmi
322 XXXIV | például a „credo”?~Ahá! No, most meg vagy fogva, Emmánuel.
323 XXXIV | Mint Bálám idejében.~Most aztán egészen a tíz körmére
324 XXXIV | főkurátorságot.~Maga Manó is kezdett most már megszontyolodni. Ennél
325 XXXIV | legátus korában. Ez a fiú most, hogy hazakerült, megy bosszút
326 XXXIV | ifjú. – A hajdani Emma – most pedig Manónak hínak. De
327 XXXIV | fekszik. Hát idejöttem. És most én kérem önt, hogy bocsásson
328 XXXV | feltöretlenül rakták félre. Ez most bosszúból és mentekezésből
329 XXXV | frivol beszéd ez megint!~Most azután egészen a helyzet
330 XXXV | panaszt tenni állok itt most, hanem, hogy magamat igazoljam
331 XXXV | Én, ha neked volnék, még most is eladnám.~– Te eladnád,
332 XXXV | tévedésben volt, hogy itt most tudományos dissertatiót
333 XXXV | ősapám! Az Isten ostora!~Manó most vette észre, hogy micsoda
334 XXXV | indulatainak. Félretette, hogy most apa és fiú (úr és jobbágy)
335 XXXV | Magyarország trónjához.~Most már az egész világ sárgának
336 XXXV | úrfival, hogy őnagyságának most vapeurje van, fekszik; nem
337 XXXV | Fraulein is semlegesnemű.~– No, most már semlegesnemű lehet,
338 XXXV | arcképet Decebál lábához.~– Most már elveheted a görbe nyakú
339 XXXVI | mert nem szolgáltam rá. Most sem vétettem semmit. A mamsell
340 XXXVI | búzatermő róna fog lenni. Most még csak lélekvesztőn lehet
341 XXXVI | lélekvesztőn lehet hozzá jutni. Már most is népes telep. Van rajta
342 XXXVI | tetszik. Az egyik egészen új, most raktuk össze nádkévékből;
343 XXXVII | szöktettem el? Én? Hiszen most borotválkozom.~Nem is folytatta
344 XXXVII | fáradozott.~– Rontsunk rajta!~Most azután már Sáromberkyné
345 XXXVII | az a Simphonides herceg.~Most gyúlt egyszerre világosság
346 XXXVII | változni.~– Menjünk hozzá most együtt mind a négyen, és
347 XXXVIII| a legkeservesebb uzsora!~Most még ennek a rossz fiúnak
348 XXXVIII| drága hagyatékát.~Decebál most már egészen logikai egymásutánt
349 XXXVIII| alfabetet föltalálta! Az most nem tud, csak németül?~–
350 XXXIX | jövő télen csemege gyanánt.~Most ott nyargalász gulya, ménes
351 XXXIX | zöld minden. A víz színén most adják ki javában a bájillatukat
352 XXXIX | itthon találja magát; éppen most vitt haza egy egeret a fiai
353 XXXIX | dalos madár.~Odakinn jár most a szép pázsitos fűben, ott
354 XXXIX | akár ott fészkelhettek; de most ezen a két csikaszon ki
355 XXXIX | otthon „a nagyságos mamánál”.~Most aztán Lizandra is hozzálátott
356 XXXIX | készen volt a bográcsban; azt most már csak ott kell hagyni
357 XXXIX | ki-ki magának, az úgy jó. Most aztán csak az ital után
358 XXXIX | tudom, ki szoptatja meg.~No, most egyszerre rájött! Fittyet
359 XL | visszafizetve a kapottat.~– De most igazságtalanul ütöttél meg!
360 XL | csuda kikerülni, hogy ahol most ez a rengeteg nádas hullámzik,
361 XL | veti fel kincseit, s ahol most lélekvesztővel járnak a
362 XL | Hát mit szörnyűlködöl most? – szólt vállvonva Lizandra. –
363 XL | embert annyifelé”.~Lizandra most már nevetéssel álcázta a
364 XL | esketve. Aki kíváncsi rá, most is megláthatja. Ott van.~
365 XL | ember sírt mellette.~Egy most születő új világrésznek
366 XLI | eresztelek! Nem szabad engem itt most szégyenszemre elhagynod.
367 XLI | olyan szerelmes ember vagy, most mutasd meg! A feleségedről
368 XLI | bosszút tudok érted állni; de most annak nincs ideje. Hisz
369 XLI | legfeketébbike a gyanú. Decebál most szökni akar tőle – búcsúzatlanul.~
370 XLI | a nemesi bandériumot. Ő most megy haragját „in anima
371 XLI | vesz egy szegény leányt. Most elővette ezt a levelet,
372 XLI | titok, hogy a fia hol van most, és mivel foglalkozik. A
373 XLI | kastélyból a kertbe. Ott most nagy hevenyében rendet csináltatott
374 XLI | belőlük.~– Hej, ha én ezt most beadhatnám valakinek!~Az
375 XLI | elrejtőzzék előle, akárki jön most ide. Hanem a kertészlegények
376 XLI | Belizár.~Az ifjabbik testvér most már nem hasonlított oly
377 XLI | hebegé Sára.~– Tudom. Most már özvegyasszonynak ismernek.
378 XLI | egészen közel lépett hozzá, s most már forró, suttogó hangon
379 XLI | Sára; de jól érzé, hogy most fogva van, mint a lépre
380 XLI | jutott madár: az a kéz, mely most megragadja, oda viheti már,
381 XLI | vallani a szerelmét.~– Ne adj most választ – szólt Belizár,
382 XLII | az igazi nemzettel? Hát most a csőcselék, a pesti utcagyerkőcök
383 XLII | olyan utca nincs, annak most „Szabadsajtó utca” a neve.
384 XLII | pedig nem volt otthon, az most strázsát áll odakünn a puskaporos
385 XLII | bolondulva.~Nem is lehetett azzal most magánügyekről beszélni.
386 XLII | követ eltért, visszahívta, most meg a jelölt ád programot
387 XLII | kettő!~S az egész ország most ezeknek engedelmeskedik,
388 XLIII | éjjel jöttek a bombáikkal: most nappal kezdtek hozzá.~Nappal
389 XLIII | azon gondolat ellen, hogy most az az ő egyetlene kiálljon
390 XLIII | folytassuk.~Az ellenséges löveg most rövidebbre célzott. Ekkor
391 XLIII | rémülten.~– Ne ügyelj te most rám! – hörgé Manó. – Hanem
392 Uto | Belizár bárónak azonban most is olyan fekete a haja,
393 Uto | egész vagyonát elvesztette. Most igen szigorú körülmények
394 Uto | pöre volt. Egy csomó még most is folyik belőle. Egyik
|