Fezejet

 1 V    |   a disznókereskedő nagyon kiabált.~– Nem igazság! Az az úr,
 2 VI   |    a nyavalyás: csak onnak kiabált mordiót.~Hanem arra aztán
 3 X    |   fel az emeletre, s onnan kiabált be az ablakon keresztül.~–
 4 XVI  |      Hohó, táltos atyám! – kiabált az ambitusról két tenyeréből
 5 XXIV | várjon.~– Le a sarukkal! – kiabált Horkázi. – A csizmákat le
 6 XXXIV|    lelkész!~– Miért nem? – kiabált vissza az ellentábor.~–
 7 XXXV |     fuvolamadár fölébredt, kiabált, flótázott, azokkal idegen
 8 XL   |  cipelni. Mántay hasztalan kiabált Lizandrának, hogyne erőlködjék,
 9 XL   | már hamar azt a bádogot! – kiabált Mántay.~– De apámuram –
10 XLII |    ellene minden oldalról, kiabált ugyan még sokat, nekivörösödött