Fezejet

 1 VII   |        gyermek.~– Csitt! Ne nyafogj! Anyád ma haragszik.~– No, ha az
 2 VII   |            reklid a dulakodásban. Az anyád majd kérdőre vesz érte.~–
 3 XIX   |          bírni. Az apád megátkoz, az anyád kitagad; hanem a nemzeted
 4 XXV   |              ezek mind a te dédapád, anyád tulajdonai voltak, s így
 5 XXXI  | behomályosítja.~– Hát az anyám?~– Az anyád férjhez fog menni.~– Elválik
 6 XXXI  |              Hát hogy lehet ez?~– Az anyád még nem asszony.~Manó erre
 7 XXXIII|            az őseinek a csontjai; az anyád el fogja hagyni. – Ezt nem
 8 XXXIV |              rákapott. Látott már az anyád?~– Már meg is házasított.~–
 9 XXXV  |            és butának neveltek.~– Ez anyád dolga volt.~– Hagyjuk szegény
10 XXXV  |             lábbal.~– No, hát azt az anyád nem szagolhatta meg.~– Hiszen
11 XXXVI |           azt szántam neked, hogy az anyád is megver.~– De szomorú